Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

6. szám - Könyvismertetés

Dr. Karácsonyi S.: A felszín alatti vízszerzés Hidrológiai Közlöny 1981. 6. sz. 249 the potential means of augmenting the sourees of supply, greater attention should be devoted to protecting and controlling their quality. More effeetive pollution eontrol is needed espeeially in view of the growing amounts of chemicals used in agriculture, sinoe the possibilities of removing these from the water are highly limited in comparison with eontrol by preventive measures. The most urgent objeetive of pollution eontrol is to proteet the supplies already developed but having no adequate natural proteetion. The eontrol methods should be developed espeeially for each partieular ease including the estabilishment of proteetive belts with restrietions imposed on humán activities. Könyvismertetés Az állami ösztönzések és a geotermikus energiafelhasználás gazdasági szempontjai ( André Clot összeállítása alapján) Francia geotermikus ismertetés, 1978 1. Az állami ösztönzések. A geotermikus energia, mint új energiaforrás, szembe kell, hogy nézzen az indítás nehézségeivel. Ezért az állam a Geotermikus Energia Bizottság közvetítése által ösztönzéseket helyezett kilátásba. Ezért minden olyan koncepciónál, amely programjába veszi a geotermikus energia felhasználását, fel kell mérni ezen koncepció valamennyi geológiai és gazdasági szempontját. Ezt az anyagot ezután a Geotermikus Energia Bizottság elé terjesztik, amely dönt az állani

1 pénzügyi támogatásának megadásáról. Az állami támogatást a geológiai kockázat fedezetére szánják, azaz arra a kockázatra, ha nem sikerül feltárni a fúrás környezetében az előírt hőmérsékletű és hozamú meleg vizet, melyet a művelet jövedelmezőségének az előbecslésénél számításba vettek. ''Ez a támogatás az első fúrás költségét fedezi. Siker esetén, azaz ha a fúrás eredményesnek bizonyul az előirányzatokhoz viszonyítva, a pénzügyi támogatás visszatérítendő. A visszafizetés elvben öt évre terjed ki. Egy ilyen állami támogatás arra bátorítja a beruházókat, hogy vállalják a geológiai bizonytalanságokkal szembeni kockázatot. Pénzügyi szempontból pedig az a fő nehézség, hogy a beruházás indulásánál sokszor nincs meg a kellő számú felhasználó (pl. szakaszos kiépítésű lakótelep esetén), ezért utólagos előnyt találunk abban a tényben, hogy a támogatás visszatérítését esetleg időben széthúzhatjuk. így a visszatérítés terheit az első években nem kell azoknak a felhasználóknak viselni, akik kezdettől fogva jelen vannak, de az elosztás a vonatkoztatott felhasználók együttesére történik. Az állam 1977. júliusában olyan törvényt hozott, amely felhatalmazza a felhasználókat, hogy felmondják a hosszútávú fűtési szerződéseket, ha bebizonyítják, hogy a beállítandó új rendszer 10 %-nál nagyobb hagyományos energiamegtakarítást tesz lehetővé. Ez a törvény nyilvánvalóan kedvez — ebben az értelemben — a geotermikus energia hasznosításának, mert pl. megkönnyíti a már meglevő lakások csatlakozását egy termálvízfűtési rendszerhez. 3. A geotermikus energia gazdasági szempontjai A hóvízhasznosít.ási műveletek költségeinek fedezésénél, a különféle meggondolások visszavezetnek a gazdasági szempontokhoz és nehézségekhez. Egv olyan ideális műveletre vonatkozóan, ahol már kezdettől fogva létezik elégséges számú felhasználó ós ahol a fúrás megfelel az előirányzatoknak, a geotermikus energia gazdasági jövedelmezőségét egy 20 éves időtartamra is könnyű elvileg bebizonyítani még anélkül is, hogy számolnánk a hagyományos energiahordozók árának esetleges gyorsabb emelkedésével, vagy azzal az országos előnnyel, hogy hazai energiaforrást használhatunk az importált energiák helyett. De a hévízhasznosítási művelet kezdetben viszonylag jelentős beruházásokat tételez fel, melyek költségei csak folyamatosan az évek során térülnek meg. Tehát meg kell győzni a felhasználókat a gazdasági számítás helyességéről, hogy beleegyezzenek ebbe a beruházásba, mely a leggyakrabban a részükről egy pótlólagos kölcsönt tételez fel. Kísérlet bizonyítja, hogy nem könnyű meggyőzni egy lakástulajdonost például annak az előnyéről, hogy beruházzon egy 20 év alatt kifizetődő műveletre, amikor a klasszikus energiák esetén a felhasználó terhére történő beruházási költség sokkal kisebb nagyságrendű, míg az energiatermelő által viselt beruházások költségeit folyamatosan számlázzák. Ennek a problémának a megoldására kell tehát találni olyan szervezetet, amely saját terhére vállalja a kezdeti beruházást és ezáltal a felhasználót a hagyományos energiák esetében megszokott helyzetbe hozza. Ezen szervezet viselhetné a kezdeti beruházás költségeit. Jelenleg tanulmányozzák ilyenfajta szervezet létrehozásának lehetőségét. Végül, vissza kell térni az elegendő számú felhasználó összegyűjtésének abszolút szükségességéhez, mivel a geotermikus energiát teljes egészében értékesíteni kell, és a kezdeti beruházás terhét igazságosan kell szétosztani. Összességében egy hévízhasznosítási művelet gazdasági összeállítása feltételezi, hogy egy viszonylag szűk földrajzi egységben össze tudjanak gyűjteni elegendő számú felhasználót, és hogy ezek a felhasználók vagy az őket felváltó szeivezetek beleegyezzenek a szükséges kezdeti beruházás elviselésébe. Tlyen feltételek mellett, ha a Geotermikus Energia Bizottság a maga terhének veszi a geológiai kockázat lényegét, a művelet már eleve rentábilis és a felhasználók biztosak lehetnek abban, hogy a geotermikus energiáért tisztán kevesebbet kell fizetniök, mint a hagyományos energiáért, a gazdasági számítást húsz éves időtartamra véve figyelembe. Dr. Zentay Tibor Viessman, XV.—Harbaugh, T. E.—Knapp, J. W.: Bevezetés a hidrológiába. (Introduction to Hydrology, Vvedenije v gidrologiju.) Intext educational publishers, New York—London; Orosz ny. kiadó: Gidrometeoizdat, Leningrád, 1979 f469 old., 203 írod.) A könyv mindhárom szerzője amerikai egyetemi tanár, akik az olvasót az egyesült államokbeli hidrológiai kutatásokkal ismertetik meg. A könyv három fő részre tagolódik. Az első rósz a felszíni lefolyásokkal és az árvizek hidrológiájával foglalkozik, a második rész a természetes vízfolyások medrében kialakuló jelenségekkel, míg a harmadik rósz a felszín alatti vizekkel. A szerzők az elméleti leírásokat sok gyakorlati példa bemutatásával egészítik ki. Gyakran alkalmazzák a valószínűségszámítás és statisztika módszereit. Megoldásaik követése általában számítógép használatát teszi szükségessé. A második résszel kapcsolatos számítások részletesen kitérnek a vízfolyásokban épített műtárgyak méretezésére és az ide vonatkozó hidrológiai számításokra is. A harmadik rósz ismerteti az Egyesült Államok felszín alatti vizeinek hidrológiai jellegzetességeit is. A könyv mindazoknak érdeklődésére számíthat, akik az általános hidrológiai kérdések tanulmányozása mellett az amerikai viszonyokkal, az ottani speciális hidrológiai kérdésekkel ós megoldásmódokkal akarnak megismerkedni. Orosz nyelvű kiadása jelzi az iránta megnyilvánult érdeklődést. Harangozó Mária