Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

10. szám - Almássy Endre–Deák Béláné: A közműves vízellátás bázisául szolgáló vízkészletek mennyiségi és minőségi alakulása

456 Hidrológiai Közlöny 1981. 10. sz. Almássy E. .—Deák B.-né A közműves vízellátás Az ebben a közleményben összefoglalt gondolatok nem annyira a közműves ivóvízellátás fejlesztését befolyásoló vízkészlet-viszonyokat kívánják körvonalazni, mint inkább arra rávilágítani, hogy milyen nehézségekkel kell számolni egy erre a területre irányuló durva prognózis összeállításakor. Összefoglalás Magyarország vízgazdálkodási helyzetét, ezen belül vízkészleteinek mennyiségét, területi eloszlását az ország medence-jellege határozza meg. A többségében a Dunában és a Tiszában koncentrálódó felszíni vízkészlet túlnyomó része külföldről származik. A felszín alatti vízkészlet nincs kitéve külföldi beavatkozásoknak és sokban kiegyenlíti a felszíni vizek kedvezőtlen területi eloszlását. Ezért jöhet számításba a közműves ivóvízellátás fejlesztésének alapvető bázisaként, valamint azért, mert a számításba vehető ilyen vízkészletnek mintegy 44%-a a természetes körülmények között védett. A fennmaradó hányadnak több, mint a fele még védhető a vízminőséget károsító emberi tevékenységektől, mintegy 10%-a azonban kockázatos helyzetben van ilyen szempontból. Még így is több, mint 10 millió m

3/d vízkészlet vehető számításba úgy, hogy az vízminőségi szempontból biztonságosan beszerezhető. Ez számszerűen kielégíti a közműves ivóvízellátás távlati fejlesztéséből származó mintegy 7 millió m

3/d vízigényt, ehhez azonban a mainál igényesebben kell foglalkozni a vízbeszerzéssel. A vízkutatásokat időbeli előretartással és kibővített szemlélettel kell végezni, hogy a veszélyeztetettségre és a védhetőségre is kiterjedően alakítsák ki a vízbázisokat. A feltárt vízházisokat előzetes védelem alá kell helyezni. A műszaki tervezésnek ki kell terjednie a védőterületek kijelölésére, a vízkészletalakulást és a vízminőség-változást ellenőrző megfigyelőhálózatokra is. A beruházási költségek között biztosítani kell a védelmi és az ellenőrző tevékenységek költségeit is. A védőterületeket, védőidomokat rendszeresen felül kell vizsgálni. Ez a mainál költségesebbé teszi a vízbeszerzést, a költségnövekedés azonban főként abból származik, hogy ezeket a tevékenységeket eddig nem sorolták a vízbeszerzés költségei közé. Ezzel szemben áll a felszíni vizek fokozottabb igénybevétele, amikor a biztonság elérése legalább annyira költségesnek mutatkozik, mint a felszín alól történő vízbeszerzés esetében, viszont elmaradnak a fokozatos kiépítés és a viszonylagos vízminőségi stabilitás előnyei. Az ezen a téren tehető intézkedések eredményessége befolyásolja az ivóvízellátó rendszerek hálózat-kialakítását. Ez a közlemény számos, nemrég elkészült vagy most készülő vizsgálat, összeállítás eredményeit használja fel. Szerepelnek benne az ilyen vizsgálatokat végző szakemberek véleményei is. Utóbbiak olyan súllyal, hogy — úgy tűnik — legalább annyit alakítottak az anyagon, mint az írásos munkák. Ezért nem annyira az írásos munkák felsorolása jelölné a gondolatok forrásait, mint inkább azok megemlítése, akik akár tanulmányaikkal, akár a munkakapcsolatukban elmondott véleményükkel segítették és segítik az erre a területre irányuló gondolatok alakulását. Ilyenek pl. Dr. Liebe Pál, Dr. Böcker Tivadar és Dr. Székely Ferenc a VITUKI kutatói, Altnőder András, Dr. Gsáky Ferenc, Endrédy István és Takács Attiláné a VGI munkatársai, Dr. Karácsonyi Sándor, Dr. Léczfalvy Sándor az FTV, ill. a VIZITERV tervezői. 0 KOJiHiecTBe h KaMecTBe pecypcoB rio;i;iewHi>ix BOfl, cjiywamHX 6a3ofi AJIH KOiwiviyHajibHoro BOAOCHAFIWEHHH AAMawmu, 9.—Uean, B. Bofloxo3?u1cTBeHHoe nojio>KeHHe BeHrpnH, KOJUHICCTBO H pacnpeaejieHHe BOAHMX pecypcoB no TeppumpHH onpeaejTínoTCfl őacceÜHOBMM xapaKTepoM cTpanw. Pecypcbi nOBepXHOCTHblX BOA, KOHUeHTpHpOBaHHbie ÖOJJblIIHHCTBOM B pycjiax FLYHAA H THCM nocrynaioT noMTii B nojiHoiw ofibeMe H3-3a rpaHHUH. Pecypcw noA3eHbix BO« HC noaBEPWEHBI B03FLEIÍCTBH5IM B npeaejiax TeppMTopmi flpyrwx cTpaH H BO MHoroM KOMneHCiipylOT HefÍjiaronpuíiTHoe pacnpeflejrewie n0BepxH0CTHbix BOJI. HMCHHO B ciiny SToro HMEIOTCA B BHJIY OHH B KANECTBE OCHOBHOH 6A3BI KOMMyHajTbHoro B0,n0CHa6>KeHH5i. HEMAJIOBANCHO TaK>Ke, ITO 44% 3THX pecypcoB 3aJieraeT B ŐJiaronpunTHbix ycjioBHHX C TOMKH 3peHHH 3aiUHTbI HX KaHeCTBa. ÜOMTH nOJIOBuna ocTaioiueücj! HOJIH MOJKCT óbiTb 3aiuHiueHa OT BpejxHoro aHTponoreHHoro B03aeiícTBHH, OHHaKO 10% pecypCOB nofl3eMHi,ix BOFL HaxoanTca non yrp030ii 3arpH3HeHHH. Jlawe npn TaKOM NOJIOWEHHH MO>KHO PACMHTBRAATB Ha noTeHiuiajibHO floóbiBaeMbiü 3anac xopoinero KaiecTBa B 10 MHJTJI. m

3/r. TaKOe cyMMapHoe KOJIHWCCTBO «ocTaTOMHO nnn YFL0BJIETB0PEHHH nepcneKTHBHbix Hy>K,n, OIIEUHBAEMBIX B 7,0 MHJIJT. M

3/«. OFLHAKO K ORECNEMEHHK) 3Toro BonpocaMH Bo«o3a6opa cjiejiyeT saHUMaTbca fiojiee TuiaTeJibHO, MCM B Hacrojnnee Bpeiwfl. H3bicKaHii5i AOJIJKHM öbiTb BbinojTHeHbi 3aíúiar0BpeMeHH0 h cjieflyeT y«wTMBaTb,, MTO Boao3a6opnbie 6a3i,T aoJiwHi.i (íbrrb oxpaHemj OT BO3M0>KHbIX 3arpH3HCHHH. IICCJieflOBaHHbie 5a3bl aoji>KHbi nonacTb noa npotJmjiaKTHHecKyio oxpany. TexHjmecKoe npoeKTOpoBamie KpoMe caMbix BoaononbeMnbix coopy>KenHii «OJI>KHO oBpaujaTb BHHM3HHC na onpeaejreHHe rpamiu 30H caHHTapHoií oxpaHbi it co3flaHne CeTH KOHTpOJTbHblX CKBa>KIIH flJIJI Haí)JH0«eHH5I sa KaMecTBOM pa3pa6aTbiBaeMbix pecypcooB. B MHCJie cpencTB Ha CTOHTejibCTBO coopyweHHH cjie/iyeT npeaycMOTpeTb CyMMbI 3an(HTHbIX H KOHTpOJIbHblX MeponpH5)THH. 3OHH oxpaHbi flOJT>KHbi őbiTb peryjiíipHO npoBepeHbi. Bee 3T0 yflopoH<aeT B0ji03a60p íutíí ríHTbeBbix HyjKjj nocKOJibKy ynoM«HyTbie 3aTpaTbi noná He OTHeceHbi K 3aTpaTaM BOflOflOÓblMH. OTMeMaeTCH, ITO noBepxHocTHbte BOflbi 6o.nee cHjibHO HCn0Jlb30BaHbl H flOCTHHíeHHe Ha«C>KHOCTH npH HX HCN0JIB30BAHHH HC MeHee floporocToamee, MeM B cjiyqae nojx3eMHbTX BOfl, OAHaKO He npenCTaBJIHWT B03M0>KH0CTb flJIH rHÖKoro nosTanHoro HAPAMHBAHHFL MOuiHOCTeií H He oRemaiOT CTafíHJIhHOCTH B OTHOUieHHH KaMeCTBa BOflbl. Pe3yjThTaTHBH0CTb MepOnpHHTHH B 3T0H OÓJiaCTH SyfleT BJlHHTb Ha yCTpOHCTBO CeTH B CHCTCMaX B0«0CHa5>KeHHH. fíestaltnnp der als Grundlage der öffentlielien Wasserversorgung dienenden quantitativen und qualitativen Wasservorrate Almásy, E.—Frau Deák B. Die wasserwirtschaftliche Lage TJngarns und innerhalb dieser die Qualitat ihrer Wasservorrate, die Flaehenverteilung, bestimmt der Beckencharakter des Landes. Der überwiegende Teil des sich meistens in der Donau und in der Theiss konzentrierenden Oberflachenwasservorrats stammt aus dem Ausland. Der Grundwasservorrat ist den auslándischen Eingriffen nicht ausgesetzt und gleicht, die ungünstige Fláchenverteilung der Oberfláchenwásser vielfach aus. Deshalb kann er als Grundlage der Entwieklung der öffentlichen Wasserversorgung betrachtet werden, weiters auch des-