Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

7. szám - Schmidt Antal–dr. Vörös Lajos: A Duna magyarországi alsó szakaszának fitoplanktonja az 1970-es években

330 Hidrológiai Közlöny 1981. 7. sz. Schmidt A.—dr. Vörös L.: A Duna [36] Szemes, G. (1967): Systomatisches Verzeichnis der I'flanzenwelt der Donau mit einer zusammanfassenden Erláuterung. Limnologie der Donau. Liefg. 3 : 70—131. [37] Szemes, G. (1969): The Phytoplankton of the hungarian reaeh of the Danube during the winter month — Annál. Univ. Sci. Budapestiensis, 11 : 75—117. [38] Szemes, G. (1971): Untersuchungen über das Phytoplankton des ungarischen Donau-abschnittes in Frühjahrsmonaten. — Annál. Univ. Sci. Budapestiensis, 13:173—252. [39] Szemes G.,—Bozzay E.,—Bánáti M. (1963): A Dunavíz vizsgálata a budapesti felszíni nagy vífcműnél, különös tekintettel a növényi mikroorganizmusok mennyiségi viszonyaira. —Hidrol. Közlöny, 43 : 165 —176. [40] Uherkovich G. (1956): Adatok a Scenedesmusok magyarországi előfordulásának ismeretéhez. — Pécsi Ped. Főisk. Évkönyve 1 : 227—246. [41] Uherkovich, G. (1966): Die Seenedesmus-Arten Ungarns. — Budapest. [42] Uherkovich, G. (1969): Über die quantitativen Verháltnisse des Phytosestons (Phytoplanktons) der Donau, Drau und Tbeiss. — Acta Bot. Acad. Sci. Hung., 15 : 183—200. [43] Uherkovich G., Schmidt A., Vörös L. (1975): Adatok a Duna magyarországi szakasza algáinak ismeretéhez. — Bot. Köziem.., 62 : 165—177. [44] Vörös L. (1975): A fitoplankton mennyisége, minősége és szerepe a Duna mohácsi szakaszán. — Egyetemi doktori értekezés, Szeged. Phytoplankton der untercn Donaustrecke in Ungarn in den 1970 er Jahren Schmidt, A.—Dr. Vörös, L. Die Verfasser besprechen und charakterisieren ihre an der südlichen Donaustrecke in Ungarn (Dunaföldvár 1560 Flusskm—Hercegszántó, Staatsgrenze 1433 Flusskm) 8 Jahre hindurch geführten PhytoplanktonUntersuchungen und charakterisieren die quantitativen und qualitativen Verháltnisse der 70-er Jahre. Im Vergleich mit den Daten der früheren Veröffentliehungen sind folgende Anderungen am auffálligsten: a) Die gesamte Algenzahl —- aufgrund der maximalen Werte — erhöhte sich auf das 10—15 fache. b) Mit regelmássigem Spátsommer-Frühherbst Popula tionsmaxima (maximale Zellenzahl: 26 500 Stk/ml) meldet sich die Stephanodiscus subsalsus) A. CLEVE HÚST. Kieselalge, die in den 70-er Jahren zum erstenmal aus der Donau bekanntgegeben wurde UHERKOVICH G., SCHMIDT, A., VÖRÖS L. 1975). Die Autoren befassen sich mit den kleinen und grossen Planktonpopulationen (ihren quantitativen Verháltnissen Arténzusammensetzung, Saisonlitát). Die beiliegende Spezienliste und dieZeichnungenenthalten einesteils die charakteristischen allgemeinverbreiteten Organismen, andererseits die aus der ungarischen Strecke bisher noch nicht veröffentliehten Taxa. Die Spezienliste enthált die Beschreibung eines für die YVissenschaft neuen Algentaxons (Koliella longiseta (VISCH.) HINIJ. f. spirálé A. SCHMIDT nova Forma.). folytatás a 314. oldalról készlet-gazdálkodás igényeinek kielégítéséhez. (Ez a munka kiterjedhetne a víz körforgásának minden elemére, ill. azok vizsgálatára, így a felszíni, a felszín közeli ós a felszín alatti vizekre, a tavakra, a tározókra, a hó és a jég jelentőségére, az esőre ós a páracirkulációra, valamint az alkalmazható módszertanra; matematikai modellkre, távérzékelésre, nukleáris módszerekre, vízmérlegekre, kísérleti ós tájjellemző területekre stb. Külön hangsúlyt kell helyezni az aszályok, árvizek ós egyéb fontos hidrológiai jelenségek vizsgálatára.) b) Az ember hatása a víz körforgására. (Ez a terület a környezetfejlesztóshez kapcsolódik, ide számítva az ökológiát is. Ide tartoznak a felszíni ós felszín alatti vizek hozamára és minőségére gyakorolt hatások is.) c) A vízkészletek számbavételét elősegítő módszerek fejlesztése, javítása. (Ide tartoznak a társadalmi, ill. gazdasági fejlődés során fellépő kölcsönhatások vizsgálatai is. Ez a tevékenység elsősorban az NHD, az NHP—I. és az NHP—II. időszakában a hidrológiai folyamatok vizsgálata során elért eredményeket fogja hasznosítani. Ide tartozik a várható vízmennyiségek előrejelzése és az emberi beavatkozástól függetlenül létrejövő változások vizsgálata is.) d) Az integrált vízkészlet-gazdálkodást szolgáló tudományos módszertan fejlesztése. (Ehhez a területhez tartozhat a teljes vízkészlet, a vízigények és vízhasználatok vizsgálata, és az ezzel kapcsolatos társadalmi, ós gazdasági alapelvek, beleértve a gazdasági fejlődés, a nemzetközi kapcsolatok szempontjait és a különböző vízhasználatok kérdését stb.) B) A vízkészlet-gazdálkodást fejlesztő tevékenység során, megfelelő eszközök bevonásával, a társadalom növekvő részvételének biztosítása. A vízkészletek jelentősége és számbavételének fontossága nemcsak a távlati tervezéssel foglalkozókat ós a politikusokat érinti, hanem a társadalom széles rétegeit, különösen azokat, akik közvetlenül érdekeltek a vízkészlet-gazdálkodásban. G) Műszaki tudományos információs rendszer létrehozása a vízzel és a vízkészlettel foglalkozó tudományok területén. A fő hangsúly nem az operatív adatcserén van, hanem a tudományos információn ós a módszertani ismereteken. Ez a terület a nemzeti, a regionális és a globális szinten létrehozandó egységes információs rendszer műszaki tudományos és szervezeti alapelveivel kapcsolatos. Ezt a fejlesztést az UNISIST alrendszereként tervezik. D) A nemzeti, regionális és globális szintű oktatás és továbbképzés fejlesztése. Az iroda véleménye szerint két széles körű oktatási programot kell létrehozni: — általános vagy tisztán hidrológiai képzés a tudományos szakemberek számára, — hidrológiai és vízkészlet-gazdálkodási képzés a vízkészlet-gazdálkodás integrált szempontjainak és a társadalmi gazdasági szükségletek kielégítésének hangsúlyozásával. Az iroda ülésén nyitott kérdés maradt, hogy a felsorolt fontosabb témakörökkel a vízkészletek egész kérdéskörét lefedve kell-e foglalkozni, vagy az NHP III. fázisában csak egy adott problémát kell kiválasztani. A Titkárság javaslata alapján az iroda úgy határozott, hogy meghatározott kórdóscsoportok alapján kikéri az egyes Nemzeti Bizottságok véleményét. 3. A Nemzetközi Hidrológiai Program irodája ugyancsak a júliusi ülésen kijelölte a Nemzetközi Hidrológiai Program II. fázisának raportőrjeit ós munkacsoport tagjait. Sajnálattal kellett tudomásul venni, hogy az iroda jelölései csak egy esetben hagyta jóvá a Magyar Nemfolytatás a 331. oldalon