Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)
12. szám - Egyesületi és Műszaki hírek
530 Hidrológiai Közlöny 1981. 12. sz. Dr. Salánki J. —V. Balogh K.—Berta E.: Nehézfémek koncentrációja [5] Hannerz, L. (1908): Experimentál investigations on the accumulation of mercury in water organisms. Rep. Inst. Freshwat. Res. Drottningholm, 48, 120—176. [6] Hatch, W. R.—W. L. Ott (1908)Determination of submierogram quantities of mereuty by atomié absorption spectroscopy. Anal. Chem., 40, 2085— 2087. [7] Krishnamurty, K. I T.—E. Shpirt—M. M. Reddy (1976): Trace metál nxtraction of soils and sediments by nitric acid-hvdrogen peroxide. Atomié Absorption Newslelter, Vol. 15, No 3, 68—70. [8] Müller, G. (1981).- Heavy metals and nutrients in sediments of Laké Balaton, Hungary. Environmental Technology Lettem, Vol. 2, 39—48. [9] Paus, P. E. (1972): Bomb decomposition of biological materials. Atomic Absorption Newsletter, Vol. 11, No 6, 129—130. Í10] Prcston, A.—D. F. Jcfferies—J. W. DiUton—B. R. Harvey—A. K. Steele (1972): British isles ooastal waters: the coneontrations of seiected heavy metals in sea water, suspended niatter and biological indicators — a pilot survey.' Environ. Polliit., 3., 69—82. fl Íj Robcrts, D. (1976): Mussels and poliution. In: B. L. BAYNE (Ed.) Marine mussels: their ecology and physiology. Cambridge University Press. Cambridge —London. •—- New York. — Mclbourne, 67—80. Sehwermetallkonzentrationcn in den im Balaton lebenden Tiere Dr. Salánki, J.—Frau V. Balogh, K.— Berta, E. 1) Wir untersuchten die in den einzelnen Organen der aus dem Balaton eingesammeltem ChironomidaeLarven und Crustacea Plankton, sowie der Muscheln und Fische vorhandenen Hg-, Cd-, Cu-, Pb-, Zn-, Feund Mn-Konzfentrationen. Die gefundenen Werte erwiesen sich verhált nismassig für niedrig, zwischen den verschiedenen Tieren und Organen zeigten sich aber bedeutende Unterschiede. 2) Die maxiiiialen Werte habén wir aus dem Cd der Unió pictorum L, Pb-, Zn-, und Mn- aus dem Kiemengewebe des Anodont a cygnca L, aus dem Cu- im Leber der Abramis brama L. sowie im crustacea-l'lankton, aus dem Hg und Fe in den Chironomidae Larvan gemessen. Die minimalen Werte fanden wir meistens im Muskelgewcbe der Stizostedion lucioperca L. 3) Die zum Metallgehalt des Wassers berechneten Konzentrations- und Faktorwerte sind in den Intervallen 10 1—10 5 vorfindbar. 10 2, 10 3-Werte kamen im Falle des Hg, Cd, Cu und Zn vor. Die Anhánfung des Pb und Fe war in den Chironomidae Larven, in den Kiernen der Muscheln 10 4, und die Mn-Anháufung im Kiemengewebe der Muscheln von der Grössenordnung 10 5. Varsa Lajos emlékülés (Sopron, 1981. május 12—13 J A Magyar Hidrológiai Társaság Soproni Területi Szervezete fennállásának huszadik évfordulója alkalmából Varga 1.ajos emlékülést rendezett. A/, emlékülés május 12-én Varga Lajos soproni sírjának megkoszorúzásával kezdődött. Ugyanezen a napon az ülés résztvevői Fertőrákoson, a VÍZIG Fertőtavi kutató állomásán emléktáblát avattak, majd a helyszínen megtekintették a kutató állomás partiés tavi létesítményeit. Május 12-én este baráti találkozót is rendeztek. Május 13-án előadóülések voltak: Itt a következő előadásokra került sor: Dr. Kisházi Péter: Megnyitó. Garád Hébert: A Magyar Hidrológiai Társaság Soproni Területi Szervezetének 20 éves tevékenysége. I)r. Szabó István: Varga Lajos, a tudós és az ember. Németh Kálmán: Sopron és környékének vízgazdálkodása. Dr. Bérezik Árpád: Nemzet kőzi Fertő-kutatás. Dr Takáts Tamás: Különböző vízminőségű területek a Fertő-tó magyarországi medencéjében. Kárpáli lí László: A Fertő-tó madárvilága. Traser György: Adatok a Fertő-part ugróvillás Collembola faunójához. Zárszót mondott Köves László A Fertő-tó kutatóállomásán történt emléktábla avatáson Garád Róbert többek között a követ kezőket mondta: ,.Varga Lajos 1963. május 10-én elhunyt ós ezekben az órákban még zöldek a koszorúk, amelyeket a kegyelet szellemében elhelyeztünk, hogy emlékét megtisztel* jük. A koszorúk csak jelképek, de az általa akkor elképzelt nagy irodalmi összefoglalások a valóságban azóta megsokszorozódtak. Megvalósultak a Pichler János szerkesztésében készült kiadványok, megvalósult a Lászlóffy Woldemár által összeállított kétnyelvű Fertő-tó bibliográfia is. A kutató állomás is folytatja a még Varga Lajos által megkezdett munkát, s vezetője is az egykori tanítvány, a volt munkatárs: dr. Takáts Tamás. Varga Lajos szülőhelyéről, Désaknáról a két világháború között került Sopronba, ahol munkát, otthont, kutatási területet talált. Fehér Dániel, Mika Ferenc. Vendel Miklós és sokan mások voltak munkatársai. A mikroszkópok világa, az egyetemi katedra mellett gyakran szerepelt Sopron hírlapi közéletében is. Magányának óráit a Fertő-tő színeivel, távlataival, páráival töltötte ki. 1957. szeptemberében a MTESZ soproni szervezetének keretei között Varga Lajos nyitotta meg a nagy sikert eredményező Fertő-tó kiállítást. Ennek nyomán alakult meg a Fertő-tó Kutató Bizottság. 1961-ben Varga Lajos vállalta el az akkor megalakult MHT Soproni Területi Szervezet elnökségét. A Magyar Hidrológiai Társaság újonnan megalakult Soproni Területi Szervezete az alábbi — azóta is érvényes — fő feladatköröket tűzte ki céljául: — Sopron vízellátásának és szennyvíz kérdéseinek megoldása, különös tekintettl az új lakótelepekre és az idegenforgalom szempontjaira, -— a Fertő-tó hasznosítása és az erre vonatkozó kormányrendeletek megvalósítása, -— a hidrológiai tudományok nemzetközi kapcsolatainak szélesítése ós a nemzet közi kapcsolatok ébrentartása. A Soproni Területi Szervezet nem sokkal megalakulása után Boronkai Pál vezetésével vízgazdálkodási kerettervet készített, majd jelentős szerepet vállalt Balf fürdő megújításának feladatában. Sokat tett az ásványvíz termelés érdekében is. A Varga Lajos által megkezdett úton haladva a Területi Szervezet ösztönzésére megkezdődött a Fertő-tavon a meteorológiai elemek rendszeres mérése, anádasok kutatása, az osztrák intézményekkel folytatott tapasztalatcsere. Közben fejlődött a város közművesítésének ügye is. Megszületett a közművesítés történetét tárgyaló összefoglaló munka (Boronkai Pál tollából), majd a vízbeszerzési lehetőségek pontosabb felmérésére és a regionális tervezés alkalmasabb megalapozására szerkezeti mélyfúrás is létesült. A város vízgazdálkodásának kérdésein túl a 70-es években sokat fejlődött a tájvédelem ügye is. Varga Lajos mindezeket már nem tudhatta, nem érthette meg, de alapvetése nyomán a soproni szakemberek szíve és szakmaszerete sokmindent létrehozott abból, amiről Varga Lajos korában még csak álmodni, vagy tervezni lehetett." V. I.
