Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)
7. szám - Ujfaludi László: Az átszivárgó vízhozam számítása kétrétegű talajra alapozott vízépítési műtárgyaknál
Újfaludi L.: Az átszivárgó vízhozam Hidrológiai Közlöny 1981. 7. sz. 309 2b "o oo 0° 0 Q o o o ' -°OOOe ~ Q O o OO a: OpgOo O oooo ff, 26 A ° i^o Oo 0 O O a ° eTr-^- o 0 0° ° 6 ^ o o o o O OOP o , .) .J .) [ 2b =c Rt V^S: 1. A szádfalat egyelőre figyelmen kívül hagyva, meghatározzuk a műtárgy sík alaplemez része alatt átszivárgó q vízhozamot az (1) képlet alapján (3/a ábra). 2. Meghatározzuk annak a kf szivárgási tényezőjű egyrétegű talajnak az M' vastagságát, amelyre helyezve a sík alaplemezt (3/b ábra), alatta ugyanakkora q vízhozam szivárog át. , Ezt úgy érjük el, hogy a k,H 71 arsh 1,5 (3) Kovács-féle képletből kifejezzük az M' „egyenértékű rétegvastagság" értékét: M' =6-0,667 -sh (4) 3. Feltételezve, hogy a fenti egyenértékűség szádfalas alaplemezre is fennáll, a 3/c ábra műtárgya alatt átszivárgó vízhozam a 3jd ábra műtárgyának szivárgó hozamával egyenlő, amely Kovács György [4] szádfalas esetre kidolgozott ^ =_M_arsh(l,5^-) (5) ú, 3. ábra. A felső réteg jobb vízvezető (kf< k a) A szádfalas alaplemez alatt átszivárgó vízhozam meghatározására kidolgozott közelítő eljárás lépései (magyarázatullkat ld. a szövegben) Puc. 3. BepxHuü coü öoAee eoöonpoHUifaeM (k/>k a) marn np6jiHweHH0ii oiteHKH pacxona (JimibTpanHOHHoro riOTOKu non (jjjnonöeTOM co ujnyHTOM (oMbxcjteiiHe CM. B TeKCTe) Abb. 3. Die obere chicht ist besser wasserführend (k>(k a) Schritte der zur Bestimmung der unter Sohlenplatte mit Spundwand durchsickernden Abfluss ausgearbeiteten Aunahrungsverfahren (ErklSrung siehe im Text) A (2) képlet jó közelítéssel alkalmazható a 0,4=silf/6:£ 10, és 0,02=s^/& a=s 1 tartományban. A mérési eredményekkel történő összehasonlítás azt mutatta, hogy 0,02 esetén a vízhozam jó közelítéssel számítható az ismert Kamenszkij-féle képlettel [3] a 0,4 Mjb^s, 10 és a 0,5rsm aIM^ 0,98 tartományban. Megjegyezzük, hogy az (1) és a (2) képlet alakja teljesen megegyezik az egyrétegű talajon nyugvó műtárgy esetére. Kovács György által kidolgozott [4] vízhozamképlet alakjával, tehát mindkettő annak kétrétegű talajra történő általánosításaként fogható fel. A szádfalas műtárgyak alatt átszivárgó vízhozam meghatározása A sík alaplemez esetéhez hasonlóan most is két alapvető talajrétegződést vizsgáltunk (a jelöléseket ld. a 2. ábrán): A) A felső réteg jobb vízvezető k a) A vízhozam számítására közelítő eljárást dolgoztunk ki. Az eljárás a következő lépésekből áll (3. ábra): képletével számítható, ahol középen elhelyezett szádfalat feltételezve: (4Í í—r+í—1 { M' ) + M' ) Vizsgálatainkat a változók számának csökkentése érdekében a középen elhelyezett szádfal esetére korlátoztuk, az eredmények azonban tetszőleges helyzetű szádfalra alkalmazhatók. Kimutatható ugyanis, hogy középen elhelyezett szádfal esetén szivárog át a maximális vízhozam, de az ettől való eltérés tetszőleges helyzetű szádfal esetén csak 11 % vagy ennél kisebb. A középen elhelyezett szádfallal végzett számítás tehát a biztonság javát szolgálja. A modellkísérleteket a geometriai és hidraulikai változók alábbi tartományára végeztük el (2. ábra): M 0,4 =s—<10 ezen belül: 0,4; 2; 10 0,25: 2. b mt 1T' k, k a d ;0,75 ezen belül: 0,25; 0,5; 0,75 ; 100 ezen belül: 2; 10; 30; 100 0,0625 <-^<0,75 M j 0,25: mt ezen belül a különböző M/b tartományokban más-más értékek Az egyes modellek a fenti dimenzió-nélküli váltdfcók egy-egy sorozatával jellemezhetők, pl. építettünk egy modellt M\b = 0,4; m fIM= 0,25; k f\k ( l= 2 és d'jM=0,0625 adatokkal, egy másik modellt úgy, hogy Mjb, m/1 M. kj\k a előző értékeit változatlanul hagyva, a szádfalat meghoszszabbítottuk djM = 0,125-nek megfelelően stb.
