Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

10. szám - Markovits László–Dr. Bulkai Lajos: Vízkezelés a hazai közüzemi vízellátásban

470 Hidrológiai Közlöny 1981. 10. sz. Markovits L.—Dr. Bulkai L.: Vízkezelés, tott szűrők tolózáras szabályozásában nálunk használt elektromos vezérlésű módszer itt-ott aka­dozik. Az egyszerűbb szivornyás szabályozást ed­dig ritkábban alkalmazták, mivel a levegőhozam finomabb beállítására nem volt megfelelő hazai szerkezet. A VITUKI azonban már kidolgozott olyan megoldást, amely lehetővé tenné a szivor­nyás szabályozás szélesebb körű használatát. A DEVIG-szűrőkben az elégtelen vastagságú szűrőréteget nem lehet megfelelően öblíteni, így a szűrlet minősége általában a kívánt érték alatti. Kíváncsian várjuk ennek a rendszernek mó­dosított változatát, azaz a CJ elnevezésű szűrők üzemi eredményeit. A VÍZGÉP által gyártott fek­vő zárt szűrők előnyös megítéléséről a vastalanítás során már említést tettünk. A szerves anyagok eltávolításának technológiája nálunk még nagyon rövid időre tekinthet vissza. Az ózonos vízkezelésben Mihálvgergén a magyar gyártmányú, míg Sajóecsegen a Herrmann (NSZK) gyártmányú készüléket használták, ill. használják. Az eddig alkalmazott magyar készülék által elő­állított ózonkoncentráció alacsony volt, Sajóecse­gen pedig az üzemi körülmények nem tették lehe­tővé a kívánt magasabb feszültségen való ózon­fejlesztést s emiatt kicsi az ózonkoncentráció. Az utóbbi esetben a víz viszonylag jó minősége nem is igényli a komolyabb adagot. Mihálygergén az üzem bővítése során kicserélték a régi készülé­ket, s az új magyar ózonfejlesztőn az előzőhöz viszonyítva nagyon sok korszerűsítést hajtottak végre. Bízunk benne, hogy az ezután következő mérések igazolják majd az új magyar gyártmány versei íyképességét. Aktív szénport több felszíni vízművünk használ időszakosan. A rendelkezésre álló hazai gyártmá­nyú Akvapur szénpor azonban gyenge minőségű, s hatásossága is ennek megfelelő. De nincs rend a szénpor nedvesítése és adagolása tekintetében sem. Ahány alkalmazás, annyi módszer, kezdve a legprimitívebbtől a fejlett ipari államokból vásá­roltig. E területen további fejlesztés és a technoló­gia egységesítése szükséges. Ahol a legpéldásabban folyik az aktív szénen való szűrés, — Pécs-Üszögön, — „szerencsés" Duna-szennyezésnek köszönhető az igen jó minő­ségű, belga Filtrasorb 400-as fajta alkalmazása. Habár a szűrőberendezést eredetileg nem aktív szénre készítették, s emiatt fennállnak bizonyos üzemi nehézségek, technológiai szempontból a hatásosság jó. A VITUKI foglalkozik e hazai „mintaüzem" rendszeres, időszakos vizsgálatával főként annak eldöntése végett, hogy mennyi időnként kell e szenet reaktiválni. A Balaton melletti két felszíni vízműben, vala­mint Sajóecsegen is rendelkezünk aktívszén szűrő­vel. Mivel azonban e helyeken nem áll fenn. az a vízminőség-veszélyeztetés, mint Pécsett, így az itteni lazább üzemeltetés tapasztalatai jelenleg még nem mértékadók. A felszíni vizek levegőztetése nem oldja meg a szageltávolítást, amint ezt a Balaton-menti példák bizonyítják. A felszíni víznek ugyanis van módja egyébként is levegővel érintkezni s így a könnyen illók már akkor eltávozhatnak belőle, a nehezen illók számára pedig a mesterséges levegőztetés nem megoldás. Az íz- és szageltávolítás szempont­jából az ózonozás és aktívszén-szűrés bevezetése jelenti majd a megnyugtató megoldást. Hatásosság-növelő lehetőségek Vastalanítók, ill. mangántalanítók esetében az álló zárt szűrőkkel szemben előnyben kell részesí­teni a fekvő hengereseket. Amennyiben a VÍZGÉP külföldi licenc átvételé­vel gyártaná a mikroszűrőket, a tározós és esetleg balatoni vízművek esetében biztonsággal lehetne elhagyni a derítőt, ugyanakkor viszont rá kellene térni a kétrétegű koagulációs szűrő alkalmazására. Az ehhez szükséges könnyebb fajsúlyú szűrő­anvag az NDK-ból behozható. A vegyszer-bekeverések viszonylag kis költség­gel tehetők sokkal hatásosabbá. A derítők intenzifikálási módszerének tartják világszerte a lemezes, vagy csőköteges módszer bevezetését. Nálunk elsőként Lábatlanon vezették be, hol a MÉLYÉPTERV-típusú derítőkbe az NSZK-beli KARY cég szerelte be gyártmányát. E módszer nagv felületi terhelést tesz lehetővé, de meglévő berendezések kapacitása csak olyan mértékben növelhető, amilyen mértékben azt a vizet be- és elvezető csövek keresztmetszete meg­engedi. MÉLYÉPÉTER V-típusú derítők esetében szóba jöhet a Cvclofloc-elv alkalmazása is, de a lábatlani kalkuláció a csőköteges átalakítást be­ruházás tekintetében előnyösebbnek mutatja. A szűrők intenzifikálása a már említett két­rétegű szűrés bevezetésével oldható meg. Ez mind a nagyobb szűrési sebességet, mind pedig a hosz­szabb ciklusidőt teszi lehetővé. A fejlődés és fejlesztés irányai A réteg és parti szűrésű vizek újszerű vastala­nítására, ill. vas- és mangántalanítására érdekes a Fővárosi Vízművek kétféle Csepel-szigeti kezde­ményezése. Mindannyian kíváncsian várjuk a talajban való. vastalanítás üzemi kísérleti ered­ményeit, melynek során a vízadó rétegbe vezetett s oxigénnel telített víznek kell a vas visszamara­dását elősegíteni. A vas- és mangán ózonos oxi­dációjára már sikerrel végrehajtott félüzemi kísér­letek alapján kerül sor. Ez az ózonozás az oldott szerves anyagok roncsolása és oxidációja révén a víz íz- és szagrontó anyagainak eltávolításában is hatásos lesz. Nem ilyen egyszerű a megoldás az ammónia és nitrát kiküszöbölésében. Sok alföldi és dunántúli kút vizében mérnek néha még 10 g/m 3-es ammó­nia- és 100 g/m 3 körüli nitrát-koncentárciót is. De a felszíni vizekben is növekszik e két nitrogén­forma koncentrációja. Kútvizek esetén kisebb mértékű ammónia­mentesítés érhető el, ha a vizet még mangántala­nítani is kell. A mangándioxid ugyanis katali­zátorként szerepel az ammónia oxidációjában, ha

Next

/
Thumbnails
Contents