Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

8. szám - Dr. Benedek Pál–Licskó István–Uzarovicz Roman: Szervetlen mikroszennyezők eltávolításának lehetőségei a szennyvíztisztításban

354 Hidrológiai Közlöny 1981. 8. sz. Dr. Benedek P.—Licskó I.—Uzarowicz R.: Szervetlen 1. táblázat A nehézfémek kicsapódását leíró összefüggés állandói TaóA. 1. Koncmanmu coomnouienun, onucbwawuieeo ocajicdenue msuiceAbix MemaAAoe Tabelle 1. Konstante der die Ausfattung der Schwermetalle beschreibenden Zusammenhánge ÁBRA NEHÉZFÉM Görbe KONSTANS száma minősége kezdeti száma k x k 2 koncent­rációja [mg/l] 6a Cu 3,0 1 53 0,10 3,0 2 66 0,15 3 65 0,10 4 72 0,20 6b Cu 10,0 1 75 0,11 2 82 0,05 3 80 0,15 4 85 0,10 6c Cu 30,0 1 89 0,05 2 88 • 0,07 3 92 0,10 7a Zn 3,0 1 89 0,05 2 85 0,25 4 18 0,05 7b Zn 10,0 1 94 0,07 10,0 2 81 0,08 4 28 0,05 7c Zn 30,0 1 93 0,18 2 82 0,60 4 33 0,10 8a Cd 3,0 1 81 0,30 3,0 2 72 0,30 3 64 0,30 4 40 0,60 8b Cd 10,0 1 80 0,30 2 70 0,30 3 40 0,10 4 35 0,10 9a Cu 30,0 1 26,5 0,05 2 26,2 0,05 3 25,5 0,05 9c Cd 10,0 1 5,2 0,25 10,0 2 3,9 0,25 3 3,7 0,90 10a Cu 30,0 1 87 0,04 2 85 0,15 10b Zn 10,0 1 96 0,10 2 68 0,17 10c Cd 10,0 1 75 0,20 10,0 2 40 0,20 szik fel. A nehézfémek oxidáltabb állapotú hidro­xidjai, oxidjai vízben nehezebben oldódnak, mint hasonló redukáltabb vegyületeik. Egyedül a króm kivétel, amelynél — más megfontolások miatt — redukált állapotban kell a hidroxid képzést meg­valósítani. Egyes külföldi szakirodalmi adatokkal és hazai véleményekkel szemben megállapítottuk, hogy a legtöbb nehézfém egymás mellett nagyon jó hatásfok­kal eltávolítható a szennyvizekből elegendő Mg 2+ ion jelenlétében a 10,5—11,0 pH tartományban. Az oldott állapotú nehézfémek csatornahálózat­ban és városi szennyvíztisztító telepen való „viselke­dését" tanulmányoztuk laboratóriumi körülmé­nyek között. Az oldott-szilárd átmenet mértékét vizsgáltuk nyers szennyvízben a pH és az idő, va­lamint a lebegőanyag koncentráció és az idő függ­vényében. Az általunk vizsgált pH tartományban (6,2< pH 8,1) megállapítottuk, hogy a réz spon­tán kicsapódása csaknem független az aktuális pH-tól, a szilárd állapotú cink és kadmium vegyü­letek kialakulása viszont erősen pH-függő. A ki­csapódás kevés kivételtől eltekintve gyors, egy órás kontakt idő után a nehézfémek 80—90%-a már szilárd állapotú (a nyolc órás végállapotra vonat­koztatva!) A lebegőanyag koncentráció függvényében vég­zett vizsgálataink során megállapítottuk, hogy réz esetében nagyon kicsi a lebegőanyag hatása. A kí­sérleteink során alkalmazott legnagyobb lebegő­anyag koncentráció 400 mg/l volt, ennek adszorp­ciós hatása a nehézfémre (rézre és kadmiumra) alig volt nagyobb, mint a 100 mg/l alatti lebegő­anyagé. Ebből is kitűnjk, hogy réznél a kicsapó­dási folyamat jellemző a reakciómechanizmusra, nem az adszorpció. A cink kicsapódása szempont­jából kritikus pH tartományban (7,0—7,5) a le­begőanyag koncentrációjának növekedése számotte­vően emelte a cink adszorpcióját. A lebegőanyag ad­szorpciós hatása az oldott-szilárd átmenet során csak a kis nehézfém koncentrációknál számotte­vő (cc.<3,0 mg/l). Biológiailag tisztított szennyvízben a vizsgált há­rom nehézfém (réz, cink, kadmium) kicsapódása sokkal rosszabb, mint nyers szennyvízben. Véle­ményünk szerint ez azzal magyarázható, hogy a biológiai tisztítás során olyan vegyületek kelet­keznek, melyek komplexeket alkotnak a nehézfém ionokkal. Miután a biológiai tisztítás során kelet­kező közbenső termékeket nem ismerjük, nem zár­hatjuk ki annak lehetőségét sem, hogy a már ki­csapódott nehézfémek a levegőztető medencében ismét feloldódnak. Ezért arra kell törekednünk, hogy már a levegőztető medence előtt ,,megfogjuk" a nehézfém szennyezőket. Ezzel kapcsolatos kísér­leteinkről egy későbbi tanulmányban számolnuk be. IRODALOM [1] Benedek, P. és Licskó I.: Szervetlen mikroszennye­zők eltávolítása az ivóvízből. Hidrológiai Közlöny. 477, 1980. [2] Wuhrmann, K.: Industrieabwasser und Gewasser. Kézirat. Raach, Ausztria, 1979­[3] Oláh J. és Berta K.: Szennyvíziszapok nehézfém­tartalmának meghatározása és a hazai helyzet ér­tékelése. VITUKI Közlemények 2. sz. 1978. Buda­pest. [4] Berta E. és Oláh J.: A hazai szennyvíziszapok ne­hézfémtartalmának felmérése. Hidrológiai Köz­löny, 469, 1979. [5] A state of the art review of metál finishing waste treatrnent. Water Pollution Control Research Ser. EPA, 12010 EIE 11/68, 1968. [6] Blakeslee, P. A.: Monitoring considerations for municipal wastewater effluent and sludge applica­tion to the land. Proc. Conf. on Recycling Muni­cipal Sludges and Effluents on Land, Chaspaign, III. USA 1973. [7] Pitt, R. E. and Amy, G.: Toxic materials analysis. of Street surfaco contaminants. Environmental Protection Tech. Ser. EPA-R2-73-283, 1973. [8] Jenkins, S. H., Kcight, D. G. and Ewings, A.: The solubility of heavy metál hydroxides in water sewa-

Next

/
Thumbnails
Contents