Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

8. szám - Dr. Scheuer Gyula–Schweitzer Ferenc: A Gerecse hegység paleokarszt-hidrogeológiai viszonyainak rekonstrukciója a Felsőpannontól napjainkig

I Scheuer Gy.—Schweitze

r F.: A Gerecse-hegység egyre fiatalodó sorozatok. Ez nyilván összefügg a karszthidrodinamika sajátosságaival ós annak időbeli változásaival. A csaknem azonos magasságban lévő mészkövek jelzik a karsztforrások meghatározott szintjét és ezek bizonyos ideig tartó állandóságát. De jelentik azt is, hogy esetenként a karszt hidrodinamika megváltozott, a források mélyebben fakadtak. A hegység részeinek vízkészlete is jelentősen módosult, a források megváltozása miatt. Jelentős különbségek tapasztalhatók, ha összehasonlítjuk a hegység egyes részeiben a mai források összes vízhozamát, az azokhoz kapcsolódó édesvízi mészkő-előfordulások számát, nagyságát, vastagságát. A mai források lényegében csak a Nyugati Gerecsére korlátozódnak, míg az egykori édesvízi mészkő-előfordulások azt jelzik, hogy a Központi és Keleti Gerecsében is hosszú idejű igen jelentős forrásműködés volt. Ebből az következik, hogy karsztvízkószlet esetenként egyes hegységrészek javára jelentősen eltolódott. Ez az édesvízi mészkő-előfordulások kora, száma, nagysága és vastagsága szerinti összehasonlításából kimutatható. A felsőpliocénben a Nyugati és Keleti Gerecsében igen jelentős karsztforrásműködés volt. Ekkor keletkeztek a nagy édesvízi mészkőösszletek: mint a Nyugat Gerecsében a dunaszentmiklósi Uj-hegy-Öreghegyi (7. kép) — ez a Gerecsében a legnagyobb — vagy a kőpitei előfordulások, a Kelet Gerecsében a Muzsla és a Kő-hegyi (8. kép). A Központi Gerecsében ebben az időszakban csak kisebb forrástevékenység valószínűsíthető. A felső pliocénben tehát a vízkészlet nagyobb része a K-i és a Ny-i Gerecsében volt és csak a kisebbik hányada lépett ki a Központi Gerecsében. Ez a helyzet az alsó pleisztocénben megváltozik és a vízkészlet megoszlásában jelentős eltolódások következnek be. A Központi Gerecsében hatalmas édesvízi mészkő-összletek keletkeztek, mint pl. a süttői (9. kép) és gyűrűspusztai előfordulások. Ehhez hasonló nagyságú és kifejlődésű összletek csak a Nyugati Gerecsében vannak. Az alsó pleisztocénben részben a Központi Gerecse lett a megcsapolás területe. A középső pleisztocénben a Központi Gerecse forrásai elapadnak. Súlyponti területté válik a Nyugati Gerecse és végül a felső pleisztocénben és a holocénben kialakul a mai állapot, amikot a K-i Gerecse forrásai is majdnem teljesen elapadnak és a karsztvíz legnagyobb része Tata környékére áramlik (5. ábra). A édesvízi mészkövek vizsgálatával — mészkőképződés intenzitásának csökkenése, a lejtőkön lefolyó forrásvizekből kisebb-nagyobb tetaráták képződésére lehet következtetni az egyes karszthidrodinamikai változások sebességére (6. ábra). Megkülönböztethető gyors és rövid idejű karsztvízszintcsökkenés. Ebben az esetben a mészkövet lerakó forrás hirtelen elapad. Máskor a forrás lassan, hosszú időn át fokozatosan elhal, mert mélyebben már új források fakadtak fel. A karszthidrodinamikai változás sebessége összefügg a Hidrológiai Közlöny 1981. 8. sz. 341 f||g|ggg;-» — L-IWCm] 6. ábra. A gyűrűspusztai 2. bánya édesvízi mészkőszelvénye. 1. lösz. 2. majdnem függőlegesen rétegezett édesvízi mészkő. 3. kvarckavicsos, homokos, mésziszapos tetaráta üledék. 4 régetegzett édesvízi mészkő. 5. lemezesen széteső édesvízi mészkő réteg. 6. cementált mészhomok görgetett és görgetetlen édesvízi mészkőtörmelékkel. 7. laza mészhomok-mésziszap. 8. függőlegesen rétegzett édesvízi mészkő. 9. lemezesen rétegzett édesvízi mészkő. 10. mésziszap rétegekkel tagolt lazán cementált mészkő. 11. kemény egynemű rétegezetten édesvízi mészkő. Abb. 6. Süsswasserkalksteinprofil des 2. Bergwerks in Gyűrűspuszta. 1. Löss. 2. Nahezu senkrecht geschichteter Süsswasser-Kalkstein. 3. Qarzhaltiger Kies.sandiges, kalkschlammiges TetaratenSediment. 4. Geschichteter Süsswasserkalkstein. 5. Biatterig zerfallende Süsswasserkalksten. 6. Ungergöliten Süsswasserkalkstein-Schutt. 7. Lockerer Kalksand-Kalkschlamm. 8. Senkrecht geschichteter Süsswasserkalkstein. 9. Biatterig geschichteter Süsswasserkalkstein. 10. Mit Kalkschlammschichten gegliederter locker zementerter Kalkstein. 11. Harter homogener ungeschichteter Süsswasser-Kalkstein. karbonátos kőzetek porozitásával. A karsztvíz gyorsan leszáll, a felső források elapadnak és az új, vagy újabbak hozama megnő, ha az újabban és mélyebben feltárt karbonátos kőzetek jó vízvezetők és a források tápterületével jó a hidraulikai kapcsolat. Az átrendeződés lassú, ha a felszínre kerülő mélyebb rög vízáteresztő adottságai olyanok, hogy a kőzet a tápterületről érkező teljes vízmennyiséget nem képes elvezetni, vagy hidraulikai kapcsolata a fő vízvezető pályákkal kedvezőtlen. Ilyenek figyelhetők meg többek között a Keleti Gerecsében a mogyorósbányai kőhegyi előfordulásnál, ahol keskeny sávban (20—30 m) a lefolyó karsztvízből az Öreg árok völgye felé több szinten vált ki édesvízi mészkő, mutatván az erőteljes forrástevékenység-csökkenést egymás alatti tetaráta sorokat hozva létre.