Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

5. szám - Dr. Schiefner Kálmán: Az ivóvízminőség romlása okainak felderítése biológiai módszerek segítségével

228 Hidrológiai Közlöny 1981. 5. sz. 4. A biológiai vizsgálatok eredményei felhívják a figyelmet a másodlagos vízminőség romlás okára, és a víznyerő, tároló, és szállító berendezések karbantartásának, valamint tisztításának a szükségességére. 5. Az akut víztoxikológiai tesztvizsgálat a korszerű komplex higiénés vízminősítési gyakorlat egyik leghatásosabb vízminőség meghatározó paramétere. IRODALOM [1] Ivóvízvizsgálat. Mikroszkopikus biológiai vizsgálat MSZ 448/36. [2] Ivóvíz. Minősítés mikroszkopikus biológiai vizsgálat alapján. MSZ 45062. [3] Az Országos Közegészségügyi Intézet működése. Budapest 1962—1978. [4] Kubinyi L.: A nagybátonyi és sztálinvárósi enterális járványok oka. Népegészségügy, 42, 176—181, (1961). [5] Szakvélemény. A Gyöngyösfalu vízmű talajvízdúsítási kísérlete során végzett részletes vizsgálatokról és a talaj vízdúsítás higiénés értékeléséről. OKI. 1979. Kézirat Budapest. [6] Fázold Á., Bíró Zs., Takács S., Scliiefner K.: Talajvízdúsítás Borsod megyében. Egészségtudomány, 11, 54—65, (1967). [7] Scliiefner A'.: A borsodsziráki talajvízdúsítás ós az Albert-telepi oxidációs árok biológiai vizsgálata. Hidrológiai Közlöny, 48, 235—240, (1968). [8~\Gefferth K.: Duna vízzel végzett talaj vízdúsítás hidrobiológiái vizsgálatainak néhány tanulsága. Hidrológiai Közlöny, 56, 320—327, (1976). [9] Szakvélemény. Az ÉK Balatoni Regionális Vízmű 1. ütemében létesített balatonfüredi felszíni víztisztító mű próbaüzemének technológiai ós ellenőrző higiénés vízviszgálataival kapcsolatban. OKI. 1976. Kézirat, Budapest. [10] Szakvélemény. A Ny Balatoni Regionális Vízmű II. ütem fonyódi felszíni vízmű beruházási program. OKI. 1976. Kézirat. Budapest. [11] Szakvélemény. Veszprém távlati vízellátási tanulmányterve, a Balatonalmádi-Budataván létesítendő felszíni víztisztító mű tervezéséhez. OKI. 1977. Kézirat, Budapest. [12] Hegedűs •/., Kollár Gy.: Felszíni víz tisztításával kapcsolatos zoológiai vizsgálatok jelentősége. Hidrológiai Közlöny, 56, 59—69, (1976). [13] öllős G.: A víz minőségének romlása a vízelosztó rendszerben. Hidrológiai Közlöny, 55, 59—63, (1975). [14] Bozzay J.-né: Mikroszennyezések eltávolítása aktívszén adszorpcióval ós klórdioxidos oxidációval. Hidrológiai Közlöny, 53, 105—117, (1973). [15] Pálinkás L.: A korszerű felszíni víztisztítás jövőbeni alakulásának közegészségügyi vonatkozásai. „Felszíni víz korszerű tisztítása" szeminárium. MHT. Kaposvár, 1973. [16] Szabó Z.: A mikrohordafék vizsgálatok jelentősége az ivó- ós ipari vízellátásban. II. Vízminőségi és Víztechnológiai Kongresszus. Budapest, 1970. [17] Károly E., Scliiefner K., Somosi Gy., Könnyű ./.: A Szentendrei Regionális Vízmű biológiai szenynyeződésének higiénés tapasztalatai. MHT. XX. Balatoni Közegészségügyi Napok. Siófok, 1979. [18] Víztoxikológiai vizsgálatok. Általános előírások. MSZ 22902/1. [19] Víztoxikológiai vizsgálatok. Algateszt. MSZ 22902/2. [20] Víztoxikológiai vizsgálatok. Csíranövényteszt. MSZ 22902/3. [21] Víztoxikológiai vizsgálatok. Halteszt. MSZ 22902/4. [22] Scliiefner K.: Az akut toxikológiai vizsgálatok szerepe az agglomerációs területek ivóvízellátásában. Egészségtudomány, 22, 85—89, (1978). [23] Kneffel Zs., Dési I., Sárosi É.: Vizek kisfokú peszticid szennyezettségének kimutatása élettani műDr. Schiefner K.: Az ivóvízminőség romlása ködés változásán alapuló módszerrel. Hidrológiai Közlöny. 55, 224—226, (1975). [24] Csanády M., Schiefner K., Kárpáti Z., Somló L., Hölter K.: Gázkromatográfiás és toxikológiai vizsgálatok vegyianyag által okozott talajszennyezés felderítésére. OKI, Településegészségügyi Főosztály referáló ülésén elhangzott előadás. Budapest, 1976. [25] Horváth A., Deák Zs., Schiefner K.: Higanytartalmú csávázószerek kimutatása talajban és talajvízben. Egészségtudomány, 16, 53—62, (1972). [26] Ördög V.: Eljárás algatörzsek közepes tűréshatárának megközelítésére toxikológiai teszteléssel. Hidrológiai Közlöny, 56, 463—474, (1976). [27] GidyásP. : Biológiai teszt-módszerek a vízminőség kutatásban. 2. Daphnia-teszt. Hidrológiai Közlöny, 50, 209—216,((1970). [28] Csépai F.: Daphnia felhasználása felszíni víz ós klórozott ivóvíz toxicitásának megítéléséhez. Budapesti Közegészségügy, VII, 119—120, (1975). [29] Donászy E.: Toxikus szennyvizek élettani hatásának vizsgálata. Hidrológiai Közlöny, 46, 427— 433, (1966). HccjieflOBaHne npnwMH nopmt KawecTBa nHTbeBoií Bo^bi npl1M£H£HMeM ÖHOJlOrHMeCKHX MeTOflOB d-p Uluifinep, K. B uejiflx iiccjieflOBauHfl 3arpji3HeHH0CTH ríHTbeBoií BOABI 'PECNYÍ)JIHKAHCKHM HHCTHTYTOM camiTapim II RNrneHHH c 1962 roaa BbinojiHíttoTCji rn/;po6no.riorHiecKHe HCCJIEFLÖBAHHJI. Ha OCHOBAMM PE3YJIBRAT0B STHX uccjieAOBaHHtí aBTop OTMenaeT: 1. FHAPOONOJIONMECKHE HCCJIE/TOBAHHJI, BHEAPEHHBIE B npaKTHKy rnieHHMecKnx iiccjiCAOBaHmí BOA ripiiMeHIIMH ripn caHMTapHoninieHimecKofi oaeHKe noTpeÖHMOCTH nHTbCBOH BOflbl. 2. MHKpOCKOnHMeCKHMII HCCJieAOBaHHÍIMH B03MO>KHO GbICTpO ycraHOBIITb 3arp>I3HeHH00CTb IIHTbCBOÍÍ BOflbl. 3. Pe3yjibTaT ÖHOJiornqecKoro aiia;iH3a 5iBJiaeTC5i Ba>KHbiM napaMeTpoM npa onpeflejiemm TexHOJionin OMHCTKH H IipH OnpeflejieHHH 3(|)(|)eKTHBH0CTH OMHCTKH. 4. PE3YJIBTATBI ÖHOJLORHMECKHX aHajiH30B oöpamaioT BHHMamie Ha npimimbi BTOPHMHHX 3arpH3HCHiní iiHTbCBOií BOflbl II Ha Ba>KHOCTb C0flep>KaHH5I B flOJI>KHOM nopjiflKe BOA03aöopnbix, TpaHcnopTHbix H xpaHHjibHbix ycTaHOBOK. 5. aKyiHbie TOKCHMecKiie Tecibi — HanCoJiee AeiícTBenHbie HHCTpyMeilTbl COBpCMCHHblX KOMnjieKCHblX I HreHlIqecKHx OUCHOK nHTbeBbix BO«. Erkundung der (íriinde der Trinkwassergüteverschlechterung mit Hilfe von biologischen Methoden Dr. Schiefner, K. Zur Beurteilung der Trinkwasserverunreinigung werden seit 1962 in der Landesanstalt für öffentliche Gesundheit auch hydrobiologische Untersuchungen durcli geführt, aufgrund deren Resultate der Verfasser festgestellt hat, dass: 1. in der hygienischen Wasserprüfungspraxis die durch angewandten biologischen Methoden erhaltenen Resultate, aufgrund der Beurteilung des hygienischen Verbrauchs des Trinkwassers verwendet werden können, 2. die mikroskopische Untersuchung die rasche Erkundung der Trinkwasserverunreinihung ermöglicht, 3. das Resultat der biologisehen Untersuchung ein wichtiger Parameter in der Ausbildung des technologies Prozesses, des Wasseraufbereitungsverfahrens und in der Kontroli-Praxis der Wirksamkeit der Wasseraufbereit ung ist, 4. die Resultate der biologischen Untersuchungen die Aufinerksamkeit auf den Grund der sekundáren Wassergüteverschlechterung, auf die Instandhaltung der Wassergewinnungs-, Speicherung- und Transporteinrichtungen, weiters auf die Notwendigkeit der Wasseraufbereitung lenken, 5. die akuté wassertoxikologische Testung eine der wirksamsten Wassergütefeststellungs-Parambter der modernen hygienischen Wassergüteklassifizierung ist.