Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)
4. szám - Dr. G. Tóth Zoltán: Az összbaktériumszám, a bakteriális biomassza és produkció alakulása a Balaton Tihany előtti térségében
188 Hidrológiai Közlöny 1981. 4. sz. Dr. G. Tóth L,.: Az összbaktériumszám alakulása % •9 3 -.cí r "fö I <§ 0 1 1 1 \ \ \ \ T 1 1 \ \ \ t 1 1 L \ \ V \ i 1 1 \ \ \ - i 1 \l V 1 1976 1977 1978 1979 9. ábra. A bakteriális produkció nagysága a legutóbbi években július-augusztus hónapokban Tihanynál Puc. 9. Pa3Mepbt npodyKifu öanmepuee e Mecsufax uwAbaeeycm nocAeóitux Aern y TuxaHb I C) I 3 £ I 1 f 1 1 1 N / / / 1 / / / / / / / [ Eutrbf Mezotróf s> I 1976 — '.OUgotrof 1977 1978 1979 IRODALOM [1] Oláh, J. (1973): A bakterioplankton biomasszája és produkciója a Balatonban. — Hidrológiai Közlöny 8, 348—357. [2] FopACUKO, B. M.—JJyöuHUHa, T. A.—Ky3Heifoe, C. H. (1977): 3K0H0RHJI BOAHMX MHKPOOPRANM3MOB. — H3flaTejibCTBo «HayKa». [3] Oláh, J. (1970): Short periodic changes in the rnicrobal plankton quantity of Laké Balaton. — Annál. Biol. Tihany 37, 199—207. [4] Sorokin, Y. S.—11. Kadota (1972): Techniques for the Assessment of Microbial Production and Decomposition in Fresh Waters. — IBP Handbook No. 23. Blackwell Scientific Publications. Osney Mead, Oxford, London, Edinburg, [5] fíodina, A. O. (1972)': Methods in Aquatic Microbiology. — Univ. Park. Press, Baltimore, Butterwort et Co LTD, London, 1—4 7ti. [6] O.-Tóth, L. (1980): Short-term investigations on the bacterioplankton of Laké Balaton at Tihany. —• Act. Bot. 2—3, (megjelenés alatt) [7] Heanoe, M. B. (1955): Merofl onpeaejienHH npo«yKwm 6aKTepnajibiiori öHOMaccw B BOAOCME. — MuKpofiuoA. 24, 79—89. [8] G.-Tóth, L. (1979): Dializáló zsákok alkalmazása a fitoplankton és a bakterioplankton generáció idejének és produkciójának meghatározásában. — XXI. Hidrobiológus Napok, Tihany. [9] O.-Tóth, L. (1980): The use of dialyzing sacks in estimation of productionofbacterioplankton andphyton. — Arch. Hydrobiol. 89. 4. 474—482. [10] Oláh, J. (1972): Detritus and its Ecological Role in Aquatic Ecosystems. — 23—27. May. Pallanza (Italy) [11] Oláh, J. (1973): A szerves törmelék kilúgozódása, benépesülése és stabilizációja a detriuszformálódás folyamatában : a detriusz mennyisége és tápértéke a Balatonban. —Hidrológiai Közlöny, 11, 514—521. [12] Oláh, J.—IJ. Tóth—0. E. Tóth (1978): Szokatlanul nagy tápanyag terhelés hatása a Balatonra. — Hidrológiai Közlöny 4, 154—166. CyiviMapHoe qHCJiCHHOCTb ÖHOMacca H HpoflyKUHfl öaKTepHü nepefl n0Jiy0CTp0B0M TwxaHb 03 BaJiaTOH. (cyMMapHoe WMCJIO öanTepneB, öaKTcpiiajibnaa ÖHOftiacca H ÖHOnpoAyKUHfl) 10. ábra. A bakterioplankton produkció/biomassza hányadosai az utóbbi évek július-augusztusaiban Tihanynál Puc. 10. Onmoweiiusi npodyKifuti öaKmepuonAamcmona K öuoMacce e me'ienuu Mecnifee uioAb-aeeycm nocAednux Aem Vizsgálataink során szukcesszióra utaló jelenségeket is tapasztaltunk. Egy pálcika szaporodása megelőzte a coccus kolóniák szaporodását. Az összbaktériumszám, a produkció, a produkció/biomasszaarány az évek során emelkedett, a generáció idő csökkent. Az értékek mezotrófikus, eutrófikus viszonyokat tükröztek, s a térség vízminőségének romlására figyelmeztetnek. 1978 nyarán bakteriális produkció az elsődleges termelés 55—60%-a volt, ennek alapján a mikrobális termelés elsősorban a folytonosan pusztuló algatömeg energiájára épülhet. Köszönet Vizsgálatainkhoz nyújtott elméleti és gyakorlati segítségükért dr. Juhász Nagy Pál egyetemi docenst, dr. Oláh János tudományos igazgatóhelyettest és dr. Ponyi Jenő tudományos osztályvezetőt, az ábrák és táblázatok elkészítéséért Lőrincz Ágnest illeti hálás köszönet. fí-p. r, Tom Jl. B Hiojie-aBrycTe 1975—78 r B TenennH 30 flueii e>KeancBHbiMH OTCopaMH npoö, B 1979 r. B aBrycTe-ceHTíiöpe MeTbipjuvui OTÖopaMii npoö HccjreflOBajin fiaKTepHonjianKTOH 03. BaJiaTOH nepefl nojiyocTpoBOM TuxaHb. fljifl aHajni3a npMeHfljicji MeM6paH-4>HJ]bTp0B0ií MeTOfl. B 1975—77 90—99% öaKTepiionjiaHKTOHa cocTaBJiyuin KOKKycbi, B ocoöeHHOCTii Mop^ojiorHqecKaH rpynna, cosflaiomaji KOJIOHHH. JleTOM 1978—79 rr. ,no.nji I<OKKycoB CHH3HJiacb a flojin flHnjioKOKKycoB, nanoMeK, CriHpHJIJIHii H BHÖpHOHOB B03paCJia (pp. í—2.). Ha ocHOBanHH STHX Henpo«oji>KHTeiibHbix uccJieflOBaHHH II rio HCCJieflOBaHUÍIM npOAyKTHBHOCTH nOCpeflCTBOM flHajiHSHpylomHx MemoMKOB 6aKTepnonjiaHKTOH pa3«ejijiCTCji Ha ABe rpynnbi c pa3JiH>iHoií fliiHaMHKon. CHHXpOHHbie pa3MH0>KeHHfl K0JI0HIIH KOKKyCOB cjieflOBajiH nocjie 20—24-x MacoBbix uiTHJieBbix nepHOflOB 3a uiropMaMH. riocne 2—4 AHCBHOH ycTaHOBHBiueiícH ([)a3bi Ha 1-a, 8-ft fleHb 3a nepeMeuiHBaHHeM nonyjrsuHH CTajia nornöaTb He flOKHflancb cjie^yioinero mT0pM0B0r0 nepwoaa. (puc. 4.) B BH«y flOMHHanTHOCTH rpyniibi rauoe H3MeHeHiie K0.nnqecTBa HHflHBHflyMOB xapaKTepH30Bajia Becb 6aKTepH0njianKT0H B qejiOM. IIpoflyKUHfl O«HHOKHX KOKKyCOB, flHnjIOKOKKyCOB H HeKOTOpbIX naJlOMCK 06Hapy>KHBajia TecHyio nojio>KHTejibHyK) KoppeJiHUHio c TeMnepaTypofi BOflbi. (puc. 5.) B xofle HCCJieAOBaHHií oönapyweHbi H NPN3H3KH cyKUecciiH — pa3MH0>KeHne oflHoro BHAa na/ioMeK npefllUeCTBOBajlO pa3MH0HCeHHK> KOJIOHHH KOKKyCOB. B TeqeHe jieT 3HaiHTejibH0 noBbicHJiocb oömee MHCJIO SaKTepHÜ, HxnpoflyKUHíiHOTHOUieHne npoflyKUHHK ÖHOMacce. TeHe-