Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

10. szám - Markovits László–Dr. Bulkai Lajos: Vízkezelés a hazai közüzemi vízellátásban

470 Hidrológiai Közlöny 1981. 10. sz. Markovits L.—Dr. Bulkai L.: Vízkezelés, tott szűrők tolózáras szabályozásában nálunk használt elektromos vezérlésű módszer itt-ott akadozik. Az egyszerűbb szivornyás szabályozást eddig ritkábban alkalmazták, mivel a levegőhozam finomabb beállítására nem volt megfelelő hazai szerkezet. A VITUKI azonban már kidolgozott olyan megoldást, amely lehetővé tenné a szivornyás szabályozás szélesebb körű használatát. A DEVIG-szűrőkben az elégtelen vastagságú szűrőréteget nem lehet megfelelően öblíteni, így a szűrlet minősége általában a kívánt érték alatti. Kíváncsian várjuk ennek a rendszernek módosított változatát, azaz a CJ elnevezésű szűrők üzemi eredményeit. A VÍZGÉP által gyártott fekvő zárt szűrők előnyös megítéléséről a vastalanítás során már említést tettünk. A szerves anyagok eltávolításának technológiája nálunk még nagyon rövid időre tekinthet vissza. Az ózonos vízkezelésben Mihálvgergén a magyar gyártmányú, míg Sajóecsegen a Herrmann (NSZK) gyártmányú készüléket használták, ill. használják. Az eddig alkalmazott magyar készülék által előállított ózonkoncentráció alacsony volt, Sajóecsegen pedig az üzemi körülmények nem tették lehetővé a kívánt magasabb feszültségen való ózonfejlesztést s emiatt kicsi az ózonkoncentráció. Az utóbbi esetben a víz viszonylag jó minősége nem is igényli a komolyabb adagot. Mihálygergén az üzem bővítése során kicserélték a régi készüléket, s az új magyar ózonfejlesztőn az előzőhöz viszonyítva nagyon sok korszerűsítést hajtottak végre. Bízunk benne, hogy az ezután következő mérések igazolják majd az új magyar gyártmány versei íyképességét. Aktív szénport több felszíni vízművünk használ időszakosan. A rendelkezésre álló hazai gyártmányú Akvapur szénpor azonban gyenge minőségű, s hatásossága is ennek megfelelő. De nincs rend a szénpor nedvesítése és adagolása tekintetében sem. Ahány alkalmazás, annyi módszer, kezdve a legprimitívebbtől a fejlett ipari államokból vásároltig. E területen további fejlesztés és a technológia egységesítése szükséges. Ahol a legpéldásabban folyik az aktív szénen való szűrés, — Pécs-Üszögön, — „szerencsés" Duna-szennyezésnek köszönhető az igen jó minőségű, belga Filtrasorb 400-as fajta alkalmazása. Habár a szűrőberendezést eredetileg nem aktív szénre készítették, s emiatt fennállnak bizonyos üzemi nehézségek, technológiai szempontból a hatásosság jó. A VITUKI foglalkozik e hazai „mintaüzem" rendszeres, időszakos vizsgálatával főként annak eldöntése végett, hogy mennyi időnként kell e szenet reaktiválni. A Balaton melletti két felszíni vízműben, valamint Sajóecsegen is rendelkezünk aktívszén szűrővel. Mivel azonban e helyeken nem áll fenn. az a vízminőség-veszélyeztetés, mint Pécsett, így az itteni lazább üzemeltetés tapasztalatai jelenleg még nem mértékadók. A felszíni vizek levegőztetése nem oldja meg a szageltávolítást, amint ezt a Balaton-menti példák bizonyítják. A felszíni víznek ugyanis van módja egyébként is levegővel érintkezni s így a könnyen illók már akkor eltávozhatnak belőle, a nehezen illók számára pedig a mesterséges levegőztetés nem megoldás. Az íz- és szageltávolítás szempontjából az ózonozás és aktívszén-szűrés bevezetése jelenti majd a megnyugtató megoldást. Hatásosság-növelő lehetőségek Vastalanítók, ill. mangántalanítók esetében az álló zárt szűrőkkel szemben előnyben kell részesíteni a fekvő hengereseket. Amennyiben a VÍZGÉP külföldi licenc átvételével gyártaná a mikroszűrőket, a tározós és esetleg balatoni vízművek esetében biztonsággal lehetne elhagyni a derítőt, ugyanakkor viszont rá kellene térni a kétrétegű koagulációs szűrő alkalmazására. Az ehhez szükséges könnyebb fajsúlyú szűrőanvag az NDK-ból behozható. A vegyszer-bekeverések viszonylag kis költséggel tehetők sokkal hatásosabbá. A derítők intenzifikálási módszerének tartják világszerte a lemezes, vagy csőköteges módszer bevezetését. Nálunk elsőként Lábatlanon vezették be, hol a MÉLYÉPTERV-típusú derítőkbe az NSZK-beli KARY cég szerelte be gyártmányát. E módszer nagv felületi terhelést tesz lehetővé, de meglévő berendezések kapacitása csak olyan mértékben növelhető, amilyen mértékben azt a vizet be- és elvezető csövek keresztmetszete megengedi. MÉLYÉPÉTER V-típusú derítők esetében szóba jöhet a Cvclofloc-elv alkalmazása is, de a lábatlani kalkuláció a csőköteges átalakítást beruházás tekintetében előnyösebbnek mutatja. A szűrők intenzifikálása a már említett kétrétegű szűrés bevezetésével oldható meg. Ez mind a nagyobb szűrési sebességet, mind pedig a hoszszabb ciklusidőt teszi lehetővé. A fejlődés és fejlesztés irányai A réteg és parti szűrésű vizek újszerű vastalanítására, ill. vas- és mangántalanítására érdekes a Fővárosi Vízművek kétféle Csepel-szigeti kezdeményezése. Mindannyian kíváncsian várjuk a talajban való. vastalanítás üzemi kísérleti eredményeit, melynek során a vízadó rétegbe vezetett s oxigénnel telített víznek kell a vas visszamaradását elősegíteni. A vas- és mangán ózonos oxidációjára már sikerrel végrehajtott félüzemi kísérletek alapján kerül sor. Ez az ózonozás az oldott szerves anyagok roncsolása és oxidációja révén a víz íz- és szagrontó anyagainak eltávolításában is hatásos lesz. Nem ilyen egyszerű a megoldás az ammónia és nitrát kiküszöbölésében. Sok alföldi és dunántúli kút vizében mérnek néha még 10 g/m

3-es ammónia- és 100 g/m

3 körüli nitrát-koncentárciót is. De a felszíni vizekben is növekszik e két nitrogénforma koncentrációja. Kútvizek esetén kisebb mértékű ammóniamentesítés érhető el, ha a vizet még mangántalanítani is kell. A mangándioxid ugyanis katalizátorként szerepel az ammónia oxidációjában, ha