Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

10. szám - Dr. Kelemen Borbála–Tarján Lászlóné: A közegészségügyileg veszélyeztetett települések vízellátása

Dr. Kelemen B.—Tarján L.-né: A közegészségügyileg Hidrológiai Közlöny 1981. 10. sz. 461 átmeneti megoldást jelentenek az ásott kutak. A felmérés a feltételezettnél lényegesen kedvezőtlenebb helyzetet tárt fel: 723 község (mintegy 500 ezer lakost, illetve 9 ezer 0—1 éves korú gyermeket érintve) vízellátás szempontjából közegészségügyileg veszélyeztetettnek tekinthető (1. táblázat). A közép távú és hosszú távú tervek realizálásáig — az átmeneti időszakban is — gondoskodni kell a vízművel el nem látott, jó minőségű vizet adó közkúttal sem rendelkező, szennyezett, fertőzött ásott kutakból vizet nyerő települések jó ivóvízzel történő ellátásáról. Mintegy 150—200 településen a kialakult kedvezőtlen helyzet a soron kívüliség igényével jelentkezett. A községek vízellátási helyzetére vonatkozó vizsgálatok eredményeinek értékelése után az Országos Vízügyi Hivatal és az Egészségügyi Minisztérium közös jelentést és javaslatot terjesztett az Állami Terv bizottság elé. Az Állami Tervbizottság az előterjesztést 1978 januárjában elfogadta és határozatot hozott a végrehajtásra. A határozat szerint — Az ellátatlan települések közül a legkritikusabb helyzetben lévő mintegy 150 település vízellátását az V. ötéves tervidőszakban (I. ütem), a további veszélyeztetett települések vízellátását a VI. ötéves tervidőszakban (II. ütem) kell megoldani. — A program V. ötéves tervi végrehajtásának pénzügyi feltételeit a meglévő tanácsi és vízügyi keretek átcsoportosításával kell rendezni. — A program VI. ötéves tervidőszaki feladatait és annak költségeit a VI. ötéves terv keretében, tanácsi fejlesztési alapból kell biztosítani. — A program megvalósításával kapcsolatos anyagi-műszaki-szabályozási kérdések, valamint a szolgáltatási díjak rendezésére vonatkozó intézkedéseket az érintett minisztériumok és országos hatáskörű szervek együttesen tegyék meg. A program kialakítása során az volt a cél, hogy a vízügyi és egészségügyi központi ágazati követelmények érvényesítése mellett messzemenően érvényesüljenek az érintett területek helyi inűszaki-közegószsógügyigazdasági szempontjai. Ennek érdekében az OVH kezdeményezésére a vízügyi igazgatóságok irányításával megyei operatív munkabizottságok alakultak a helyi közegészségügyi, tanácsi és vízügyi szervek képviselőinek részvételével. A területi munkabizottságok keretében mintegy 250—300 vízügyi ós tanácsi műszaki és egészségügyi dolgozó tevékenykedett. A munkabizottságok az OVH által kiadott irányelveket figyelembevéve igen széleskörű munkával állították össze a területi programjavaslatokat. Az OVH megvizsgálta a magas nitráttartalmú vizek nitrátmentesítésének lehetőségét is. A hazai és külföldi kutatások figyelembevételével (nitráttalanítás nem szelektív műgyantával működő ioncserélő berendezéssel), megállapítható, hogy az eddigi technológiák, illetve berendezések csak a megengedett határértéket kismértékben meghaladó vizeknél és vízmű üzemi körülmények között adhatnak műszakilag kielégítő megoldást, községi kutas ellátásnál ez nem járható út. A veszélyeztetett települések vízellátásának műszaki megoldására két fő forma adott: — a végleges jellegű, illetve amely a település vagy térség később megvalósítandó végleges vízellátási rendszerébe illeszkedő; — átmeneti jellegű, mely ideiglenesen hidalja át a vezetékes vízellátás hiányát. A végleges, illetve véglegesbe illeszkedő ellátási módok közé tartozik — új vízmű kiépítése (a hidrogeológiai adottságok és a gazdasági lehetőségek függvényében); — új vízmű vízbázisát képező fúrt kút létesítése, a vízmű kiépítéséig vízvételezés céljából 2—3 közkifolyóval felszerelve; — meglévő közüzemi vagy egyéb (TSz, üzemi vagy intézményi) vízműre való csatlakozás, amennyiben a meglévő vízmű műszaki paraméterei az ivóvízszolgáltatás mennyiségi és minőségi kielégítésére alkalmasak. A végleges vízellátás megvalósíthatóságáig a lakosság ideiglenes vízellátásáról kell gondoskodni. Az ideiglenes vízellátást biztosító műszaki variációkat az Országos Vízügyi Hivatal és az Egészségügyi Minisztérium a kutatás, a tervezés, a kivitelezés ós az üzemeltetés szakembereinek bevonásával vizsgálta meg. A kiválasztás fő szempontjai voltak, hogy a javasolt beavatkozás a helyi adottságokat figyelembe vevő, egyszerű, olcsó, könnyen és gyorsan kivitelezhető és emellett egyszerűen és biztonságosan üzemeltethető legyen. Tgen nagy munkát jelentett ezeknél a megoldásoknál a műszaki-egészségügyi-gazdasági érdekek egyeztetáse, hiszen az ideiglenes megoldások nem minden szempontból tökéletesek, de a meglévő állapothoz képest mindenképpen előrelépést jelentenek. A javasolt megoldások a következők: — új fúrt kút létesítése, amennyiben a hidrogeológiai adottságok azt lehetővé teszik, és a szükséges pénzeszközök rendelkezésre állnak; — megfelelő beavatkozással, átalakítással javítható rossz fúrt vagy ásott közkút felújítása; — jó minőségű kellő vízhozamú, közhasználatú vagy esetleg magánkút közkúttá alakítása; — azokon a településeken, ahol új közkút létesítésére vagy a meglévő felújításra nincs mód, teljesen újszerű, vagv eddig csak havaria jelleggel alkalmazott ellátási módok alkalmazhatók, így tartálykocsis ellátás: a tartálykocsiról meghatározott menetrend szerint és helyen a település lakossága vizet vételezhet, földbe süllyesztett, ürítőszeleppel és vezetékkel vasbeton vagy acél anyagú telepített tartály, melyet az egészségügyi szervek által meghatározott időközönként és technológia szerint tartálykocsiból feltöltenek, és amelyet a lakosság mint mesterséges közkutat vehet igénybe, csomagolt (palackos, műanyag zacskós vagy műanyag kannás) ellátás. A felsorolt műszaki megoldások természetesen nem egyenértékűek. A kutas ellátásnál a lakosság teljes köre időben bármikor, közvetlen fogyasz-