Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)
1. szám - Nagyistók Ferenc: A felszín alatti vízforgalom néhány kérdése a Dél-Alföldön
32 Hidrológiai Közlöny 1981. 1. sz. Nagyistók F.: A felszín alatti vízforgalom IRODALOM [1] Balázs Á.—Lelkes Á.—Konc J.: Mélységi vizek szervesanyagtartalmának vizsgálata és szerepe a szénhidrogén telepek kutatásában Földtani kutatás 1973. 103. k. 3-4. [2] Balázs Á.—Konc J.: Üledékes kőzetek diszperz szervesanyag-tartalmának vizsgálata Földtani kutatás 1975. XVIII. évf. 3. [3] Bérezi J.—Viczián J.: Üledékes kőzettani vizsgálatok a dél-alföldi neogénben Földtani Közlöny 1973. 103. k. 3-4. [4] Dank V.: A magyarországi szénhidrogén — földtani kutatás értékelése és perspektívái Földtani Kutatás 1976. XIX. évf. 4. [5Erdélyi M.:A Magyar Medence hidrodinamikája Hidrológiai Közlöny 1975. 55. évf. 4. [6] Juhász J. : Hidrogeológia, Akadémiai Kiadó Budapest, 1976. [7] Lörincz H.—Vető I.: A szénhidrogén-prognózis geokémiai szakasza Földtani Közlöny 1976. 106. k. [8] Lovas L.—Szabó L.: Csapadék-beszivárgási vizsgálatok Újkígyóson Hidrológiai Közlöny 1958, 38. évf. 5. [9] Molnár B.: A Duna-Tisza köz felsőpliocén (levantei) és pleisztocén földtani fejlődéstörténete Földtani Közlöny 1977. 107. k. 1. [10] Molnár B.: Az Alföld harmadidőszak-végi és negyedkori feltöltődési ciklusai Földtani Közlöny 1973. 103. k. 3-4. [11] Molnár B. : Ősvízrajzi vizsgálatok a Dél-Tiszántúlon Hidrológiai Közlöny 1965. 45. évf. 9. [12] Nagyistók F.: A Csongrád megyei pleisztocén összlet vízföldtanának néhány kérdése Hidrológiai Tájékoztató, 1978. [ 13] Nagyistók F.: Rétegvíz-termelési tapasztalatok a Makói Vízműnél Kézirat 1977. \\<V\ Pap S.: Alföldi ós Északi-középhegységi kőolaj — földgáztároló kőzetek Földtani Közlöny 1976. 106. k. [15] Puskás A.: Szentes város távlati vízellátása Diplomaterv, 1975. Miskolc, NME [16] Rácz D.—Szolnoki J.—Fiseh I.: Felszíni szénhidrogén-geokémiai kutatások Földtani Kutatás 1975. XVIIT. évf. 3. [17] Reményi K.: Geoprognosztika; kísérlet egy új interdiszciplina körvonalazására Földtani Közlöny 1976. 106. k. 1. [18] Rónai A.: Adatok az Alföld negyedkori vízadó rétegeiről Földtani Közlöny 1975. 105. k. 3. [19] Rónai A.: A felszínalatti vizek minőségének változása a mélységgel az Alföldön Hidrológiai Közlöny 1965. 45. évf. 9. [20] Somfai A.: A pannon medence magyarországi területén feltárt csapdatípusok osztályozása, a litológiai és sztratigráfiai csapdatípusok kutatásának lehetőségei Földtani Kutatás 1976. XTX. évf. 4. [21] Szádeczky—Kardoss E.: A módszeres szubdukció vizsgálat a hasznosítható telepek kutatásának szolgálatában Földtani Kutatás 1974. XVII. évf.3. [22Szádeczky—Kardoss E.:A Kárpát-pannon terület szubdukciós övezetei. Földtani Közlöny 1973. 103. k. 3-4. [23] T. Kovács G.: A Dél-AÍföld mezozoikuma Földtani Közlöny 1977. 107. k. 2. [24] Urbancsek J.: Az Alföld negyedkori földtani képződményeinek mélyszerkezete Hidrológiai Közlöny 1965. 3. [25] Urbancsek J.: Magyarország rétegvíztározói Hidrológiai Közlöny 1973. 53. évf. 4. [26] Völgyi L.: Szénhidrogén-telepek előrejelzésének lehetőségei földtani meggondolások alapján Földtani Közlöny 1976. 106. k. [27] Dél-Alföld Atlasza, MÉM, Budapest 1974. [28] Zárójelentés Csongrád megyei gázvizsgálatokról JATE, 1977. Kézirat 129] Magyarország mélyfúrású kútjainak katasztere VII.' kötet, Budapest 1977. (Szerk: Dr. Urbancsek J.) Kinigc Fiagen des Grunriwasserumsatzcs ini süillichcii Teil der Tiefebene (Alföld) Nagyistók, F. Der südliche Teil der Alföld verfiigt ausser Kolilenwasser stoffen und Thermalwasser iiber den grössten Trinkwasservorrat, Ungarns. Die Untersuchung der Güteparameter des Wassers, die Ausweitung des Kreises der Untersuehungen und die so erhaltenen Resultate helfen dieörtlichenGesetzmássigkeitender Wasserbewegung aufzuschliessen. In dieser Region wurden vor kurzem mit der Bestimmung des CH 4 Gehalts des Schichtenwassers begonnen. Gleichzeitig mit den Gasuntersuchungen wurden aucli zahlreicho wasserchemische Untersuehungen vorgenommen und somit bot sich die Möglichkeit, in Kenntnis der geologischen Struktur die genetischen Fragen des CH 4 zu analysicren. Dio mehrere tausend Meter máchtige neogenen Sedimente im südlichen Teil der Alföld isi, mit einer 800-1000 m dieken alluvialen Schichtenreihe überdeckt. Die geologische Struktur ist in Abb. 1 veranschaulicht. Wasserchemie und Gasgehalt der alluvialen Schichtenreihe folgen die Güteanderung der Sedimentfraktion, Wo grösstenteils lehmige Fraktionen die Sedimente bilden ist in der Wasserchemie eine Konzentrationserhöhung zu verzeichnen (Abb. 2.). Somit wird auch der Metangehalt des Wassers als entscheidend ursprünglichen ursprungs erachtet. An einigen Örten aber, wo HC 4 grössere Konzentration aufweist, wurde auch dio Möglichkeit eines Zusammenhanges mit den Kohlenwasserstoffflözen untersucht. Festgestcillt wurde, dass der aufmigrierende Kohlenwasserstoff, sei es nunanBruchlinien, oder an Randdiskordanz-Oberfláchen, auf Einfluss der erneuerten Strukturbewegungen eine der Tiefe zu wachsende Konzentration erfordert. Eine solche Tendenz wurde in unserer Region an einer einzigen Stelle beobachtet (siehe Abb. 2). Aufgrund von geologischem Aufbau und wasserchemischen Daten wurden jene Gcbiete nachgewiesen, wo das Niederschlagwasser mit elem Schichtenwasser in direkte Verbindung gelangt, sowie auch jene Gebiete, wo die Wasserneubildung áusserst begrenzt ist (Abb.3). Aus den Analysen gelangten wir zur Folgerung, dass in der Region in der der Anzapfung vorangehenden í'eriode, im urspriing lichen Gleichgewiehtszustand, der Wasserumsatz nur minimál sein konnte. Die durch die Wassergewinnung zustandegebrachte örtliche oder regionale Depression der Niederschlagswasser gestaltet das Eindringen in tiefere Grund wasserschichten aktiver.
