Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

7. szám - Könyvismertetés

I 298 Hidrológiai Közlöny 1981. 7. sz. Torfla HHflHKaTop KoppejiHUHH o(ix, t]u) o5jia/;aeT nyiU1HMII CB0HCTB3MH, HCM oCblMUblií K03(j)(j)HUHeHT KoppeJImimi g(x,y). ÜOI<a3biBaeTC5i, MTO npii cymecTBOBaHHH y =qj(X) MOHOTOHHO B03paCTaK)lUeÍÍ 4>yHKUHOHHOÜ CBÍ131I Mewfly nepeMeHHbiMH X h y, Kor/ja (|)yHKL(ii>i pacnpeaeJICHIIH XecTb F(X), a FLJIH y ecTb (I(y) II ara <[)YHKUHH PACNPCACJIEHHH ÍIBJIHIOTCSI CTporo BOAPACTAIOIUHMH H HenpepbiBHbiMH, <p(x) = G

—'[F(x)] onpeaejiflCT Tai< Ha3biuaeMyio KBaHTiiJibHyio KpHByio. ECJJH P(X ) =P(y-=Í/A ) =a TOR^A ripn MOHOTOHHO BoapacTaioineH (|)yHi<nií0Ha.NBH0H CBJKÍH ?/„ = = ?>(%). ~ ~ 3HaHeHHe UHAHKaTopa Koppejumnn B Tom<e (x

a , y<x ) ^ ^ o ~ H(íC

a ,2/a )-a ga = a ~a

2 ECJIH X h y HMeioT 9KcnoHeHUHajibHoe pacnpe

.ne.neHHC F(x) = 1—e~

a

x: G(x)= 1 —e~Pv h Y = <P(X) MOHOTOHHO B03pacTaer Tor;ia 9"(x) =G—'[F(x)] =a//?-a;, H3Ta npaMan coBnaflaer c opToroHajibHoii perpeccHOHnoii npaMoií Me)Kfly X H y. Analysis of the correlations between hydrologioal variables Reimann, J. Professor, D. Techn. Sci. For the analysis of the stochastie relationship between random variables, a new index number has Dr. Reimann J.: Hidrológiai változók been introdueed and termed the indicator correlation. With denoting the indicator variable of the event (X< x) and rj), the indicator variable of the event (Y< i/), the indicator correlation u( rfo,) displays oharaeteristics superior to the conventional correlation coefficient Q(X, y). It is demonstrated that if the random variables X and Y are coi'related by the monotonously increasing funotion Y = <p(X) and the distribution function of X is F(;r) and that of Y is G(y), further if the distribution functions are strictly increasing continuous funotions, then <p(x) =G1LF(a;)] is the so-called quantile curve. If P(Xx )-l'( Y< y^), then in the case of a monotonously increasing funetional relationship The magnitude of the indicator correlation at the point ~ H(x

a , j/

a )-a

s o = A A-a

2 If X and Y are distributed exponentially and F(a;) = — Pu = 1 — e , G(;í/) = 1 — e , further if Y—cp(~X.) is monoa tonously increasing, then ip(.r) = G~

1[i'

,(^)]=—x, which P straight line is identical with the orthogonal regression stright line between the random variables X and Y. Vízgazdálkodási statisztikai zsebkönyv. Statisztikai Kiadó V., Budapest, 1979. (A/&. alak, 306 o.). Örömmel üdvözöljük a Központi Statisztikai Hivatal Mezőgazdasági Statisztikai Főosztályán az Országos Vizügyi Hivatal Tervgazdasági és Beruházási Főosztályának közreműködésével készült kiadványt. Hiszen már a latin közmondás is azt tartotta, hogy a történelem az élet tanítómestere, és mi egyéb a statisztika, mint a történelemnek a tükre ? Fz a felismerés vezette Kvassay Jenőt annak idején, amikor Zawadowski A Ifrédi 1 al megíratta „Magyarország vizeinek statisztikáját", amelynek két vaskos kötetét 1891-ben jelentette meg a Statisztikai Hivatal. A ma történelmi kútfőnek számító munka, épp úgy, mint a Kvassay Jenő, majd Vályi Béla szerkesztésében készült „A víztársulatokra vonatkozó statisztikai adatok" négy kiadása, a vízgazdálkodás akkori helyzetének megfelelően elég szűkkörű volt. A kultúrmérnökök munkássága tekintetében Kozsnyai Károly egészítette ki. (A m. kir. kultúrmérnöki hivatalok 40 éves működésének eredményei az 1879—1918 években. Vízügyi Közlemények, 1918. 1.) Az öntözésekről készített első felmérést Trummer Árpádnak köszönhetjük („Az öntözésről", Budapest, FM., 1931. 47—54 oó, és a vízellátás helyzetét Papp Rémig tárta fel. (Adatok hazánk ivóvízellátására vonatkozóan, Vízügyi Közlemények, 1937. 1.) A felsorolt részletmunkákat — ós számos további részletmunkát —- 1961-ben követte a vízgazdálkodás első átfogó statisztikai kiadványa Zrínyi József és László Ferenc tollából. (Vízgazdálkodásunk számokban. Műszaki Könyvkiadó, Budapest.) Kitűnő összeállítások adtak áttekintést újabban a vízgazdálkodás egyes ágazatai — mezőgazdasági vízgazdálkodás, ivóvízellátás, stb. — terén elért haladásról, de a rohamos fejlődós következtében nem pótolhatták a már elavult 1961. évi kiadványt. A vízgazdálkodás egész területét átfogó zsebkönyv tehát valóban hézagpótló. A 17 fejezetben összefoglalt anyag a korlátozott terjedelem ellenére jól megvilágítja a vízgazdálkodás helyzetét a népgazdaságban, és betekintést nyújt az egyes szakágazatok fejlődésében. Jobbára 1965-ig, de pl. az ivóvízellátás tekintetében 1961-ig visszanyúló adatokkal, a korábbi éveket és a régmúltat illetően pedig az egyes fejezeteket bevezető, a fejlődés nevezetesebb állomásait jellemző eseményeket felsorakoztató táblázatokkal. A fejlődés terület szerinti alakulásáról a vízügyi igazgatóságok ós megyék szerinti kimutatások adnak képet (14—17. fejezet). Nagy súlyt vetettek a szerkesztők a pénz- és anyaggazdálkodási kérdésekre és a szociális ügyekre (5,13 és 6. fejezet). Vízgazdálkodásunk előterében a szóles néprétegek igényeinek közvetlen szolgálata áll. Érthető tehát, hogy az ivóvízellátás ós a fürdő-ügy adatanyaga gazdag (7, 10, 15 ós 16. fejezet). Az ipari fejlődés ós az urbanizáció miatt mind súlyosabb szennyvízhelyzettel foglalkozó 11. fejezet is terjedelmes. A mezőgazdasági vízhasznosításra vonatkozó adatok a 9., az ipari vízgazdálkodáséi a 8., és a vízkárelhárításra vonatkozók a 12. fejezet táblázataiban kaptak helyet. A hidrológiai és vízkészlet-gazdálkodási adatokat a 3. és a 4. fejezet tartalmazza. A statisztika nemcsak arra jó, hogy büszkén regisztráljuk a fejlődóst — pl. az ivóvízellátás tercn. Feladata az is, hogy felhívja a figyelmet az elmaradásra, — pl. arra, hogy 1977-ben 946 millió m

3 szennyvíz igényelt volna tisztítást, de csak ennek 10 %-a, 98,5 millió m

3 jutott kellően megtisztítva a befoga(Folytatás a 3U7. oldalon.)