Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

10. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

466 Hidrológiai Közlöny 1981. 10. sz. Dr. Kelemen B.—Tarján L.-né: A közegészségügyileg Wasserwerken bis zur Jahrtausendwende realisiert werden. Im I'erspektivpian wurde vorausgesetzt, dass die auf das Grundwasser angelegten Senkbrunnen in der Wasserversorgung der Gemeinden noch einige jahrzehntelang eine Provisorische Lösung bedeuten. Infolge der Einflüsse der schadlichen Umwelt der letzteren Jahre, sind die Grundwasser an einigen Teiien des Landes starker verunreinigt worden als es vorauszusehen war. Der haufigste und schadlichste Verunreinigungsstoff ist das Nitrát, das in erster Reihe für die Sauglinge und Kinder gesundheitsschadigend ist. Laut den Feststellungen des Staatsamte3 für Wasserwesen und des Ministeriums für Gesundheitswesen im Jahre 1977, war der Nitratgehalt des Wassers der öffentlichen und Privat-Brunnen unter den 1631 über kein Wasserwerk verfüger.den Gemeinden an 723 Stellen höher als zulassig, an ungefáhr 150—200 Stellen kann die Lage als krilisch betrachtet werden. Das Stuatsaint für Wasserwesen und das Ministeriuni für Gesundheitswesen hat ein gemeinsames . Program ausgearbeitet und in Janner 1978 der Staatlichen Plankommission zwecks Wassorversorgung der gesundheitsgefahrdeten Siedlungen vorgelegt. Die Staatliche Plankommission hat das Programul angenommen und für die Durchführung dieses Programms Entscheidung get röffen. Dementsprechend — muss die Wasserversorgung der sich in kritischer Lage befindlichen 150—200 Siedlungen in der I. Phase bis Ende 1980, die Wasserversorgung der weiteren Siedlungen in der II. Phase bis 1985 in irgendeiner Form gelöst werden, — die Finanzqueilen der I. Phase müssen durch Umgruppierung der vorhandenen Rahmen geschaffen werden, —-die Aufgaben der II. Phase und deren Kosten müssen im Rahmen des VI. Fünfjahrplans aus dem Entwicklungsfonds der Rate gesiehert werden. Die im Programm vorgeschlangenen technischen Lösungen sind — teils von endgültigem Charakter bzw. sie passen sich an das endgültige Wasserversorgungssystem der Siedlung oder des Raumes an, (neues Wasserwerk, Anschluss an ein öffentliches oder Produktionsgenossensehafts-Wasserwerk, neuer Rohrbrunnen) •— teils von provisorischem Charakter, die den Mangel der Leitungswasserversorgung provisorisch tiberbrücken (neuer öffentlicher Brunnen, Erneuerung von öffentlichen Brunnen, stabiler oder beweglicher Behalter, verpacktes Wasser) Die Durchführung der I. Phase des Programms wurde — mit kleineren Abánderungen — bis Ende 1980 erfolgreich beendet. In der 11. I'hase des Programms muss zwischen 1980—85 die Wasserversorgung der Einwohner von 538 Gemeinden in irgendeiner Form gelöst werden. Die interessierten Rate habén in ihrem VI. Fünfjahrplan die Wasserversorgung der Siedlungen vorgeselien, Wegen dem begrenzten Mass der finanziellen Möglichkeiten können nur ungefalír 10% der Siedlungen mit Wasserwerken versorgt werden, im grösseren Anteil der Gemeinden kann nur irgendeine Form der provisorischen Lösungen, in erster Reihe die Versorgung mit verpacktem Wasser realisiert werden. Der Nitrátisierungsprozess der Grundwasser zeigt eine steigende Tendenz, so muss damit gereclmet werden, dass wahrend der Durchführung des Programms, neuere Siedlungen aus gesundheitlichem Gesichtspunkte als gefahrdet betrachtet werden müssen. Die Aufgabe des Wasserwirtsehaftszweiges ist alsó mehrseitig: — die Beschleunigung der Versorgung der Gemeinden mit Wasserwerken muss betrieben werden, — die provisorischen Wasserversorgungsformen müssen weiterentwickelt werden, — die sich auf die Behandlungsmöglichkeiten der nitrát haltigen Gewásser beziehenden Forschungsarbeiten müssen fortgesetzt werden. (Folytatás a 44'). ol lalról.) így pl. nehézségekkel küzdenek a pályakezdők, a nők, a falun élők. A pályakezdők beilleszkedési, elhelyezkedési, munkaköri és nem utolsósorban lakásgondjai közismertek. Ezeken országos intézkedések is hivatottak segíteni, de nagyon sokat tehetnek a helyi vagy vállalati szervek is. Érdekes, hogy Budapesttől távolodva csökken az értelmiségiek aránya a lakosságban, változik a foglalkozásszerkezet az alacsonyabb rangsoroláséi értelmiségi foglalkozások javára. A női munkavállalók száma a legmagasabban rangsorolt intézményekben a legalacsonyabb és a legalacsonyabban rangsoroltakban a legmagasabb. A falun élők közül többen átmenetnek tekintik munkavállalásukat. Minthogy az iskolák szakmai ágazatai is hasonló irányzatot mutatnak, az iskolázási szerkezet általában tovább erősíti az egyes területek értelmiségi ós közművelődési ellátottságában kialakult különbségeket. A felsőoktatási intézmények földrajzi elhelyezkedése meglehetősen erősen befolyásolja sokaknak pályaválasztását. Gyakran a szakmai érdeklődés elé helyezik az iskolák közelségét és sokan inkább a közeli iskolának megfelelő pályákat részesítik előnyben. Az iskolaszékhelyről származók bejutási valószínűsége nagyobb, mint az egyéb helyekről származóké. Az elhelyezkedés lehetőségei emiatt egyenetlenek ós nem feltétlenül azonosak a kívánságok a népgazdaságilag indokolt lehetőségekkel. Egyes értelmiségi szakmákban a pályakezdők egy kisebb része alkalmi munkavállaló ós e minőségében távolabbra kerül a közművelődés általános célkitűzéseitől. A felszabadulás utáni kulturális forradalom átalakította művelődésünk teljes intézmény- és értékrendszerét. A reális tudományok elfoglalhatták az őket megillető helyet a tudásszakok rangsorában. Emellett azonban a szakfunkciók talán túlzottan is előtérbe kerültek ós olykor szinte önállósultak. Mai tudásunk szerint előnyösebb a rugalmasabb, a továbbfejleszthető, erős alaptudományi bázison álló szakműveltség a túlzottan specializáltnál. Előnyös a más szaktudományok irányában nyitott képzés is. Rövid összefoglalónkban talán éppen csak áttekinteni tudtuk, hogy mi foglalkoztatja azokat a szakbizottságokat, amelyek nemcsak az értelmiség mai helyzetét, hanem jövőjét is szívükön viselik. A vizsgálódás iránya azonban egyértelmű: nemcsak a mai eredményeket, hiányosságokat kell számba vennünk, mert önmagában ez még nem elég. Szükséges kimunkálnunk a továbbfejlődés irányait és ez lehet, hogy eddig nem járt utak megismerését és kipróbálását is kell, hogy jelentse. A MTESZ sajtóorgánumai: a Fórum és a Műszaki Élet — az utóbbi részletesebben éppen dr. Horváth Imre vízépítő szakos mérnök, a műszaki tudományok kandidátusa, tollából -— több cikket közölt az utóbbi hónapokban a műszaki értelmiség helyzetének alakulásáról. Ezek a cikkek foglalkoztak a műszaki pályák iránt az utóbbi időben megcsökkent érdeklődés tényével és okaival is. A speciálisan a vízügyi szakokat érintő problémák részletesebb feltárása előtt is utalhatunk a MTESZ központi szervei által kidolgozott tanulmányokra ós a MTESZ sajtóban folyó eszméeserékre. F. /.