Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)
9. szám - Dr. Alföldi László: A budapesti geotermikus áramlási rendszer modellje
Dr. Alföldi L.: A budapesti geotermikus Hidrológiai Közlöny 1981. 9. sz. 401 5. ábra. A karsztvizek áramlási irányai a piezometrikus gradiensek vízszintes komponensei alapján (11)75. I. 1. állapot, számította Lorberer A.) Jelmagyarázat; 1. Középhegységi kifejlődésű mezozoós képződmények felszín alatti határa. 2. Mezozóos és eocén karsztos képződmények a felszínen. :i. A kutak adatai alapján számított áramlási irányok. 4. A karsztvízszint térkép és az alaphegység szerkezete alapján beesült áramlási irányok. 5. Legfontosabb felszín alatti vízgyűjtők határa. .460. 5. Strömmungsriehtungen der Karstwásser aufgrund der horizontalen Komponente der piezometrischen Oradienten (Stand am 1. I. 1975, berechnet von Lorberer, Á.) Zeichenerklürung: 1. Unterirdische Grenze der sich im Mittelgebirge ausgebildeten mezosoischen Formationen. 2. Mezosoische und eozáne Karstformationen an der Oberflachc. 3. Die aufgrund der Brunnendaten berechneten Strömunsrichtungen. 4. Die aufgrund der Karstwasserspiegelkarte und der Struktur des Grundgebirges gesehatzten Strömmungsriehtungen. Grenze der wichtigsten unterirdischen Einzugsgebiete. számítások azt mutatják, hogy a Buda-pilisi hegységbe beszivárgó csapadékvíz legalább 30%-a természetes körülmények között nem a budai forrásokat táplálta, hanem elsősorban nyugatészaknyugat felé távozott. A karélyoson mélybeáramló víz föld alatti útja során a természetes földi hőáram hatására melegszik fel. Budapest környzetében természetes hőáram anomális nincs, és a hőenergia mérleg átlagos hőfluxus figyelembevételével is egyensúlyban van. A leszivárgás és mélybeáramlás során a víz felmelegedése a környezettől való hőelvonás útján következik be, ezért ezek a területek lehűltek és negatív geotermikus anomáliával jelentkeztek. A felfelé való áramlás szűk övezetében a mélyben már felmelegedett víz a környező kőzeteket felfűti és pozitív geotermikus anomáliát okoz. A forrásvonalban ismeretes erőteljes geotermikus anomália egyedül a hőtranszport következménye. A hőhiánnyal, vagyis lehűléssel jellemezhető területek jól fedik a nyomásviszonyok alapján meghatározott karélyos áramlás területeit (6. ábra). A vázolt budapesti áramlási rendszer energiáját a felfűtés hatására bekövetkező térfogatsúlycsökkenés és a hegységbeli beszivárgás által fenntartott gravitációs szintkülönbség szolgáltatja. A természetes földi hőáram mennyisége állandó,