Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

8. szám - Dr. Scheuer Gyula–Schweitzer Ferenc: A Gerecse hegység paleokarszt-hidrogeológiai viszonyainak rekonstrukciója a Felsőpannontól napjainkig

Scheuer Gy.—Schweitze

r F.: A Gerecse-hegység Hidrológiai Közlöny 1981. 8. sz. 339 6. kép. A vértesszöllősi travertinó összlctben löszös rétegekben feltárt ópaleolit ősember telep Bild 6. Das in den Löss-Schiehten clcr travertinischcn Schicldenreihe in Vértesszóllős aufgeschlossene Láger des Urmenschen im Altpalaolit 7. kép. A Ny-Gerecse legnagyobb édesvízi mészkő előfordulásának egyik feltárása DunaSzentmiklósnál Bild 7. Eine der Aufschliessungen des grössten Süsswasserkalksteinvorkommens im westlichen Teil des Gerecse Gebirges bei Dunaszentmiklós H. kép. A K-Gerecsei Kőhegy édesvízi mészkő sziklái Bild 8. iSüsswasserkalkstein- Felsen bei Kőhegy, im Gerecse-Gebirges 5. kép. Az Általér Il/b teraszán képződött tetarátás édesvízi mészkő a tatai gimnáziumnál, amely felső pleisztocénben élt ősember tanyahelye volt Bild 5. Der sich an der Terrasse ll/b des Általér gebildet tetatratiger Süsswasser-Kalkstein beim Tataer Gymncisium, wo der Aufenthaltsort des Urmenschen im Fleistozgn gewesen ist területekre helyeződik át és azt árvizei sem érik el. Megindul az édesvízi mészkőképződés és mindaddig folytatódik, ameddig mélyebb szinten új forrás nem keletkezik, a régi elapad, és a fentiekben vázolt folyamat kezdődik elölről. Vizsgálataink szerint a Gerecse hegységben lü ilyen forrás áthelyeződési és karszt-hidrodinamikai átrendeződési folyamatot sikerült kimutatni, ami szorosan összefüggött a Gerecse hegységben lezajlott szerkezeti mozgásokkal, szakaszos kiemelkedésekkel . A 4. ábrán olyan forrást mutatunk be, amely kezdeti állapotban a felszínen lévő karsztos kőzetből fakadt, sem több kiemelkedési fázis, sem völgybevágódás és teraszképződés működését nem befolyásolta. Csak egy késő!Ibi völgybevágódás tárt fel mélyebb szinten vízvezető kőzetet, amely kiváltotta a felső forrás elapadását. A fent bemutatott példák csak a Gerecse hegységi forrásokra vonatkoztathatók, általánosításuk még további vizsgálatokat igényel. 2. A Gerecse hegységi édesvízi mészkőösszletek kifejlődésében nagy formagazdaság figyelhető meg. Ennek okait vizsgálva megállapítható, hogy többféle tényező befolyásolta kialakulásukat és kifejlődésüket. Egyik ilyen tényező vízföldtani vonatkozású, a források működésében szünetek és erő-