Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

11. szám - Dr. Juhász József: Nagykiterjedésű földalatti műtárgyak talajvízre gyakorolt hatásának vizsgálata

482 Hidrológiai Közlöny 1981. 11. sz. Dr. Juhász J.: Nagy kiterjedésű föld alatti Összehasonlító sik 12. ábra. A teraszrétegbe épített műtárgyak figyelembevétele a számításnál Puc. 12. y'iem coopyxceHuií, ecmpoeitubix e tiieppacoeutí CAOÜ Abb. 12. Berüeksichtigung der in die Terrassenschicht gebauten Objekte bei der Bereehnung előbbi kvázi permanens állapothoz tartozó kezdeti folyóvízálláshoz és a folyó felőli kerületi feltétel Hf=Hf(x, y, t) ismert függvény lesz (13. ábra). A vizsgálatot a (2) egyenlet alapján az eddigiek szerint végezzük el. Ha nem tudtuk a vizsgálati terület határait minden ponton oly messzire felvenni, hogy a műtárgy már ott ne hasson a talajvízre, vagy megnöveljük a vizsgált területet, vagy az érintett kerületi pontokon a H

0(x, y) constans értékeit H'

0(x, y, t) változó magasságú idősorral helyettesítjük. A H'

0 idősort közelítőleg előre fel kell venni s ha a végeredményben nem számottevő az eltérés, jól választottunk. Előfordulhat, hogy a műtárgy az erózióbázis felé tartó talajvízáramot hosszan és olyan mértékig / A kvázi permanens állapot vízállása' 2 A mértékadó árhullám figyelmen kivül hagyandó tényleges mérései 3 Az árhullám figyelembe vett vízállásai 4 A kvázi permanens kezdeti állapot és a figyelembe vett árhullám vízállásait összekötő becsült vízállások 5 Kvázi permanens szakasz 6 Az összekötő szakasz 7 A mért árhullám szakasz 13. ábra. Folyó nagy vízállás változásának figyelembevétele a számításhoz Puc. 13. Yiem pe3Koeo U3Menenun ypoenn eodbi e peae npu pacieme Abb. 13. Berücksichtigung der Anderung bei hohem Wasserstand eines Flusses für die Bereehnung gátolja, ami már káros vízszintemelkedéssel jár. Megakadályozására kétféle lehetőség mutatkozik: a műtárgy mentén vagy más alkalmas helyen a vízszint megfelelő szinten tartásáról vízelvétellel gondoskodni; vagy — ha lehet — a műtárgyon olyan áteresztő nyílásokat (ablakokat) hagyni, amelyek a káros duzzasztást megakadályozzák. Ha a vízszintsüllyesztést választjuk, célszerű a műtárgy áramlás felőli oldala mellé behelyezni a víztelenítő elemeket, mert úgy optimális üzem esetén a műtárgy miatti talajvízállás-változást gyakorlatilag teljesen megszüntethetjük. A rendszer számításánál ebben az esetben a műtárgy hálópontjainak áramlás felőli helyein az új helyzetben a természetes állapotban ott érvényes H értékét vesszük feltételnek, valamint azt, hogy az oda beáramló vizet elnyelik ezek a hálópontok. A vizsgálat alapján kapott kiemelendő hozamra kell méretezni a vízmegcsapoló rendszert. Ha a műtárgy olyan közel van a folyóhoz, hogy a nagy vize során a talajvízbe nyomódó folyóvíz útját állja, tehát a folyó és a műtárgy közötti szakaszon káros talajvízemelkedés állhat elő, az előbbihez hasonlóan védekezhetünk ellene a műtárgy folyó felé eső oldalán elhelyezett megcsapoló rendszerrel. A másik védekezési mód lehet a műtárgy alatt, felett, vagy a testében elhelyezett áteresztő nyílások elhelyezése, bizonyos 21) távolságra (14. ábra). Ebben az esetben egy-egy szivárgó által nyelt hozam miatt megduzzadó vízszintet a műtárgy felvíz felőli és alvíz felőli oldalán a következőképpen lehet számítani a 15. ábra jelölései szerint. A 2D távolságon átáramló hozam a műtárgy beépítése előtt Q = 21) H

ukl

c, ahol I

e az eredeti vízszintesés a műtárgy környezetében, annak beépítése előtt A szivárgón átáramló hozam: H2 ( H

o ]

2 kn ( tt J Q = D