Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

11. szám - Hatfalduy Bálint: A víz-, csatorna szolgáltatást végző regionális vállalatok szervezeti kérdései

Hatfaludy B.: A víz-, csatornaszolgáltatás Hidrológiai Közlöny 1981. 11. sz. 505 tok szintje és jellege az ivóvízellátásra jellemzővel megegyezően városi, községi szintűek. Zárt csapadékvíz elvezetés jellemzői Gyakorlatilag a vízelvezetést szolgáló mesterséges és természetes rendszerek belterületi szakaszai egy részének működtetését jelenti, értelemszerűen ezért településen belüli igények kielégítésére irányul, az ivóvízellátásnak megfelelő jellegű helyi kapcsolatokkal. A fürdőszolgáltatás fő jellemzői A települések belterületén jelentkező igények kielégítését lehetővé tévő műszaki rendszerek működtetésével kapcsolatos tevékenység. A műszaki rendszer vagy a közüzemi ivóvízhálózatról ellátott, vagy saját vízellátással rendelkezik. A működtetés keretében egyéb, pl. vendéglátóipari tevékenységre is sor kerülhet. A szolgáltató szervezet és a használók közötti kapcsolat helyi szintű. Mezőgazdasági vízszolgáltatás jellemzői A regionális vállalatoknál az elmúlt években kialakult, a vízügyi igazgatóságoktól átvett tevékenység. Külterületi, azaz településen kívüli igények kielégítésére irányul, melyek alakulását a települések fejlődése helyett a mezőgazdaság fejlődése determinálja. A kapcsolattartás ennek megfelelően területi jellegű: mezőgazdasági üzemek, járási és megyei szintű párt, tanácsi és tömegszervezetek. Építőipari tevékenység jellemzői A szolgáltató szervezetek hibaelhárító — javító tevékenységének fejlesztése következtében elsőként általánossá vált tevékenység. Fő jellemzője a működési területen belüli, döntően mély- ezen belül víziközműépítési munka. A tevékenységre irányuló igények nagyobb hányada településeken belüli helyi igény — főként a közműrekonstrukcióra irányulok —, de felmerülhetnek külső megrendelésekkel kapcsolatban településen kívüli igények is. (Pl. majorsági központ vízellátásának kivitelezése stb.) Az építőipari tevékenység kapcsán az építési igények összességének várható mérséklődése és a területen dolgozó egyéb kivitelező szervezetek fokozódó aktivitása egyaránt feltételezhető a jövőben, ezért a tevékenység volumenének alsó határaként a saját rezsis beruházás (rekonstrukció és fejlesztés) és hibaelhárítás, felső határaként pedig a jelenlegi tevékenységi volumen szintentartása prognosztizálható. Gépipari tevékenység jellemzői A gépipari tevékenység kialakulását a víz-, csatornaellátás hazai gépipari háttér-elégtelensége tette elengedhetetlenné. A regionális vállalatoknál folytatott tevékenység több célú: — a víz-, csatorna-, stb. szolgáltatás kapcsán felmerülő ijzemfenntartási feladatok ellátása (javítás, TMK stb.) — gyártás a saját igények kielégítésére (fejlesztés, ill. rekonstrukció) — gyártás és értékesítés, külső — jelenleg főként ágazaton belüli, a jövőben ágazaton kívüli is — igények kielégítésére (főként azokon a gyártási területeken, ahol a hazai ipari termelés az igények kielégítését nem teszi lehetővé). A felsorolt tevékenységek közül településhez kötötten jelentkezik az ivóvízellátásra, az iparivízellátásra a szennyvizek elvezetésére és tisztítására, a csapadék csatornázásra és a fürdőszolgáltatásra irányuló igények kielégítése. Értelemszerűen ennek megfelelően ezek azok a tevékenységek, melyeknél a regionális vállalatiüzemigazgatóságok önállóságának növelése a szolgáltató szervezet hatékonyságának növelését eredményezheti. E feladatok ellátása kapcsán alapelvként rögzíthető: — azonos településben a felsorolt tevékenységeket azonos üzemigazgatóság lássa el, — az igények kielégítését biztosító műszakilag egységes rendszereket azonos üzemigazgatóság működtesse. A műszakilag egységes rendszerek egységes üzemeltetése nélkül a működtetéssel kapcsolatos döntéseknél az egyszemélyi felelősség elve csak korlátozottan érvényesíthető. (Műszakilag kétségkívül megoldható a műszaki egységes rendszer több üzemigazgatóság által történő együttes működtetése, de ez vitás esetekben a központi szervezet óhatatlan operatív intézkedéseit igényli.) Mivel a szervezeti formában folytatott tevékenységnél nem műszaki és gazdasági feladatok vannak, hanem feladatok műszaki és gazdasági összetevőkkel, illetőleg következményekkel, az egyszemélyi felelősség további alapfeltétele, hogy a jövőben az üzemigazgatóságok feladatait ne csak műszaki, hanem komplex műszaki-gazdasági feladatként értelmezzük. Ennek megfelelően a műszakilag helyesen kialakított üzemigazgatóságoknál a gazdasági felelősséget is biztosítani kell, azaz a döntési-irányítási feladatok decentralizálását gazdasági értelemben is —• az önálló elszámolási rendszer bevezetésével — végre kell hajtani. A településhierarchiától függetlenül megjelenő öntözési igények kielégítésére célszerű önálló üzemigazgatóság létrehozása az öntözési célú műszaki rendszerre kiterjedő hatáskörrel. Ha azonban az öntözési célú műszaki rendszerek a vízellátási-, csatornázási stb. célokra kialakított üzemigazgatóságok határain belül helyezkednek el, indokoltabb az öntözővíz szolgáltatást ezeknek az üzemigazgatóságoknak keretében végezni. Az építőipari, gépipari tevékenységgel kapcsolatos döntések indokolt szintje, ebből eredően a tevékenység irányítása és az ezt lehetővé tévő szervezeti forma elsősorban e tevékenységek jelenlegi és jövőbeni volumenétől, valamint jellemzőitől függ. Ka az építőipari tevékenység döntően hibaelhárítási és kisebb hálózatépítési feladatok ellátására korlátozódik, célszerűbb e tevékenységeknek üzemigazgatósági szintű irányítása. Jelentős arányú és volumenű építőipari vállalkozás esetén a központi irányítás és az ennek megfelelő szervezés tekinthető célszerűbbnek. (Központi irányításként értékelhető az is, ha valamely üzemigaz-