Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

12. szám - Hozzászólások dr. Karácsonyi Sándor: A felszínalatti vízszerzés időszerű kérdései című tanulmányához. II.

570 Hidrológiai Közlöny 1981. 12. sz. sításra előirányzott vízbázisok előzetes védelmére; építési, vagy más tilalmak elrendezésére - ahogyan arra előadónk is utalt. Konkrét mérések, vizsgálatok hiányában bizonytalanul megalapozott vélemények válnak uralkodóvá néha szélsőséges irányzatokat képviselve a felszínalatti vízkészletek feladásáról vagy a gyakorlatban végrehajthatatlan védelmi intézkedések szükségességéről egyaránt. Mind a felszínalatti vizek megismerésében, mind azok védelmében tehát hiányzik az összefogottság, a céltudatosság és még a szélesebben értelmezett szakmai közvéleményben sem tudatosodott, hogy intézkedéseinknek arányban kellene állnia annak a ténynek a jelentőségével, hogy a felszínalatti víz nemzeti kincsünk jelentős, értékes, de könnyen tönkretehető része. Célkitűzéseink Célunk olyan helyzet kialakítása, melyben a) a felszínalatti vizekre irányuló ismereteinket a mai és a közeljövőben várható időszak igényei szerint átértékeljük és hasznosítjuk; b) a további ismereteket hozó vizsgálatok, kutatások összefőgottabbá válnak; c) a jogszabályi háttér biztosítja a felszínalatti vizekkel való céltudatos gazdálkodás és azok védelmének megnyugtató és egyértelmű feltételeit, d) az államigazgatási szervek, a tervezők, a kivitelezők és az üzemeltetők — ki-ki a saját felelősségi körében — szakszerűen látják el a felszínalatti vizek védelméből rájuk háruló feladutokat. e) ezek következményeként az arra érdemes felszínalatti vízkészeleteket az illetékes szervek már a megfelelő időpontban védelem alá helyezik, a használat alatt lévők védelmét a lehetséges mértékig fokozzák, az üzemeltetők tevékenysége pedig kiterjed a felszínalatti vizek ellenőrzött hasznosítására is. A felsorolt célkitűzések eléréséhez a következőket kívánjuk megtenni: a) A felszínalatti vízkészletekre vonatkozó megállapításokat jelenleg az Országos Vízgazdálkodási Keretterv foglalja össze. Ott rögzítették a vízkészleteket és ezek az értékek kiindulásai a napi vízkészlet-gazdálkodásigyakorlatnak. Az OVK összeállítása óta sok új feltárás létesült és új szemlélet, módszerek terjedtek el a felszínalatti vízkészletek természetéről és azok meghatározásával kapcsolatban. Az OVK továbbfejlesztése most folyik. Ebben alkalmazzuk a már bevált módszereket: például a felszínalatti vízkészletek meghatározásában a matematikai-hidrogeológiai modellezést. Megkezdődött a vízkutatási eredmények országos számbavétele. A Vízgazdálkodási Intézet sorra feldolgozza a vízműtelepítési, vagy más céllal végzett feltárásos vízkutatások zárójelentéseit. 197!) végéig 160 jelentést dolgoztak fel, 1980 közepéig mintegy 240 jelentés kivonatolása és összefoglalása történik meg. Mintegy 3 év múlva rendszerezett áttekintésünk lesz a mintegy 500 jelentősebb helyi vízkutatás eredményeiről és ezt követően már az új vízkutatások eredményeit is" rendszerezetten gyűjteni és értékelni fogják. Az Országos Kútkataszter folyamatos vezetésével Hozzászólások Dr. Karácsonyi S. cikkéhez és anyagának technikai korszerűsítésével együtt így központosán és területi szinten egyaránt állandó áttekintésünk lesz a célra orientált vízkutatások-feltárások eredményeiről. Az eddigi ismeretek egy gyors összefoglalásaként ugyancsak a VGI-ben készült el Magyarország vízbeszerzési lehetőségeinek áttekintése 1980-ban. Ebben az ismert és lehetséges vízbázisokat, azok teljesítőképességét ós kihasználtságát foglalják össze áttekintő formában megkutatottságukkal, veszélyeztetettségükkel és a feléjük megmutatkozó igényekkel együtt. A feldolgozás csátlakozik a vízellátás távlati fejlesztési koncepciójához. Az eddigi ismeretek és a vízbeszerzési lehetőségek bemutatásán túl adatokat fog adni a további vízkutatások ütemezéséhez is. b) Az előző pontban említettekre támaszkodva fokozni kívánjuk az előretartást és az egységes igényességet a vízkutatásokban. Megnyugtatóan ismerjük az ország hidrogeológiai viszonyait ahhoz, hogy körülhatárolhassuk a vízbeszerzés szempontjából legtöbbet ígérő képződményeket. Nem elég azonban ez az ismeretesség ahhoz, hogy * ezeken belül kijelölhessük a regionális jelentőségű vízbázisok helyét, és hogy elfogadhatóan megbecsülhessük teljesítőképességüket. Ezért nagyvonalú, de egységesen szervezett vízkutatásokkal kell anyagi ismeretet szerezni ezekből a potenciális vízbázisokról, amennyi jelentőségük megítéléséhez és védelem alá helyezésükhöz szükséges. A Központi Földtani Hivatal és az OVH központi erőforrásaiból végzett vízkutatások rendjét közös közleményben tette közzé a két hivatal. E rendnek megfelelően folyik már pl. a Maros-hordalékkúp vízkutatása és készülnek a Kelet-magyarországi térség vízkutatásainak tervei. Hasonlóan egységes szempontokat kívánunk kialakítani és kötelezővé tenni a vízműtelepek műszaki tervezését előkészítő részletes vízkutatásokhoz is; így egymással összehasonlítható ismeretekhez jutni felszín alatti vizeinkből. c) Várható, hogy 1980-ban kiadásra kerül a felszín alatti vizek kutatását, feltárását, használatbavételét és védelmét rendező, megfelelő szintű átfogó jogszabály. Ettől azt várjuk, hogy minden érdekeltre kötelezően meghatározza a vízkutatási tervek, zárójelentésekjtartalmi követelményeit; a víztermelés üzemi mérésének és megfigyelésének kötelezettségét; megadja a tiszta jogi alapot az ivóvízellátásban hasznosítható felszín alatti vizek előzetes és folyamatos védelméhez. Részleteiben is rendezni kívánjuk a felszínalatti vizekbe beavatkozó kivitelezők jogosultsági feltételeit. A munkaanyagként a KGST-tagországai által elfogadott magyar javaslat alapján országos szintű szabvány készül a közműves ivóvízellátásban hasznosítható felszínalatti vizek védelméről. A korábbinál korszerűbb alapokon ez lép a 11/1961. OVF—Eii. M szabályozás tartalmi részeinek helyébe, majd a már említett átfogó jogi szabályozás keretében gondoskodunk az eljárási részek korszerűsítéséről. A szabvány készítése 1980-ban fejeződött be a Magyar Szabványügyi Hivatal gondozásában; gondoskodni kell arról, hogy a műszaki