Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

12. szám - Dr. Salánki János–V. Balogh Katalin–Berta Erzsébet: Nehézfémek koncentrációja balatoni állatokban

526 Hidrológiai Közlöny 1981. 12. sz. Dr. Salánki J. —V. Balogh K.—Berta E.: Nehézfémek koncentrációja 3,01,5-1,0-jr 0,5-• 1 Ch 12 31 Cr. U.p. 1 23 <, A.c. / IIIII/V Ab. / lllll IV S.I. 7. ábra. A higany koncentrációja balatoni állatukban (mg/kg szárazsúly) Jelmagyarázat: Ch. — Chironomitlae lárvák, Cr. — Crastaeea plankton; U.p. — Unió pietonim L.; A. e. — Anodonta cygnea I .; A. b. — Abramis brama 1. : S. 1. — Stízostedion lucioperea I. : 1 — kopoltyti; 2 — láb; 3 — záróizom; 4 — köpeny; I — kopoltyú; II — máj; III — vese; IV — izom. Abb. 1. Konzentration des Quecksilbers in den im Balaton lebenden Tieren (mg/kg Trockengewicht), Zeichenerkl&rung: Ch. — Chironomidae Larven; Cr. •—Crustacea Plankton-, U. p. — Unió pictorum h.\ A.c. — Anodonta cygnea L.;A. b. — Abramis brama L.; S. 7. — Stízostedion lucioperca L.; 1 — Kieme; 2 — Fuss; 3 —Schliessmuskel / — Mantel; / — Kieme; II — Leber; III — Niere IV — Muskel Analitikai módszerünk az atomabszorpciós spektrofotometria volt. A Hg-koncentrációt Spektromom 190 A valamint Zeiss AAS 1 típusú készülékekkel, „hideggőz" eljárást (Hatch and Ott 1968) alkalmazva határoztuk meg. A Cd-, Pb-, Cu-, Fe-, Mn- és Zn-koncentrációt Perkin—Elmer 403 valamint Zeiss AAS 1 típusú készülékekkel, közvetlen lángbeporlasztást alkalmazva mértük. Adataink minden esetben szárazsúlyra vonatkoznak. A Hg-meghatározás roncsolási módszeréből adódóan mérési eredményeinket nedvesanyagra kaptuk, ezeket azonban a víztartalom meghatározása alapján ugyancsak szárazsúlyra számítottuk át. Az ábrákon közölt értékek 4—12 minta átlagértékét + SEM jelzik. Adataink értékelésekor az elterjedt gyakorlatnak megfelelően (Hannerz 1908, Preston 1972) kiszámítottuk a koncentrációs faktort (C/M), mely kifejezi a fémkoncentráció arányát a szervezet és közege között (C = az állati szövet fémkoncentrációja mg/kg, M = a környező víz fémkoncentrációja mg/l). Ehhez a vízben is megmértük a vizsgált fémek koncentrációértékeit. Eredmények 1. A nehézfémek szintje a különböző állatfajok szöveteiben A legmagasabb Hg-koncentrációt (1. ábra), 1,88 + 0,82 mg/kg-ot, a Chironomidae lárvákban mértük, és 1 mg/kg-ot meghaladó Hg-koncentrációt találtunk a Crustacea planktonban. A kagylók szövetei közül kiemelkedik az U. pictorum L. (1,60±0,61 mg/kg), valamint az A. cygnea L. kopoltyúszövete (1,22 + 0,54 mg/kg). Viszonylag magas Hg-koncentrációkat mértünk a halak veséjében, nevezetesen a S. lucioperca L.-nél 1,35 + + 0,51 mg/kg-ot, az A. brama L. esetében pedig 0,86 + 0,35 mg/kg-ot. A higany koncentrációja minden egyéb vizsgált halszövetben 0,5 mg/kg alatt volt. Cd-ból (2. ábra) a legmagasabb koncentrációt, 5,51+0,90 mg/kg-ot, az U. pictorum L. kopoltyúszövetében találtuk. Viszonylag magas értékeket mértünk a kagylók egyéb szöveteiben is, valamint a Chironomidae lárvákban. A halak szövetei közül az A. brama L. veséjében mért 2,58 + 0,12 mg/kg-os érték emelkedik ki. A legalacsonyabb koncentrációkat, 0,6 mg/kg körüli értékeket a halak izomszövetében, valamint a S. lucioperca L. májában mértük. Cu-ből (3. ábra) magas koncentrációkat (50,7 + + 8,81 mg/kg-ot) mértünk az A. brama L. májá6,0 5,0 4,0- ^Suo J

3 2,0-1,0 Ch. Cr 12 34 U.p. 1 23 4 ÁC. / IIIIIIV A.b. I IIIIIIV S.I. 2. ábra. A kadmium koncentrációja balatoni állatokban (mg/kg szárazsúly) A jelölés az 1. ábráévei megegyező Abb. 2. Konzentration den Kadmium in den im Balaton lebenden Tieren (mg/kg Trockengewicht), Die Bezeichnungstimmt mit jener in Abbildung 1 überein