Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

6. szám - Kárpáti Zoltán I.–Palicska János: Huminsav frakciók – mint koroform prekurzorok – klórozás alatti viselkedésének tanulmányozása Bos-Wilson módszerrel tervezett kísérletek alapján

Kárpáti Z. I.—Palicska J.: Huminsav frakciók Hidrológiai Közlöny 1981. 6. sz. 267 kloroform képződésre gyakorolt hatása az ál­talunk választott vizsgálati intervallumokban kvázikvadratikus négyváltozós modellel jól le­írható. 2. A kétféle huminsav frakció viselkedése külön­böző. 3. A kloroform képződését legjelentősebben a ható aktív klór formája befolyásolja. Szabad aktív klói­hatására lényegesen több kloroform képződik, mint kötött aktív klór hatására. A klórforma a többi paraméter hatását is erősen befolyásolja. 4. 1—2 óra között nő a kloroform koncentrációja (itt még igen meredek a kloroform — behatási idő függvény), hosszabb idő (1—2 nap) eltelté­vel azonban a meredekség csökken. 5. A prekurzor koncentráció növelése növeli a képződött kloroform mennyiségét. 6. A pH igen erősen növelő hatású, de csak a hu­minsav frakciónál, és csak akkor, ha a klór sza­bad aktív klórként van jelen. 7. A klórkoncentráció növelésével nő a kloroform­koncentráció. 8. Kötött aktív klórral klórozva az interakciók nem jelentősek. Szabad aktív klórral klórozva fulvó­savnál a kölcsönhatási együtthatók kicsik, több­nyire negatív előjelűek, a huminsav-himatome­laninsavnál többnyire a kloroform-koncentrá­cicit növelő hatású interakciókat tapasztaltunk. Ez utóbbi esetben legjelentősebb a huminsav — pH együtthatást kifejező tényező. A kloroform képződés csökkentésére tehát szá­mos út nyílik. Csökkenteni kell a prekurzor anya­gok és a klór koncentrációját. A szervesanyag mennyiségének csökkentése a hagyományos víz­tisztítási eljárásokon kívül (derítés, szűrés) aktív­szenes szűréssel, esetleg makroporózus gyantán történő szűréssel lehetséges. A szervesanyag koncentrációjának csökkentése a víz klórigényét is csökkenti. A kloroform képződé­sének megelőzésére lehetőleg kerülni kell az előkló­rozás alkalmazását, de legalábbis csökkenteni kell az adagolt klór mennyiségét, s a tisztított víz fer­tőtlenítését a maradék klórszint minél pontosabb beszabályozásával kell végezni. A kloroform képződés csökkenését eredményezi az is, ha szabad aktív klór helyett kötött aktív klórt (monoklóramin) alkalmazunk fertőtlenítő­szerként. Ez a különben is nagy ammónia tartalmú mélységi vizeknél könnyen megvalósítható, ha a töréspont 1/3-át meg nem haladó klórdózist ada­golunk. A monoklóramin viszont lassabban és gyengébben hat, ezért ilyenkor a szokásos 30 perc helyett 2—4 órás behatási időről kell gondoskodni. Néhány esetben kedvezően hathat a kloroform képződés megelőzésére az is, ha csökkentjük a víz pH-ját. IRODALOM [1] Deák Zu.: Az ivóvizek szellőztetésének és levegő­bekeverésének közegészségügyi kívánalmai. Hid­rológiai Közlöny, 58, 238, (1978). [2] Csanády M.: A víz klórozásakor keletkező vegyü­letek higiénés jelentősége. Egészségtudomány, 22, 146—152, (1978). [3] Symons, J. M. et al.: National organies recon­naissanee survey for halogenated organies in drinking water. EPA Cincinnati, 1975. and JAWWA, 67, 634, (1975). [4] USEI'A Report to Congress: Preliminary assess­ment of suspected carcinogens in drinking water. Dee. 1975. Washington DC 10460. [5] Alavanja, M., Goldstein, I., Susser, M.: A case cóntrol stndy of gastrointestinal and urinary traet eaneer mortality and drinking water chlori­nation; in Water ehlorination ed. by Jolley, R. L. et al., Ann Arbor 1978. p. 395. [6] Mc.Cabe, L. J.: Health effects of organies in drinking water. Cincinnati, 1978. [7] Box, G. E. P., Wilson, K. B.: On the experimentál attainment of optimum eonditions. ./. Koyal Statistical, Series B. 1951. 13. 1. [8] Adler, Ju. P., Markova, E. V., Granovszkij, Ju. V.: Kísérletek tervezése optimális feltételek meghatá­rozásához. Műszaki Könyvkiadó. 1977. Budapest. [9] Tátrai F.: Számítástechnika. Budapesti Műszaki Egyetem Továbbképző Intézete: 4839. számú Szakmérnöki jegyzete. 1978. [10] Packham, B. F.: Studies of organic eolour in natural water. Proc. Soc. Water. Treat. Exam. 13, 316, (1964). [ 1 I ] Dacsko, V. G. et al.: Izucsenyije organyicseszkih matyerialov v Volge, v Donu i v Azovszkom morje. Gidroliim Materiali, 31, 108, (1961). f 12] Sliapiro, J.: Freezing out: a safe techniqu© for the concentration of dilute solutions. Science, 133, 2063, (1961). MccJieAOBaHHe noBeaeHH» (jipaKUHÜ ryMMHOBbix KHCJIOT — xjiopocJiopjviHbix npeKy3opoB — noa BJiMfliineM xJiopnpoBanHH mrn.cuoií Bejjbi Ha ocHOBaHMH oribiTAB, njiapoBaHMx iweTOAOM bonca — BwjibcOHa Kapnamu, 3.—íhiAUHKa, fi. B HeKOTOpbix oöJiacTflx BcHrpHH AAH ríHTbeBoro BOAOCHaÖMCeHIlJl IipiIMeHflKJTOl lICKJUOMHTeJlbHO II0A3CM­Hbie BOAH. BHAIHIEJIBHAA MACTB STHX BOA OTJIHIAERCFL BblCOKHM COAepMOHlieM OpiaHHMeCKIlX BemeCTB, aMMO­HHH H MeTana, noBbimeHHoií reivinepaTypoií, BWCOKHM 3NAMEHHEM pH. IlepeA ynoTpefuiemieM 3TH BOÁM AOJIJKHU őbiTb Aera3npoBant,i. BjiaroAapji HX cocTaBy H TeMnepa­Type B HHX Gbicrpo pa3MH0>KaK)TC?i nonaAaioinHe TyAa fiaKTepiiH, yOeniiMHbaeTaa oítiuee MHCJIO i.aKTcpHH, pa:i­MHowaioiniixcsi npu 20 ii 37 °C, wacTO oTMewaeTOi nofl­BiieHHe NCEBAOMONAC a3pyriiH03a. OÖE3APA>KHBaHne AOC­TiiraeTCíi AoOaBJiemfCM xjiopa, HOA ACHCTBHCM <iero H3 ryMiiHOBbix KHCJIOT oöpa3yiOTCji TPIIRAJIOMETAHH. ABTOPH H3y'iajm noBeAeHiui (fipaKUHii ryiwiiHOBbixKHC­JIOT (niMaTOAiejiainiHOBaa KHCJiOTa, <{!yjii>B0KHCJi0Ta) --i<ai< npeKyp3opoB xjiopoc|)opM -K0T0pi>ie ÖUJIH nojiy­Menbi H3 ]BOAW CKBa>KIIHI>i Ha TeppiiTopim BeHrpmi. OnbIT BHI10JIHHJ1H Ha OCHOB3HHH 3anjiaH0p0BaHH0r0 MeTO­AOM BoKC-BiiJibcoii nojiHO(|)ai<TopHoro oribiTHoro njiaHa ii ABYX vpoBH>ix: KBa3HKBaApaTHiecKoii MareMaTimec­Koií MOAEJIBK) onHci.iBaaH AettcTBiie BpeMenn BO3ACÜCTBHH KonneHTpanHH xnopa H ryMimoBux KHCJIOT H pH Ha oő­pa30Banne xjiopo<|)opivia. OTACJII>HO HccjieAOBajiocb BJIHJI­HHC CBOÍÍOAHOrO aKTHBHOTO XJIOpa H CB513aHHOrO aKTHBHO­ro xjiopa (MOHoxjiopaMima) y ijipaKuiiií rHMaT0MCJiaHHH0­Boií — H (JiyjIbBO KHCJlOTbl. B pesyjibTaie HCCJieAOBaiuiií amopbi npnuum K CJieAyio­1UHM 3aKJH0MeHH>lM'. 1. OfipasoBaHne xjiopoijiopMa HOA BJNIAMIEM BPEMEHII B03AeÜCTBHH KOHUeHTpaUHll 1'yCHHOBbIX KHCJIOT, XJIOpa 11 pH XOpOHIO OHHCblBaCTCJl KBa311KBaApaTimeCK0H MaTGMaTHHecKoií MOAejibK) (B npeAeJiax noAOöpauHbix HHTepBaaoB) 2. noBeACHiie AByx (JipaKuiiií ryMHHOBwx KHCJIOT BecbMa pa3JiHHH0. B cjiynae (J)YJIBBOI<HCJIOT pH Majio (HJIH HC) BJiujieT na oöpasoBaHiie xjiopoijiopivia. npu xjiopnpo­BaHHH ryMHHO-lHMaTOMeJiaHHHOBOH KlICJIOTbl CBOÖOA­HbiM xjiopoiw pH CHJibHO ycKopaeT oöpa30BaHHe XJ10­po<})opMa.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents