Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

2. szám - Dr. Kovács György: A hidrológiai tevékenység szerkezeti jellemzéséről

60 Hidrológiai Közlöny 1981. 2. sz. Dr. Kovács Gy.: A hidrológiai tevékenység VII © Paro szállítós Páratartalom változása Felhőképződés 1 Csapadék ^ Csapadék ^ Csapadék Összes párolgás t, "Közvetlen párolgás © Intercepcio fqlszin? torozádás

: felszínt elérő csapadék Felszíni összegyüleKezes IKözvetlen párolgás ^Közvetlen párolgás © Felszíni lefolyás Vizszlntváltozás Vízszállítás Áramlatok kialakulása Hullámmozgás Beszivárgás Evapo- , ( I transpiracio ^ Vizesére © © © Nedvességtartalom változása Talajnedvesség áramlás Pozitív i Negatív talajvizforgolarr. © Kontinentális lefolyás A vízszint ingadozása , és Hosszúidejű változása Áramlatok kialakulóso i Hullámmozgás ^ Árapály hatás Vizcsere A talajvíz felhalmozódása és kiürülése (a víztükör ingadozása) Talojvizáramlás Keresztáramlás (vízcsere) A tarolt készlet voltozaso a nyomás-változás következtében (energia felhalmozódás) á rétegek összenyomódása és kiterjedése Rétegvizáromlc

s 2. ábra. A víz körforgását befolyásoló tározási és szállítási folyamatok Puc. 2; AkkvMy.iHmwHiibie u mpancnopniHbie npoijeccbi, e/iunwufue Ha Kpyeoeopom eodbi Fig. 2. Storage- and transport processes affecting tlie cycle of -water OLDOTT SÓK és BIOLÓGIAI ÖSSZETEVŐK <D ® ® © 3. ábra. A vízzel mozgó oldott sók és biológiai összetevők szállítását és tározódását befolyásoló folyamatok Puc. 3: ílpoqeccbi, enunwufue HŰ mpancnopm u CKortAenue űeujKyuiuxcH c eoöoü pacmeopeHHbix cojieü u öuoAoauiecKUX KOMnoHenmoe Fig. 3. Processes affecting the transport and accumulation of dissolved salts and biological components moving with water kor szükséges, hogy a kontinentális hidrológia tárgyát alkotó folyamatokat tovább csoportosítsuk a ciklust véve alapul osztályozási rendszerként, az egyes jelenségek kialakulási helye szerint választhatjuk el egymástól a csoportokat, megkülönböztetve így a felszíni vizek és a felszín alatti vizek hidrológiai vizsgálatát, sőt mindkettőn belül további — bár egymáshoz szorosan kapcsolódó — alrendszereket is kialakíthatunk. A szállított anyag jellege szerinti megosztás A hidrológia definíciója szerint ezzel a megjelöléssel egységbe fogjuk össze mindazokat a vizsgálatokat, amelyek — esetleg eltérő szempontok szerint — a víznek a folytonos hidrológiai kör mentén végbemenő mozgásával és tározódásával foglalkoznak. Azt is említettük azonban, hogy ezeknek a kutatásoknak a során ki kell térnünk a víz és környezete között létrejövő kölcsönhatások elemzésére is. Ezért a vizet nem tekinthetjük csupán H

20 molekulák halmazának, hanem tanulmányoznunk kell más anyagok — akár szilárd, akár oldott állapotú — szállítását is, sőt maga a víz mozgása is különböző anyagi formában jöhet létre, folyékony, szilárd, vagy gőz halmazállapotban. A pára áramlása csak az evapotranspiráció vizsgálatában jut fontos szerephez, ha a légkör tanulmányozását — ahol jelentős a pára szállításának és halmazállapot-változásának csaknem minden formája — különválasztjuk és most csak a kontinentális hidrológia felosztását elemezzük. Figyelembe vehetjük azt is, hogy a párafluxus közvetlenül nem mérhető. Ezek a megfontolások indokolják, hogy a párát általában nem vizsgáljuk külön önálló anyagként. Ezzel ellentétben viszont a szilárd és a folyékony halmazállapotú víz mozgása egymással párhuzamosan is előfordulhat. Ezért indokolt, hogy a vizet magát mint két különböző anyagot — folyékony vizet és szilárd havat, vagy jeget — vonjuk be a vizsgálandó anyagok sorába. Végül tehát négy különböző anyag szállítását és tározódását vizsgálhatjuk: — a vizét (2. ábra); — az oldott sókét és a biológiai összetevőkét (3. ábra)\ — a szilárd szemcsékét (4. ábra); valamint — a hóét és a jégét (5. ábra). Az ábrák, amelyekre az előző felsorolásban hivatkozunk, megkísérlik összegezni a hidrológiai körfolyamat egyes szakaszain kialakuló legfontosabb folyamatokat. Kétségtelen, hogy a sokrétű jelenség-csoportok teljeskörű felmérése alig lehetséges. Azt reméljük azonban, hogy a ciklus egy-egy lehatárolt tartományának a vizsgálata során megoldandó feladatok jellege ilyen teljességre számot nem tartó felsorolás alapján is világosan kirajzolódik. Bizonyos mérlgelésen alapuló állásfoglalást tükröz már az a tény, hogy csupán négyféle önállóan vizsgálható és vizsgálandó anyagot különböztettünk meg. Az első szempontot — a folyékony és a szilárd halmazállapotú víz különválasztását, és a pára önálló vizsgálatának kizárását — már az előzőekben részletesen indokoltuk. Meg kell indokol-