Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

7. szám - Schmidt Antal–dr. Vörös Lajos: A Duna magyarországi alsó szakaszának fitoplanktonja az 1970-es években

328 Hidrológiai Közlöny 1981. 7. sz. Schmidt A.—dr. Vörös L.: A Duna Az itt közölt szervezetek jellegzetessége, hogy a szélső sejtek sejtvégi tüskéi által meghatározott síkra merőleges síkban, csak a szélső sejteken, de mindkét irányban található 1—1 tüske a sejt középső részén (56—58. A. rajz). Oocystis coronata (LEMM.) FOTT var. elegáns (FOTT) FŐTT et REHÁK. ( = Granulocystopsis coronata (LEMM. in MARRSON/ HIND.) Sejtméret: 10x13 fim. A magányos sejtek pólusain 5—5, az egyenlítői síkban 7 dudor figyelhető meg (74. rajz). Ujabb taxonómiai kutatások szerint nem különítik el az alaptípustól (HINDÁK, F., 1977). Siderocelis buderi HEYNIG ( = Amphikrikos buderi (HEYNIG/ HIND.) Sejtméret: 4,5—5,5x7—7,5 fim. Az ovális sejteket dudorok díszítik: az egyenlítői síkban négy hosszúkás, jól fejlett (2,5—3 fim) dudor található, a pólusokon jóval kisebbek (67. és 72. rajz). Tavaszi nópességmaximum időszakában fordult elő. Ritka. Siderocelis minutissima (KORS) BOURR. ( = Amphikrikos minutissimus KORS) Sejtméret: 3 X 6 fim. A hengerded sejtek mindkét végét dudorsor díszíti köralakban. Ezek össze is olvadhatnak, körré záródhatnak (73. rajz). Siderocelis nana FOTT et HEYNIG Sejtméret: 3X5,5 /tm. VI. Tábla 89. Cryptomonas marssonii SKUJA. 90 — 92. Rhodomonas pusilla (ISACHM ANN) JAVORN. 93. Dichotomococuus lullatus FOTT 94 — 98. Koliella tongiseta (VISCH.) HIND. f. spirális A. SCHMIDT il. f. 99 —100. Gloeotila pelagica (NYU) SKUJA 101—102. (iloeotila pelagica (NYG) SKUJA f. spirális SKUJA 103—104. Marvania geminata HIND. 75 — 76. Surirella ovata KÜTZ var. pseudopinnata MAYER 77. Nitzschia flexa SCHUMANN 78. Nitzschia parvula LEWPS. 79. Hantzschia ampliioxys (EHR.) GRUN. f. capitata O. MÜLLER 80. Gomphonema acumiiiatum EHR. var. brebissonii (KÜTZ.) A. CLEVE 81. Pinnularia gibba EHR. var. parva (EHR.) GRUN. 82. Fragilaria leptostauron (EHR) HUST. 83. Neidiuin iridis (EHR) A. CLEVE 84. Stephanodiscus subsalsus (A. CLEVE) HUST. 85. Stauroneis acuta W. SMITH 80. Pleodorina californica SHAW 87. Scenedesmus polyglobulus HORTOB. 88. Scenedesmus sooi IIORTOB. var. bicaudatus HORTOB. f. danubialis HORTOB. Scenedesmus sooi HORTOB var. bicaudatus HORTOB. f. danubialis HORTOB. 4-es cönobium mérete: 12x17 fim, tüskék: 12 fim. A tüskék bazális része erőteljesen fejlett. A szélső sejteket bordaszerű, jól fejlett rücsöksor díszíti. A középső sejteknek csak a csúcsán látható hasonló díszítés (részleges felületi bordácska). A Duna Baja környéki mellékágaiban is megtalálható (88. rajz). Scenedesmus spinosus CHOD. var. bicaudatus HORTOB. Sejtméret: 2,5 X7,3 /tm, külső sejtek hosszú tüskéje: 7,5 fim, a rövidebb, oldaltüskék: 3—4 /tm. Az alapformától annyiban különbözik, hogy a szélső sejteken csak egy hosszú tüske van (52. rajz). Scenedesmus spinsus CHOD. vai'. danubialis HORTOB. Sejtméret: 4—6x11—13 /tm, szélső sejtek tüskéje: 8—10 /im. Az alaptípustól a közbülső sejtek egy-egy hosszú, alternáltan elhelyezkedő, a szélső sejtek felé elhajló tüskéje különbözteti meg. A tüskék rendkívül finomak és ennyiben el is térnek az ikonotípustól (51. és 55. rajz). Scenedesmus sp. (Scenedesmus cf. tenuispina CHOD. forma?) A négyes cönobium mérete: 8—10x12—13 fim, tüske: 5- 1Ö fim. V. Tábla