Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)
10. szám - Áll Lajos–Dr. Szirota István: Magyarország vízellátásának és csatornázásának helyzete és fejlődése
432 Hidrológiai Közlöny 1981. 10. sz. Áll L.—Dr. Szirota 1.: Magyarország vízellátása 3. táblázat Közüzemi vízművel, csatornaművel ellátott települések száma 1979. év végén Taöji. 3. IUCAO HaceAeHHbtx nyunmoe c ifeHmpaAbiibiM eodocnaöMcenueM u omeedemieM cmoiHbix eod na KOHeif 1979 a. Tabelle 3. Zahl der mit öffentlichem Wasserwerk und Kanalwerk versehenen Siedlungen am Ende des Jahres 1979 Megye város Összes község összes város Vízművel község ellátott összes város Csatornaművel község összes Baranya 5 291 296 5 71 76 5 8 13 Bács-Kiskun 6 106 112 6 93 99 6 5 11 Békés 5 71 76 5 49 54 5 7 12 Borsod-A-Z. 7 352 359 7 105 112 7 15 22 Csongrád 5 54 59 5 52 57 5 4 9 Fejér 2 103 105 2 55 57 2 11 13 Győr-Sopron 5 160 165 5 34 39 5 ' — 5 Hajdú-Bihar 5 76 81 5 74 79 5 8 13 Heves 3 115 118 3 74 77 3 12 15 Komárom 5 70 75 5 38 43 5 5 10 Nógrád 2 128 130 2 28 30 2 7 9 Pest 8 171 179 8 91 99 8 21 29 Somogy 5 236 241 5 90 95 5 8 13 Szabolcs-Szatmár 6 220 226 6 63 69 6 3 9 Szolnok 7 69 76 7 66 73 7 3 10 Tolna 4 105 109 4 59 63 4 8 12 Vas 5 216 221 5 47 52 5 5 10 Veszprém 6 222 228 6 103 109 6 13 19 Zala 4 261 265 4 69 73 4 6 10 Budapest 1 — 1 1 — 1 1 — 1 Összesen: 96 3026 3122 96 1261 1357 96 149 245 4. táblázat A közüzemi vállalatok 1977. évi termelési ailatai A vízforgalom alakulása 1977. évben: TaőA. 4. JJamme no npou3eodcmey KOMMytiaAbnbix npednpufimuü 3a 1977-ü zod Tabelle 4. Jahresproduktionsdaten der öjfentlichen Unternehmen im Jahre 1977 Főbb vízhasználók millió m3 Megoszlás % Lakosság részére szolgáltatott frissvíz Ipartelepek friss vízhasználata Mezőgazdaság friss vízhasználata Egyéb ágazatok frissvízhasználata 340 3072 1332 263 6,8 61,3 26,6 5,3 Népgazdaság összesen: 5007 100,0 jelentkező és célszerűen közműves ellátásról kielégíthető igénylők határozzák meg. A lakossági vízigények növekedése a lakásépítéssel mutat szoros kapcsolatot. A régebben településkategóriához rendelt vízigényeket célszerűbb ma már a lakások komfortfokozatával összefüggésbe hozni. Az OT lakásépítési programja szerint a lakásállomány alakulása 2000-ig várhatóan a következő: A 2-. táblázat a lakossági ivóvízellátás rendelke zésre álló adatait tartalmazza. Összehasonlítva az 1. táblázattal, megállapítható, hogy Magyarország az ivóvízellátás terén az európai átlag körül található. A 3. és 4. táblázat, valamint az I. és 2. ábra a közüzemi víz- és csatornaellátás, víztermelés alakulását mutatja. III. A vízellátás és csatornázás fejlődése 2000-ig 1. A fejlődést meghatározó tényezők A közüzemi vízellátás és csatornázás a távlatban is a maihoz hasonló szerepet fog betölteni a települések vízgazdálkodásában. A fejlesztését a lakossági és intézményi valamint a településen belül 1960. 1965. 1970. 1975. 1980. 1985. 1990. 1995. 2000. 2.8 millió db 3.0 millió db 3,2 millió db 3,4 millió db 3,7 millió db 3.9 millió db 4.1 millió db 4.2 millió db 4,4 millió db A lakásállomány 2000-ben tehát mintegy 4400 ezer db lesz, melynek több, mint egyharmada új, korszerű, magas komfort fokozatú lakás. A lakásprogram vízszükségletre gyakorolt hatását részben az egyenletesen növekvő lakásszámmal, részben a lakásösszetétel változásából adódó, lakásokra számított fajlagos vízszükséglet növekedéssel vehetjük figyelembe. Az intézmények vízigénye a lakossági vízfogyasztás mintegy harmadát teszi ki. Ez az arány várhatóan a távlatban is megmarad. A lakosság ellátásának területi kiterjesztését a közműves vízzel ellátott lakosok arányának változásával jellemezhetjük.
