Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)
5. szám - Dr. Steiner József–Bunyevácz József: Ivóvizek nitrát tartalmának alakulása
Dr. Steiner J.—Bunyevácz J.: Ivóvizek Hidrológiai Közlöny 1981. 5. sz. 195 Baranya megye településeinek vízellátása a települések megoszlása és lakosszám alapján (1979) 1. táblázat Taón. 1. BodocnaöMceHue HaceAemibix nymcmoe oóAacmu Bapann na ocnosanuu ux pacnpedeAenun u 'IUCAÜ ncumeAeü (1979) Tabelle 1. Wasserversorgung der Siedlungen im Komitat Baranya aufgrund der Verteilung der Siedlungen un der Einwohnerzahl (1979) Város, járás Települések száma Összes lakosszám Vezetett vízzel ellátott település Ellátott lakosszám Közkúttal ellátott település Közkúttal ellátott lakosszám Ellátatlan településszám Ellátatlan lakosszám Pécs város 1 168 765 1 168 765 Komló város 1 29 795 1 29 795 — — — — Mohács város 1 21 080 1 21 080 — — — — Siklós város 1 10 205 1 10 205 —— _ — Szigetvár város 1 11 894 1 11 894 — —: — • — Pécs városkörnyék 27 17 356 6 5 683 3 2 875 18 8 618 Komló) járás 57 46 164 17 30 135 15 6 864 25 9 165 Mohács járás 51 42 075 14 22 979 2 1 584 35 17 512 Siklós járás 92 51 078 15 22 260 10 4 488 67 24 330 Szigetvári járás 64 35 873 21 21 033 12 5 818 31 9 022 összesen 296 434 285 78 344 009 42 21 629 176 68 647 100 % 100 % 26,4 % 79,2 % 14,2 % 5,0 % 59,4 % 15,S % Vízműkutak nitráttartalmának emelkedése (1979) 2. táblázat TOÖA. 2. rioebiiuenue codepMcanun Humpamoe e eodo3a6opijax Ha cmaHtfUHX eodoaiaőjKeiiun, (1979) Tabelle 2. Erhöhung des Nitratgelialts der Wasserwerksbrunnen (1979) . ..,, Kut maly- Szűrőzés Vizsg. , 3 Vizsg. , . 3 0 ~c • Telepules , - • . . e tart. , & tart. Szennyezoforras 1 szama sege m—m-ig eve r •,„-, eve r .,,,-, r [i«g 3/l] [mg 3/l] Baksa 1. Hosszúhetóny forrás (karszt) Szebény 1. Dunaszekcső 3. (karszt) Bakóca 1. Mecseknádasd 1. Hidas ásott — Hird 2. Mázaszász vár 1. 2. Geresdlak 2. Vókány (karszt) 1. Pécs P. 10. P. 42. 130,0 61—121 1962 1967 42,0 4—12 1968 227,8 150—226 1966 12,0 2,3—8,2 1972 9,0 4—8 1966 — — 1972 34,8 15—26 1974 23,0 11,5—19,5 1965 24,0 11,7—19,7 1965 13,9 2,9—10,9 1967 51,0 ismeretlen 1964 150,3 47—143 1973 128,8 33,5—121 1977 3,0 1979 23,0 település 90,0 1979 180,0 település 18,0 1979 48,0 település 0,0 1979 21,0 település 0,0 1979 14,0 település 22,0 1979 32,0 település 10,0 1979 24,0 mezőgazd. 5,5 1979 31,0 mezőgazd. 32,0 1979 . 47,0 mezőgazd. 18,0 1979 44,0 mezőgazd. 10,0 1979 20,0 mezőgazd. 0,0 1979 21,0 mezőgazd. 23,5 1979 27,0 mezőgazd. település 58,0 1979 62,0 mezőgazd. település szágos átlagnak megfelelő, vagyis 79,2%. A vízművek a 296 településből 78-at látnak el többékevésbé egészséges ivóvízzel. 42 településen a közkutak jó minőségű ivóvizet szolgáltatnak, ami ellátottság szempontjából nem a legkedvezőbb, de á települések lakossága számára minden időben hozzáférhető a jó minőségű ivóvíz. Egészségügyi szempontból a legsúlyosabb helyzet az ivóvizek nagy nitrát tartalmából adódik. A vezetett vízzel ellátott településeken is súlyos vízminőségi problémákat okoz a víz nagv nitrát tartalma, melynek emelkedő tendenciája az utóbbi években felgyorsult. A megye közüzemű vízellátását biztosító vízadó berendezéseinek nitrát adatait mutatjuk be a 2. táblázatban azoknál a kutaknál, ahol a vizsgálatok nagy koncentrációt vagy jelentős emelkedést mutatnak. A kutak műszaki adatai alapján — talpmélység, szűrőzés — egyértelműen megállapítható, hogy a védetlen rétegekből kitermelt vizek nitrát tartalma egyenletesen emelkedik. A nagy nitrát tartalom a településeken súlyos vízminőségi helyzetet teremtett. A vizet csecsemőtáplálásra nem lehet felhasználni. A vízadó kutak nitrát tartalmának emelkedésében — a helyi viszonyok vizsgálata ós értékelése alapján — alapvetően két tényező játszik szerepet: 1. A településeken belül levő kutaknál elsősorban a lakókörnyezetben keletkező szennyvizek elhelyezése és az állattartás hulladékai okozzák a vízminőség romlását. Ilyen okok miatt következett be a Szebény, Mecseknádasd stb. vízműkutak nitrát tartalmának emelkedése. Szebényben a nitrát 11 év alatt 18 mg-ról 48 mg/l-re emelkedett. 2. A mezőgazdaság nagymérvű műtrágya felhasználása miatt Mázaszászváron mindkét vízműkút nitráttartalma emelkedett, ami ivóvízminőség szempontjából veszélyes helyzetet teremtett a te
