Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

9. szám - Dr. Alföldi László: A budapesti geotermikus áramlási rendszer modellje

Dr. Alföldi L.: A budapesti geotermikus Hidrológiai Közlöny 1981. 9. sz. 403 a rendszer két ága egymástól elválaszthatatlan egymás nélkül nem létezik. Az is egyértelmű, hogy az emberi beavatkozás jelen esetben a bányászati víztelenítés és hévíztermelés a rendszer természetes dinamikus egyensúlyát megbontja akár a felszálló, akár a leszálló ágban következett be a beavatkozás, ezért a bányászati karsztvíztermelés ugyanúgy hatással van a rendszer működésére, mint a kutakból való fokozott melegvíztermelés. A beavatkozások következményei csak a teljes rendszer működésének és a rendszer kapcsolatainak az ismeretében számíthatók, vagy háríthatók el. A részrendszerek ismeretében valószínű, hogy a bányászati víztelenítés hatása a melegvizes déli áramlási rendszer működését csak kismértékben, a langyosvízű északi ág működését viszont erőteljesen befolyásolni fogja. A karéjos, emeletes áramlás létét több irányból való megközelítéssel a piezometrikus szintek, vagyis a nyomásviszonyok, a hőháztartás, a vízkémia és az izotóp vizsgálatok segítségével valószínűsítettem. Az áramlás emeletes jellegének bizonyítására nem végeztem és nem is végeztettem számításokat, hanem annak lehetőségét hidrogeológiai elemzés útján tételeztem fel. A dolgozatom benyújtásáig, illetve az opponensi vélemények elkészültéig az emeletes áramlás létét bizonyító fúrás a területen nem volt, ezért a legfontosabb téziseimet csak tudományos valószínűsítésnek lehetett tekinteni. A disszertáció benyújtása után mélyült az Alcsótdoboz 2. sz. szerkezetkutató fúrás, mely az alsótriász szeizi rétegei alatt a tabajdihoz hasonló lagunáris karbonátos perm képződményeket tárt fel, ahol a víz jelenlétét kanalazással sikerült megállapítani. Időközben az eocén programhoz kapcsolódóan a budapesti hévizek védelmének megerősítésére több kutatófúrás mélyült, melyek közül a Vál 3. sz. fúrás a triász képződmények alatt szintén lagunáris karbonátos permet tárt fel. A Diósd 1. jelű fúrás, pontosan 1000 m mélységben az oligocén képződmények alatt alsó triász szeizi emcletbeli váltakozóan szürke és lila anyagpala aleurit és homokkő rétegeket harántolt 87 m összavastagságban, majd változatos és szerkezetileg igénybevett dolomitképződmények után perm tengeri mészköveket harántolt. A vízrekesztő képződmények alól kikerülő karbonátos kőzetek fúrásmagjain egyértelműen látszik, hogy bár ezek a képződmények felszíni karsztosodásnak sohasem voltak kitéve, mégis bennük mélybeli oldódás következtében jól fejlett járatrendszerek alakultak ki. A fúrásban a talphőmérséklet 105 °C volt és a vízvizsgálat során +130 m tengerszint feletti magasságban kifolyó vízbeáramlás volt tapasztalható. A víz kémiai karakterei a déli típusú vizek karakterének megfelelő 235 mg/l Na, 100 mg/l K; 360 mg/l Cl; 360 mg/l SO iont tartalmaz (a vizsgált víz nem teljesen letisztult opálos volt). A fúrásba beáramló víz hőmérsékletét és a perm feláramlási útvonalat disszertációm 48—50. oldalán valószínűsítettem. Mindez azt jelenti, hogy a vízrekesztő triászképződmények alatt fekvő karbonátos képződményekben folyó mélyáramlással kapcsolatos tudományos elemzéssel valószínűsített hipotézisem egyértelmű bizonyítást nyert, ami egyben a permi képződményekben folyó mélyáramlás, valamint az emeletes áramlás egyértelmű bizonyítéka is. IRODALOM | l] Alföldi László: Budapesti Hévizek, VITUKI Közlemények. 20, Budapest, 1979. Modell des Budapester geotliermisclienStröiiiungssystenis Dr. Alföldi, L. Der Verfasser bespricht in seiner Abhandlung die neueste Deutung der FunktionierungdesBudapesterThermalwassersystems. Die karbonathaltige Keibe aus der die Budapester Thermalquellen entspringen, winl durcli zwei Wasserstau-Mergelsehiehten auf zwei selbstándige Schichten gegliedert, innerhalb deren die verkarsteten oder klüftigen Zonen eine gut entwickelte StrömungsZwangsbalm bilden. Die iiboreinander liegende.n Strömungszwangslinien bilden ein stufenweises Strömungssystem. Infolge der siob von Norden gegen Síiden biegenden monoklinalen Lage der Strömungslinien und Diohtungsformationon ist das durch die Entblösungen des Gebirges einsiekernde Niederschlagswasser gozwungen, sich der Zwangslinie entlang tief einzusickern und eine balbkreisartige Strömung bildend, gelangt das Wasser liing des tiefdringendon Bruches am Beckenrand, in Form von Quellen an die Oberflache. Aufgrund von vielseitigen eingehenden Untorsuchungen kann es naohgewiesen werden, dass infolge der geoIogischen Lage sich ein in zwei Richtungen gehendes stöckiges Doppelsystem ausgebildet hat, dessen nördlieher Fliigel die lauwarmen und der südliehe Fliigel Warmwasserqüellen speist. Der chemischo Charakter des Wassers der zwei Fliigel und der Druekzustand der Speicher sind versehiedenartig, aber langs des Anzapfungsgürtels der gemeinsamen Struktur, bilden sieh Misehwassertypen und Ausgleiehungs-Druekzustande aus. Die Wassorbewegung geht in klüftigen Speiehern sehr langsam vor sieh (Dezimeter/Jabr) und infolge des natürliehen Wármestromes tritt eine geothermische Aufheizungein. Diese kontinuierliche geotermisehe Heizung liefert die Emergie der natürliohen Wasserströmung, die durch die rhythmiseho Ánderung des Wasserspiegels am Einsiekerungsgebiet d. h. durch das Einsiekerungstempo reguliert wird.