Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

5. szám - Dr. Csanády Mihály–Dr. Deák Zsuzsanna–Somló Lajos–Dr. Kádár Mihály–Dr. Orsós Sándorné–Dr. Rédey Barnabás: A Balatonba jutó szennyvizek higiénés értékelése, különös tekintettel a fertőtlenítésre

234 Hidrológiai Közlöny 1981. 5. sz. Dr. Csanády M. és tsai.: A Balatonba jutó szennyvizek jut a Balaton vízgyűjtő rendszerébe, alumíniumvagy vas-szulfát oldatnak a szennyvízhez adagolásával megoldandó a foszfor-vegyületek kicsapása. 2. Nem megfelelő fertőtlenítés esetén a bevezetett szennyvíz bakteriológiai szempontból jelentős területen szennyezi a tó vizét. A kórokozó mikroorganizmusoknak a Balatonba jutását — a szennyvizeknek a tótól való távoltartásának megoldásáig — a szennyvizek hatékony fertőtlenítésével kell megelőzni, mivel egyébként a tó vizének bakteriális elszennyezése miatt a fürdés a fertőzés kockázatával járhat. 3. A megfelelően tisztított szennyvizek fertőtlenítésével üzemi körülmények között is elérhető a coliform-szám határérték (10/ml) betartása és a szennyvíz Salmonella-mentessége, ha a klóradagolás megfelelő, és a kellő behatási idő biztosított . Ha a szabad aktív klór maradék koncentrációja a 20—30 perces behatási idő után elérte a 0,5 vagy az összes aktív klór koncentrációja a 2,0 mg/l-t, a fertőtlenítés — durva technológiai hiba (iszapelúszás) esetét kivéve — gyakorlatilag mindig hatásos volt. (A 19 ilyen eset közül egyetlen esetben haladta meg a coliform-szám a határértéket, de ekkor is csak mérsékelten.) 4. A megbízható és gazdaságos klór-adagolásnak feltétele a szennyvíz mennyiségével vezérelt arányos automatikus adagoló berendezés. Enélkül a hatékony fertőtlenítés csak jelentős túlklórozással végezhető el, ami — deklórozás nélkül — a tó élővilágának védelme szempontjából nem kívánatos. Az adagolók beszerzése és szakszerű üzemeltetése ezért sürgősen megoldandó. Addig is a kézi adagolás lelkiismeretes beállításával és gyakori (pl. óránként) manuális ellenőrzésével javítandó a fertőtlenítés, ugyanis a felmérés egyértelműen megmutatta, hogy a nem megfelelő fertőtlenítő hatás leggyakoribb oka az adagolás elégtelen volta. 5. A teljesoxidációs rendszer után a fertőtlenítés könnyebben végrehajtható, mint a hagyományos rendszerű tisztítás után, mivel a szennyvíz ammónium-tartalma csekély, így az adagolt kór zöme a gyorsan ható, szabad aktív klór alakjában van jelen. A hagyományos rendszer esetében a képződő klóramin reakciósebessége kisebb, amit csak nagyobb behatási idővel, azaz a fertőtlenítő medence megnövelésével lehet ellensúlyozni. Ezért a nem teljesoxidációs tisztítás után —állandó fertőtlenítési igény esetén — a fertőtlenítő medencét a csúcsidei terhelés 30 perces tartózkodására célszerű méretezni. 6. Ahol a meglevő adottságok miatt a behatási idő növelésére nincs mód, 2 mg/l vagy ezt meghaladó maradék aktív klór koncentráció szükséges ammónium tartalmú szennyvizek esetében a megfelelő fertőtlenítés eléréséhez. Megvizsgálandó, hogy ilyen esetben a balatoni élővilág védelmében szükség van-e a maradék aktív klór koncentrációjának csökkentésére, aza® a deklórozás megoldására. A jelenlegi adottságok mellett valószínű, hogy a behatási medence megnövelése gazdaságosabb, mint a bizonyos behatási teret és esetleg utólevegőztetést igénylő deklórozás; a konkrét döntés azonban további vizsgálatokat és gazdaságossági értékelést igényel. összefoglalás A tanulmány a balatoni szennyvíztisztítási helyzet alakulásának ismertetése után 1978—80. évi vizsgálatok alapján az északi part 12 szennyvíztisztító berendezésének működését értékeli. Táblázaton mutatja be a legfontosabb kémiai paraméterek mért értékeit, a vonatkozó kormányrendelet előírását túllépő koncentrációk előfordulásának gyakoriságát. Alumínium-szulfát oldatnak a tisztítandó szennyvízhez adagolásával a távozó víz foszfor tartalmát lényegesen sikerült csökkenteni (Tihany). Az eutrofizáció lassítása érdekében ezt az eljárást minden olyan tisztítóberendezésen be kell vezetni, ahol a szennyvíz külön utótisztító fokozat (tó) nélkül a Balatonba vagy a Balatont tápláló vízfolyásba jut. A Balatonba jutó bakteriális szennyezés jellemzésére — fertőtlenítés után vett mintákban — a coliform-szám kifogásolt értékének és a Salmonella csoportba tartozó kórokozó baktériumok előfordulási gyakoriságát .ismerteti a tanulmány ugyancsak tisztítóberendezésenként. Két részletesen vizsgált berendezés adatainak értékelése alapján megállapítja, hogy a nem megfelelő fertőtlenítés leggyakoribb oka a fertőtlenítőszer adagolásának elégtelensége. Ha a szabad aktív kór maradók koncentrációja elérte a 0,5, vagy az összes aktív klór koncentrációja — 20—30 perces behatási idő után — a 2,0 mg/l-t, a fertőtlenítés gyakorlatilag mindig hatásos volt. Sürgeti a tanulmány a szennyvíz mennyiségével vezérelt arányos automatikus klóradagolók beállítását, mivel enélkül a hatásos fertőtlenítés csak időszakos túlklórozással oldható meg. Felveti a hagyományos (nem teljesoxidációs) tisztítási rendszer esetében a behatási idő megnövelésének szükségességét (30 percet javasol), vagy a túlklórozás utáni deklórozás megoldását ott, ahol a befogadó különös gonddal védendő. A tóra gyakorolt hatás vizsgálata megmutatta, hogy nem megfelelő fertőtlenítés esetén a kórokozó és egvéb fekális baktériumok a beömlés jelentős körzetében kimutathatók, a szennyvíz ilyen esetben kórokozók terjesztőjévé válhat. Á hatásos fertőtlenítés végrehajtása ezért alapvető közegészségügyi követelmény. IRODALOM [1] Papp Sz., Bolberitz K., Gregács M., Hegyessy L., Schiefner K.: A Balaton vizének komplex egészségügyi vizsgálata. Hidrol. Közi. 40, 4. sz. (1900). [2] Papp Sz., Bolberitz K., Csanády MDarvas J., Deák Zs., Hegyessy L.: Szennyvíztisztítók vizének szennyező hatása a Balatonra. Hidrol. Közi. 52, 428—432 (1972). [3] Szabó Ij. : Kommunális szennyező gócok a Balaton üdülőövezetében. Balatoni ankét anyaga, Magyar Hidrol. Társ., 1976. [4] Csanády M., Deák Zs., Somló L., Schiefner K.: A balatoni szennyvíztisztítási helyzet közegészségügyi értékelése. Egészségtudomány, 22, 124— 128 (1978).