Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)
8. szám - Dr. Scheuer Gyula–Schweitzer Ferenc: A Gerecse hegység paleokarszt-hidrogeológiai viszonyainak rekonstrukciója a Felsőpannontól napjainkig
Scheuer Gy.—Schweitze r F.: A Gerecse-hegység Hidrológiai Közlöny 1981. 8. sz. 337 III. Duna órvízszin t m© ' 1 ' 1 ' 1 ' l\ vvivr 1 1 1 1 i i i i i 1 1 1 1 i i i i i ••^óí^W* e: O. • V' P.-.'.V. i-S.V.-oVo "Q-.Q: IV LNV flí/AM l//. • ••».••• a •. • .o ": a. 4 - Oj^fer ZAW flf/AM " ^Tp .'" ^-- "' ' fi 4 '' Oc> .r> •»•• «• S> '.a f ' 3. ábra. A dunai üledéken áttörő /orr,is keletkezése és fejlődése, fázisainak és megszűnésének vázlata I. Kezdeti állapot. II. .1 forrás keletkezése. III. .1 törmelékes Üledékei: felhalmozódásának kezdete és a Danameder megcsapolásának időszaka. IV. A dunai törmelék lerakódás megszűnésinek és a meder át/iclj,eződésrnek időszaka. A forrást már a legmagasabb árvíz sem éri el. V. A z édesvízi mészkő képződésének időszaka és a Dana bevágódása. VI. A forrás elapadás és az új forrás fakadása I. Vízzáró üledékek. 2. Karbonátos víztartó kőzet. 3. Leszorított karsztvízszint. •1. Dunai üledékek. 5. Édesvízi mészkő. 6/a. forrástó. 01b. forrástölcsér. G/c. kiapadt forrás, G/d. új forrás felé a vízáramlás iránira. Abb. 3. Schema der Phasén der Entstehung und Entwicklung der das Donausediment durchbrechenden Quelle und ihre Versiegung. I. Anfangsstadium. //. Entstehung der Quelle. III. Ileginn der Anhaufung der grusigen Sedimente und der Zeitabsehnitt. der Anzapfung des Donaubettes. I V. Zeitraum'des A ufhörens der Qrus- Ablagerung und der Bettverlegung. Nicht cinmai das urnsste)Hoehwasser kann Quelle crreichen . V. Periode der Süsswasserkalksteinbildung und der Einschntít der Donau. VI. Versié,,cn der Quelle und das Enlspringcn der neuen Quelle. I. Wasserdichte Sedimente.-2. KarbonathaUiyes wasserdichtes (lestein. .1. Vcrdrangtes Karsl.tvasscmivcau.4. Donausedimente. .5. Süsswasser-Kalkstein. G/a Qucllensec. Gjb Quellcntrichter. Gle Versiegte Quelle. G/d Wasserstrümungsriehtuiig der neuen Quelle zu. sztatikus készletnek megfelelő vízmennyiség kiáramlása a tároló kőzetből mindaddig, míg ki nem ürül a rendszer az ú j forrásküszöbszintig. A források kezdetben magában a folyóban törnek fel, melyre ma is Budapestnél több példát ismerünk. A forrásműködéssel párhuzamosan a folyó törmeléket is halmoz fel, ígv végül meghatározott vastagságú üledékösszlet rakódik le a karsztos rög felett, amelyen keresztül áramlik fel a karsztvíz. Kzt mutatja a IV. sz. jelzett fejlődési állapot. A forrás környezetében tavakat és mocsarakat hoz létre, amikor a folyó, a forrástól távolabbi
