Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

9. szám - Kornisné Akantisz Zsuzsa: A Tisza kanyarfejlődésének vizsgálata a Vezseny-martfűi szakaszon

410 Hidrológiai Közlöny 1981. 9. sz. Kornisné Akantisz Zs.: A Tisza kanyar fejlődése Korábbi modellkísérleti vizsgálataink során már rámutattunk arra, hogy a homorú part védőimére a teljes kanyar mentén, inflexiótól— inflexióig, nincs szükség, általában elegendő a tetőponti szelvénytől lefelé megépíteni. Erre példa a Tisza e szakaszán is a 300 és a 30!) fkm-nél lévő partbiztosítás is. IRODALOM [1 Kornisné, Akantisz Zs.: Mozgómedrű folyószabályozási kisminta tervezése és bearányosítása Hidrológiai Közlöny, 197ti. 8. Budapest. [2] Kornisné, Akantisz Zs.: Mozgómedrfi folyószabályozási kisminta-kísérletek Hidrológiai Köslöny 1977. 12. Budapest. [3] Kornisné, Akantisz Zs.: Saját alluviumukban kanyargó folyók vándorlásának vizsgálata kismintán Hidrológiai Közlöny, 1979. 7. Budapest. [4] Kornisné, Akantisz Zs.: Meander travel in alluvial streams. Preprints International Workshop on Alluvial River Problems, 1980. Roorkee. Untersuchung der Kriimniuiigsbildung der Tisza an der Strecke Vezseny-Marlffi Frau Komis, Akantisz Zs. In der Abhandlung werden die Resultato der sich auf dio Schleifenbildung der alluvialen Fiüsse verglichen bzw. auf die Theiss-Strecke Vezseny-Martfű verallgemeinort. Es konnte naehgewiesen werden dass die am Modell erfahrenen Prozesse und Anderungen im allgemeinen aueh an der Tisza ausgewiesen werden können, so dass die Folgerungen bei den weiteren Regulierunsarbeiten wie folgt genutzt werden können. Bei der Liniierung muss maii bestrebt sein, Sehleifenreihen mit 45—50 gradigem Zentriwinkel auszubilden und es ist zweekmássig den Wert des Quotients R/B (Krümrnunsradius/Wasserspigelbreite) gleichzeitig zwisehen 8—13 zu haltén. Die konkaven Ufer der entwiekelteren Krümmungen als obige, müssen gegen Erosion geschützt werden, eine Uferbefestigung ist aber nur an der unteren Hálfte der Krümmung notwendig. Bei Höhepunkt-Profilen muss bei der Form des geplanten Profils, bei der Feststellung des Verháltnisses wzisehen Breite und Tiefe als dritte Variante auch der Krümmungsradius berücksichtigt werden. Study on River Bend Development over the VezsenvMartfű Section of the Tisza River Mrs. Komis, A. Zs. The results of model studies carried out on tiver bend development in alluvial streams are compared and generalized for the Vezseny-Martfű section of the Tisza River. The processes and ehanges experienced in the model are shown to be observable in the prototype Tisza River as well. Consequently, the experiences gained can be utilized alsó in further river training work, as ontlined below. In Bettiiig the alinement attempts should be made at realizing sequences of bends baving central angles 45 to 55 degrees, further at maintaining simultaneously the value of the R/B ratio (the ratio of radius of curvature to surface width) between 8 and 13. The eoneave bank of bends baving reached a development stage surpassing the foregoing figures should be protected against erosion, but slope linings are required over the downstream part of the bend only. When deeiding on the shape of the cross section around the apex of a bend, the radius of curvature should be included as the third variable in the width: depth realtionship. Könyvismertetés Deák B-né, Qábos L., Hutter E., dr. Karácsonyi S., Marik /.: A rétegvizek gázossága és a gázineutesftés (Vízügyi Műszaki Gazdasági Tájékoztató) 125. sz. kiadvány Budapest, VJZDOK, 1981.: 248 oldal; 105 ábra. A rétegvizek gázossága a vízellátás új keletű problémája, amely az elmúlt évtizedben került előtérbe. A rótegviszonyok között a vízben oldott állapotban levő metángáz a vízellátóműben a víztermelés vagy a fogyasztás műtárgyaiban kiválva az érintkező légtérben veszélyes — gyúlékony, kritikus esetben robbanó — elegyet képezhet. Az üzemeltetést, a fogyasztót, valamint a vízellátóinűvek állagát egyaránt veszélyeztető „gázosság" káros következményeinek elhárítására szóles körű intézkedések váltak szükségessé, amelyeket az élet ós vagyonvédelem érdekében késedelem nélkül kellett megtenni. Kezdettől fogva fontos kérdés volt, hogy a rétegvizek metángázosságával hol, ós milyen mértékben kell számolni; azaz helyenként, korlátozott kiterjedésű területeken, vagy az ország nagyobb részén kell felkészülni a védekezésre, az elhárító tevékenységre. Mivel korábban hiányoztak az alapvizsgálatok e kiadvány keretében készült el az értékelés, amely a rétegvizek metángázosságát térképszerűen, mélysógközökre bontva mutatja be. A rétegvizek gázosságának helyismerete azonban természetesen nem elegendő. A lényeg a gázok eltávolítása, a vizek veszólytelenítése. A vízben oldott gázok kiválása a fizikai feltételek változásával függ össze, amely esetenként spontán módon is bekövetkezik, illetve amelyek tudatos olőállííása a gázok kiválását a gázmentesítést teszi lehetővé. A gázok kiválását több részfolyamat segíti, vezeti (a víz cseppekre bontása, ütközése, levegőztetése, nyomásának csökkentése stb.), amelyek együttes alkalmazása eredményezheti a legcélszerűbb megoldást. A részfolyamatok egymáshoz kapcsolásával több gázinentesítósi alapmegoldás alakítható ki, amelyek áttekintése lehetővé teszi a gyakorlatban alkalmazott megoldások funkciójának elemezhetőségót, hatékonyságának gazdaságos szakszerű működésének értékelését. A tanulmányban az áttekinthető elemzés és az eddigi tapasztalatok alapján a gázmentesítők fejlesztését irányító követelmények is összegzésre kerültek a további meghatározásra. A gázmentesítóssel kapcsolatos hatósági tapasztalatok, további elgondolások megismerése is lényeges, amelyet a tanulmány záró fejezete tartalmaz. A kiadványt elsősorban a vízművek tervezői, beruházói ós üzemelői jól használhatják szerteágazó munkájukban.