Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

8. szám - Jeneyné Jambrik Rozália: Az újkígyósi vízműtelep geohidrológiai vizsgálata

Jeneyné Jambrik R.: Az újkígyósi vízmű Hidrológiai Közlöny 1981. 8. sz. 377 pítani a kútsor hidrogeológiai védőterületét, és az azon folytatott tevékenységet szükség esetén úgy kell korlátozni, hogy a megyeszékhely és a térség számára nélkülözhetetlen vízkészlet káros szennyeződése ne fordulhasson elő. IRODALOM [1] Halló I.: Gondolatok a Szárazér vízgyűjtője és a Maros törmelékkúpja felszínalatti vízháztartásáról Kézirat, Szeged, 1964. [2] Dank V.: A délalföldi szénhidrogén kutatások legújabb eredményei. Földtani Kutatás, 1965. 4. I -8. [3] Erdélyi M.: Magyarország vízföldtani tájai Hidrológiai Közlöny 1971. 4. 143—154. [4] Erdélyi M.: A Magyar Medence hidrodinamikája Hidrológiai Közlöny 1975. 4. p. 147—156. [5] Jeneyné .Jambrik R.: Békés megye távlati vízellátásának vízföldtani lehetőségei Hidrológiai Tájékoztató 1977. p. 71—74. •[6] Jeney Á.—Jeneyné Jambrik R.: Békéscsaba vízellátási lehetőségei a vandháti és újkígyósi vízmű üzemeltetési tapasztalatai alapján I — II. Körösvidéki Vízügyi Szemle, 1976. 4.p. 8—20. 5. p. 13—27. [7] Jeneyné Jambrik R.: Az újkígyósi vízmfitelep üzemeltetési tapasztalatai Körösvidéki Vízügyi Szemle, 1978. 6. p. 7—14. [8] Jeneyné Jambrik R.: Az újkígyósi vízműtelep térségének hidrogeológiai viszonyai. Körösvidéki Vízügyi Szemle, 1979. 1. p. 1—11. [9] Kovács Oy.: Talaj vízáramlás hozamának meghatározása vízháztartási vizsgálatok alapján Vízügyi Közlemények, 1959. 3. p. 332. [10] Kovács Oy.—Erdélyi M.—Korim K.—Major P.: A felszínalatti vizek hidrológiája és hidrogoológiája V1TUKI 1972. Budapest, pp. 183 [11] Kovács Oy.: A felszínalatti vizek hidrológiai vizsgálata. BME Továbbképző Intézet M. 274. 1973. Budapest. [12] Láng S.: A vízkémiai változások kérdése mélyebb rétegvizeinkben. Hidrológiai Tájékoztató, 1967. j). 25—29. [13] Lovas L.: Jelentés a békéscsabai vízmű 1955. évi feltárási munkálatairól. MÉLYÉPTERV TSz.: III. 8268. Budapest. [14] Miháltz I. : Az Alföld déli részének földtani és vízföldtani viszonyai. Hidrológiai Tájékoztató, 1968. jún. 107—109. [15] Molnár B.: Lehordási területek és irányok változásai a Dél-Tiszántúlon a plioeénben és a pleisztocénben. Hidrológiai Közlöny 1966. 3. 121 —127. [16] Molnár B.: A Dél-Alföld pleisztocén feltöltődésének ritmusai és vízföldtani jelentősége. Hidrológiai Közlöny, 1967. 12. 537—552. [ 1 7] Noszky J.: Tanulmány a Békéscsaba vízellátásával kapcsolatos földtani vizsgálatokról. Kézirat Bp. 1955. [18] Ollós G.—Dávidné Deli M.—Szolnoky Cs.:A nyomás alatti rétegeket megcsapoló kutak tervezésének hidraulikai kérdései. Hidrológiai Közlöny, 1966. 10. 448—459. [19] Rónai A.: Időszakos nyomásváltozások a mélységi víztartó rétegekben. Hidrológiai Közlöny, 1963. 3. 106—114. [20] Rónai A.: Az. Alföld negyedkori rétegeinek vízföldtani vizsgálata. Hidrológiai Közlöny, 1963. 5. • 378—390. [21 ] Rónai A.: A felszínalatti vizek minőségének változása a mélységgel az Alföldön. Hidrológiai Közlöny, 1965. 9. 419—425. [22] Rónai A.—Fehérvári M.: Kísérletek az Alföld részletes földtani térképezésére Szabadkígyós környékén. MAKI I 957—58. évi jelentés. 1961. 153—163. Budapest. [23] Schmidt E. R.: A mélységi vizek összetételének néhány változása az idő és használat függvényéhen. Hidrológiai Tájékoztató, 1967. nov. 30—33. [24] Sümeghy J. : A Tiszántúl. Magyar Tájak Földtani Leírása. VI. pp. 208. 1944. Budapest [25] Szabó L.: I lidrológiai tanulmány a csapadékból beszivárgó) talaj vízutánpótlás meghatározására a békéscsabai vízmű újkígyósi kútcso'port területén. MÉLYÉPTERV TSz.: 11I-8268-A. 1957. Bpest. [26] Székely F.: A felszínalatti vizekből történő ivóvízellátás távlati lehetőségei az Alföldön VITUKI 1976. Budapest. [27] Urbancsek J.: Az alföldi artézi kutak fajlagos vízhozama és abból levonható ősföldrajzi következtetések. Hidrológiai Közlöny, 1960. 3. 398—403. [28] Urbancsek .J.: Plioeén ós pleisztocén üledékek szintezésének újabb lehetőség(;i a vízföldtani kutatásban. Hidrológiai Közlöny, 1963. 392—400. [29] Urbancsek ./.; A földtani felépítés és rétegvíznyomás közötti összefüggés az Alföldön. Hidrológiai Közlöny, 1963. 3. 205—218. [30] Urbancsek ./.: Az Alföld negyedkori földtani képződményeinek mélyszerkezete. Hidrológiai Közlöny, 1965. 3. 11 1—124. TH/iporeoJiorMiecKHc HccjicAOBainm Ha BOAoaaGopHoii traminii yiiKiijiboni fleiietiue flMőpuK, P. B paóoTC ouciuiiiawTcsi AaHHbic 06 3i<cnjiyaTaiiiin BOA03af)opnoü craimim yiiKH/tboiii, cuaíÍjKaiomcii BOAOÍ'I ropna EeKeumaCa. BoAosaóopHaji CTanniifl 3Kcnjiyarnpycrca c 1962 r. C 1965 r. BOA03aOnpiia>i Mo/'iiocTb ne H3Meii5uiacbB Bo/ia saGiipacTCji 113 11 CKnawini, oGopyAOBaiIHblX rpaBHMHblMH (J)HJlbTpaMH, 1'JiyGnni.I KOTOpblX KOjieűaiOTOi Me>K,ny 55—60 M. CKBa>Kiiubi pacnojio)KeHbi BAOJib JTyna AJIHHOIO 1600 M. Ha CTanuim IIMCCTOI ccrb Ha0jlK)ACILH5I 3a ypOBHCM RIOFLSCMHBLX BOA. BoAa AoűbiBaeTcji H3 BepxHenjieiícTOueHOBbix OTJIO>i<eunií pei<n Mapoin. Tojibiiui pcmi.ix OTJIOJKCHHÍÍ COAcp»<aT 60—70% nccianorpaBHHHbix H 30—40% HJIHCTO-I'JIHHHCTblX nop()A. .HojlSl ipy 603CpHIICTI>IX <|)paKHIUl yMeHhinacToi n ceBcpo.-iariaAHOM nanpanjicmiu, oAiiaico HX nponcxn>KAemie 3A CMCT Konyca BbiHoca p. Mapoiu He BI,l31>lBaeT COMCHCHHH, XOT5I B TCX MCCTaX BCTpCMaiOTCÍl H OTAOjKcniifl pei< BepeTbTbo, Küpüm ii Aa>i<e /lyiiaji. KoHyc Bbiiioca IIPEACTANJUIET coGoii TOJIM<O BepxHiiii jipyc njieiicTouenoBbix OTJIO>KCHHÜ, nojiHaji Momnocrb KOTOpiílX B AaHHOM paflOHC KOJTCGaCTOI B npCACJiaX 400—800 M. KapTa cranmecKiix ypoBiieií, cocTaBJicimayi no AaHHbiM HaojnoAaTCAbHbix ci<Ba>KiHi yKaauBacT na TO, MTO HanpaBJieHiie ABIDKCHHJI noA3eMiioro notoKa, BepoJITHO,. coBnaAaer c BUBUIHM HanpaBJieHHCM CHoea. BepTHKaJTbHbiü rpaAnenT iici'iTpajibHoro iianpjDKenHji nojio>KHTeAbHbIH, OflHaKO ABHJKCHHC B0AW B BCpTHKajIbHOM nanpaBJieHHH AAHUBIMU XHMHMCCKHX aiia;NI30B HC noATBCP>KAAETCÍI. CiiCTeMa, ApaHiipycMaji HerjiyííoKHMH CKBa>KiuiaMii Ge3HanopHa5i, CBJKII, Me>KAy AeŐHTOM n AenpcccHeií onnci.iBaeTcji ypaBHCHHCM BTopofl CTcncHii. /lenpecciiíi cynepnoHiipyeTCíi c rpa(|)iiKOM xoAa ypoBiieií rpyHToBblX BOA; MC>KAy XOAOM rpyHTOBblX BOA II IIJiaCTOBblX BOA HennyOoKoro sajieramiM ne HaGjiioAacToi (l)a30B0i'0 CABiira. ÜHTaHHe yKa3aHHUX r0pH30HT0B nOA3eMIII.IX BOA 3a CMeT aTMoc(|)epni»ix ocaAKUB noTBcp>KAeno 3KcnepuMCHTaMIl 110 HH([)HJIbTpaUHH. M()>KH0 yCT3H0BHTb B3ailM0CBJ13I. MOKAy ACOinaMlI, 3KCnjiyaTailH0HHbIMH ypOBII51MH II MCOIMHblMH CyMMaMH aTM0C(])epHI>IX OtaAKOB. MacTo BbinaAaiomiie B STIIX Kpajix MaiicKiic-moHbCKHe JIIIBHII 33MCTH0 noAniiTbiBaioT rpyHTOBuc BOAW. 3ona rHAporeojioiHMecKoii oxpaiibi, Tai<IIM oGpaaoM, co CTOpoHbi AHCBHOÜ noBepxHOCTH OTKprayi. HHH MO>KHO yCTaiIOBIITb XapaKTCpiICTHKH ACnpeCCIIH B paSJlIIMIIbie MOMCHTbl BpCMCHH. Ol<a3l>IBaCTCSI, KpOMIO Acnpeccini B io>KiioM HanpBAenini iiaxoAHTCH na pacCT0J1HIIII BCERO 1,0-—1,4 KM, B TO BpCMJI IOK B CCBCpilOM nanpBJicHiii! oua pacnpocTpanjieTca AO 5-II KM. TaKan aHII30Tp0niIíl OObHCIIÍICTCÍI TeM, MTO nOMHMO HH(|)HJlbTpaniiH ocaAKon — cHCTCMa c 5i>Kiioii cTopoHw nojiyMaeT II GOKOBOe nHTBHHC.