Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)
8. szám - Dr. Benedek Pál–Licskó István–Uzarovicz Roman: Szervetlen mikroszennyezők eltávolításának lehetőségei a szennyvíztisztításban
348 Hidrológiai Közlöny 1981. 8. sz. Dr. Benedek P.—Licskó I.—Uzarowicz R.: Szervetlen a 8,5=spH== 10,0 tartományhoz viszonyítva. Megállapíthatjuk tehát, hogy Mg 2 + jelenlétében a cink eltávolításra alkalmas pH intervallum felső határát legalább egy egységgel „kitolhatjuk". Egyúttal az is megállapítható, hogy az 1. ábrán megfigyelt hatásfokcsökkenés a 8,5—9,8 pH tartományban nem jelentkezik. A 4. ábrán különböző kezdeti cink-koncentrációk mellett kapott eredményeinket tüntettük fel kolloid-stabilizáló szerves anyag jelenlétében. Ebben a kísérletsorozatban nem adagoltunk a modell rendszerhez Mg 2 +-t. A 3. és a 4. ábrák összehasonlításakor könnyen belátható, hogy kolloid-stabilizáló anyag jelenlétében lényegesen megváltozik a kémiai reakciók következtében kialakuló, vízben rosszul oldódó cink vegyületek morfológiája. Azonos kezdeti cink-koncentrációkat vizsgálva megállapítható, hogy a tanulmányozott pH intervallumban csaknem minden pH értéknél rosszabb cinkeltávolítást kapunk kolloidstabilizáló szerves anyag jelenlétében, mint hiányában. Ha a fent vizsgált rendszerhez Mg 2 +-t is adagolunk, a cink eltávolítás hatásfoka javul a 4. ábrán látottakhoz viszonyítva, de kis kezdeti cink-koncentrációk esetén nem éri el a kolloid-stabilizáló anyag távollétében végzett kísérlet eredményét. A 4. ábrán feltűntetett mérési eredményeket hasonlítsuk össze az 1. ábrán látható kísérleti eredményekkel! Könnyen felfedezhető a hasonlóság a vizsgált pH intervallumon belül. A galváníizemi szennyvízzel végzett kísérlet során tapasztalt rendellenes „viselkedésre" a 8,5=spH^9,8 tartományban modellkísérlettel magyarázatot tudtunk adni. A továbbiakban a kolloid-stabilizáló szerves anyag és a Mg 2 + koncentrációjának változása hatására a cink eltávolítás hatásfokában bekövetkező módosulást vizsgáltuk. A kolloid-stabilizáló szerves anyag koncentrációjának növekedésével egyértelműen csökken a cink eltávolítás hatásfoka. Ha Mg 2 +-t is tartalmaz modell rendszerünk, számottevően javul a cink eltávolítás. Az 5. ábrán olyan kísérlet eredménye látható, melynek'során nemcsak redős szűrőpapíron, hanem 0,45 /.<m pórusátmérőjű membránszűrőn is átszűrtük mintáinkat. így a kvázikolloid diszperzió elválasztható az oldott állapotú cink vegyületektől, és a valódi kolloidoktól, melyek felső mérete 0,50 //m. Az ábrán látható, hogy a membránszűrletben mérhető cink-koncentráció közel azonos a vizsgált pH tartományban, míg a redős szűrletben mérhető cink-koncentráció a 8,5 =s pH s 10,0 intervallumban csaknem a kezdeti cink-koncentrációval azonos. Ez azt jelenti, hogy a 8,5<pH< 10,0 intervallumban is szilárd állapotú cinkvegyületek képződnek, de kolloid-stabilizáló szerves anyag hatására olyan morfológiával rendelkeznek, mely az egyszerű fázisszétválasztási művelet számára „hozzáférhetetlenné" teszi őket. pH = 7,0 környezetében viszonylag rövid (félórás) kontaktidő mellett az oldott állapotú cinkvegyületekből kevés alakul át szilárd állapotú cinkvegyületté. Az így keletkezett szilárd anyag JELMAGYARÁZAT•• - 10 mg/L ln 2+ a 20 mg/l ln n x 30 mg/L ln l + pH 4. ábra: Cink eltávolítása kolloid stabilizáló szerves anyag jelenlétében Puc. 4. ydaAenue íjUHKa e npucymcmeuu cmaőuAU3amopa K0AA0UÖ06 Abb. 4. Entjernung von Zink bei Vorhandensein von Kolloidén, stabilisierenden organischen Stoff JELMAGYARÁZAT • Redős szűrőn szűrve o Membránon szűrve 40 mg/l Zn 2+ 10 mg/l Mg 2* UO mg/L TOC pH 5. ábra: Redős- és membránszűrű szűrletében mérhető cink-koncentrációk Puc. 5. KoHifeHmpatfuu i;unKa e 0UAbmpamax nocAe MeMŐpaitHbtx u CKAad'tambix 0uAbmpoe Abb. 5. Die im Filtrat der jaltigen-und Membranjilter messbaren Zink-Konzentrationen
