Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

4. szám - Dr. Benedek Pál–Dr. Bulkai László: Víztisztítási eljárások hatásossága a szerves mikroszennyezők eltávolítása szempontjából

174 Hidrológiai Közlöny 1981. 4. sz. Dr. Benedek P.—dr. Bulkai L.: Víztisztítási eljárások 200­© Aktivszén szurti után ös100­TTV?""®~¥f""Í-T^i . -1 í L I fi® ^Ifc if cl iferiJ 7. ábra. Gázkromatogrammal kimutatott szervesanyagvál­tozás a Zürichi tó vizének ózonos, ill. aktívszenes kezelése során Puc. 7. H3MeneHue codepMcaHun opeanmecKux eeufecme e xode LfwpuxcKoao 03epa nod deücmeueM 03omipoeaHUH u oöpaöomKu aKmuemm yzneM. H3Mepenue ebtnoAneno za3oebiM xpoMamoepacjioM Fig. 7. Changes in organic substance as demonstrated by gas chromatography, upon treatment of Laké Zürich water by ozone and activated carbon szén szűrés sokkal hatásosabb a szerves anyagok el­távolításában, mint az ózonos kezelés. Schalekamp tanulmányában láthatunk érdekes képet arról, hogy az ózon a vízben lebegő igen kisméretű anya­gok méreteloszlásában is okoz változást [44]. Az 1 mik­rométer felettiek mérete csökken (8. ábra). Sontheimer kimutatta, hogy a huminsavféleségekból a szintetikus polimerekhez hasonló kolloidális méretű szilárd anyag lesz, mely segéd-derítőszerként hat [41], Ezért ajánlja a derítés és gyorsszűrés közötti ózonozást, mivel a szűrő visszafogja a lebegőanyaggá vált oxidá­ciós terméket. Az ózonozott víz a hálózatban nem biz­tosít csíramentessóget. Sőt a szétdarabolt szervesanya­gok (szerves savak) a megmaradó ammóniával együtt (ez utóbbira sem hat normális körülmények között az ózon) még segítik is a csíraszám növekedését az oxigén­ben dús vízben, mint ezt a franciaországi példák bizo­nyítják [45], A kémiai oxidálási eljárásokkal, így az ózono­zással csak tökéletlen oxidálás érhető el. A külön­böző oxidációs reakciósebességet mutató anyagok időbeli eltérései nem vehetők figyelembe és mind a mai napig nem sikerült olyan általános eljárást kidolgozni, mely valamennyi zavaró anyag oxi­dációs úton való eltávolítására alkalmas lenne, ugyanakkor azonban a nemkívánatos mellékha­tásokkal sem jár. Biológiai aktivszén szűrés ( BAC) a mikroszennyezők eltávolításában Az aktívszénen 1—2 hónapos üzemelés után mik­roorganizmusok fejlődnek ki. Hatásukra csökken az átfolyó víz oxigén- és ammóniatartalma, nö­vekszik viszont szénsav- és nitrát-tartalma. Tevé­kenységük, szaporodásuk miatt az aktívszénről elfolyó víz mindig tartalmaz több-kevesebb bak­tériumot, s ezért a vizet a hálózatba vezetés előtt mindig fertőtleníteni, klórozni kell. Télen, a hideg vízben gyengébb a biológiai hatás. Ha megáll a szűrő-üzem — sőt oxigénszegény víz kezelésekor üzem közben is — az aktívszén-rétegben anaerob baktériumok szaporodnak el. Ennek hatását, nyo­mait a szűrés újbóli beindításakor nem könnyű kiküszöbölni. Összehasonlító vizsgálat kimutatta, hogy az aktívszénen tízszer több baktérium telepszik meg, mint a szűrőhomokon. Ugyanakkor e baktériumok, ill. mikroorganizmusok az aktívszén felületének (a fajlagos felület 800—1100 m 2/g) csupán 1-2%­át fedik be, pedig az 1 g nedves szénen 10 8—10 9 csiraszámot is mértek [46]. Ezek igénylik és fo­gyasztják is az oxigént. Ezért előnyös számukra az aktívszén-szűrés előtti ózonozás, ami az oxigén­bevitel mellett még a biológiailag nem bontható szervesanyagot is a baktérium számára fogyaszt­ható állapotba hozza. A mikroorganizmusok a 0,3 /im-nél nagyobb pórusokban helyezkednek el. /gy a mikropórusok zöme szabad marad a szer­vesanyag adszorpciójára [47]. A Brémában vég­zett vizsgálatok szerint 1 m 3 aktívszén napi 30 20 I 10 Ózonozás előtt a részecske-szám 13040 db/m! Ózonozás után a részecske-szám 8158 db/ml 0,7 1,0 10 Átmérő [/u] Megjegyzés•• Ózon-odog 1mg/l 50 8. ábra. A részecskék számának és méretének eloszlása az ózonozás előtt és után Puc. 8. PacnpedeAeHue u KOAUtecmeo 63eeuieHHbix vacmui/ do u nocAe 03ormpoeaHUH Fig. 8. Distribution of the number and size of particles before and after ozone treatment

Next

/
Thumbnails
Contents