Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)
1. szám - Nagyistók Ferenc: A felszín alatti vízforgalom néhány kérdése a Dél-Alföldön
w 28 Hidrológiai Közlöny 1981. 1. sz. Nagyistók F.: A felszín alatti vízforgalom JELMAGYARÁZAT0 10 20 [km] Kecskemit Na tartalom [mg/l] ••"' Ca tartalom [mg/l] -—- Mg tartalom [mgfí] __ Q CHi tartalom 10Nl/m*olatt % kunfélemhi z°csongma(CD % tartalom 10-50 Nl/m 3 között — íty tartalom 100-150 Nl/m 3között fyyft Mezőhegyes üattonya 2. ábra A pleisztocén összlet jellemző vízkémiája a Tisza mentén 1. Na tartalom (mg/l); 2. Ca tartalom (mg/l); 3. Mg tartalom (mg/l); 4. CH 4tartalom 10 NI/111 3 alatt; 5. CH 4 tartalom 10—50 Nl/m 3 között; fi. CH 4 tartalom 100—-150 Nl/m 3 között ^466. 2. Charakteristische Wasserchemie der PleistízánSchiclitenreihe (nach Analysen der JATE/Universitat Szeged) 1. Na-Gelialt (mg/l); 2. Ca-Gehalt (mg/l); 3. Mg-Gehalt (mg/l); 4. CH. Gehalt unter 10 Nl/m 3; 5. CH-Gelialt zwisclien 10—50 Nl/m 3; 0. CH 4 Gehalt zwischen 100—150 Nl/m 3 5—10 Nl/m 3. Az alluvális összletre a kis sótartalom és elsősorban a kalcium, esetleg magnéziumhidrogénkarbonát a jellemző (2. ábra). A gáztartalom általában kicsi, 50—60Nl/m 3, a Magyartés — Fábiánsebestyén — Árpádhalom — Nagyér — Csanádpalota vonalban azonban jelentős növekedés, elsősorban metán dúsul ás tapasztalható. Az eolikus összlet kis sótartalmú, kalcium—magnéziumhidrogénkarbonátos víz, gyakorlatilag megegyezik a folyami összlet vízkémiájával. Az alluviális összlet vízkémiailag horizontálisan tovább bontható. Ehhez kitűnő lehetőséget nyújt a József Attila Tudomány Egyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai Intézete által a területen 1977. évben végzett sok gáz- és vízkémiai vizsgálat. (JATE 1977.) A különböző területeken, de gyakorlatilag egyidőben, azonos metodikával végzett vizsgálatok a korábbi elemzésekhez képest jelentős finomításra adnak módot. Érdemes néhány komponens területi eloszlását megvizsgálni (2. ábra). A kationok közül a kalcium a Tiszától Nyugatra általában 30 mg/l feletti. Kelet felé haladva fokozatosan csökken. Nagytőke — Derekegyház — Apátfalva vonaltól Keletre értéke már 10 mg/l-nél kisebb. A magnézium a magas kalciumtartalmú zónában három helyütt dúsul, Bokros — Pusztaszer, Rúzsa — Zákányszék és Szeged térségében. E zónákban általában 30 mg/l feletti, máshol 20 mg/1 alatti. Kelet-felé fokozatosan csökkenve Árpádhalom Nagylak vonalában már csak 3—5 mg/l. A nátrium esetében fordított a tendencia. Magyartés — Nagymágocs — Nagylak vonaltól Keletre 200 mg/l-re dúsul, míg Nyugat-felé fokozatosan csökken. Pusztamérges — Öttömös vonalban már alig 20 mg/l. Az anionok közül a kloridion dúsulása a nátriuméhoz hasonló területi eloszlású. Ezt a tendenciát követi a fluorid is, kivételt képez Pusztamérges, ahol a térség legnagyobb, 2,39 mg/l értékét éri el. A víz összes keménységének alakulása leginkább a magnézium területi eloszlását követi. Maximális érték 8—12 Nkf.. mely az alkália dúsabb zónában 1—4 Nkf-ra csökken. Az alkália dús zónában a víz gáztartalma is jóval nagyobb. Általában 40—60 Nl/m 3, míg e zónában helyenként 100—200 Nl/m 3. A területen a gázkomponensek aránya eltérő. A Tiszán-túli területen a CH 4 az összes gázhoz viszonyítva mintegy 10%, míg ez az érték Magyartés — Eperjes — Ambrózfalva vonalában 50%-ra nő. A nagy metántartalom e vonaltól Keletre állandósul. E területen a metán helyenként eléri az 50—100 Nl/m 3 értéket, míg másutt általában 5 Nl/m 3 körüli. A gázanalízisek terén ma már három éves adatsorral rendelkezünk. A gáztartalom időbeli változására vonatkozóan végső következtetés levonására az adatsor még elégtelen, megállapítható azonban, hogy a vizsgált időszakban a gáztartalom lényegében állandó volt. Ezen megállapítást az teszi lehetővé, hogy a gázmintavételezést, gázhozammérést és gázanalízist azonos metodikával egy laboratórium végzi. A kis metántartalmú területeken
