Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

4. szám - Dr. Benedek Pál–Dr. Bulkai László: Víztisztítási eljárások hatásossága a szerves mikroszennyezők eltávolítása szempontjából

168 Hidrológiai Közlöny 1981. 4. sz. Dr. Benedek P.—dr. Bulkai L.: Víztisztítási eljárások A Duna és a Rajna néhány szerves mikroszennyezőjének koncentrációja Tüca. 1. KoHijennipaijuu neh'omopbix opeanuuecKux MUKp03aapa3HumeAeü e eoöe Peüiia u JJynaa Table 1. Concentration of somé trace pollutants in the Danube and in the Rhine 1. táblázat Komponens [mg/l] NSZK DVGW [55j ajánlások folyóra A 13 Dunában mért értékek [54] 1979 Rajnában mért átlagos max, értékek [56] 1977 1977 Magyar ivóvíz szabvány (MSZ 450/1 —7b) NSZK DVGW ivóvíz előírás Tenzidek (ANA detergens) Fenolok (vízgőzzel illó) Szénhidrogének (kőolaj) Többgyűrűs aromás szénhidrogének Összes szerves klórvegyület Aromás aminők THM-ok: CHC1

3 CC1

4 * A WHO Ivóvízszabványban megadott 0 többgyűrűs aromás szénhidrogén vegyület együttes értéke. 0,1 0,3 0,05—0,3 0,12 0,22 0,2 0,2 0,005 0,010 0,001 —0,015 0,012 0,05 0,002 0,0005 0,05 0,2 0,02—2,8 0,4 1,6 0,01 0,01 0,001 0,003 0,0002 0,0006 0,0002* 0,05 0,1 0,012 0,031 — 0,006 0,012 — — — — 0,010 0,020 — — — — 0,003 0,015 — — 2. táblázat Szerves szennyezők osztályozása és vízből való hatásos eltávolításuk lehetséges módszerei TaőA. 2. KAaccucfiUKaifUH opeaumecKiix MiiKpo3aapn3numeAeü u sifi&eKmueHbix cnocoöoe ux yduAenun U3 eodbi Table 2. Classification of organic pollutants and the potential methods of their effective removal from water Cso- Tiport Megnevezés Eltávolítási módszerek Íz- ós szagrontó anyagok 2. Ember okozta vízszenynyezésből származó szer vesanyagok (PAH, fenolok, peszticidek, szerves fémkomplexek). 3. Olyan (zömben természetes eredetű) szerves vegyületek (prekurzorok), amelyekből a klórozás során trihalometánok keletkeznek (THM) 4. Szerves vegyületek, amelyek fertőtlenítéstől származnak (THM), (másodlagos mikroszennyezők). 5. Természetes eredetű vegyületek (nem a 3.-ba tartozók) csekély toxikológiai jelentőséggel a) granulált aktívszén szűrő (GAC) b) ózon f GAC = BAC (biológiailag is ható aktívszén szűrő) c) ózon GAC, ill. ózon + GAC = =BAC a) derítés, pH 5 és/vagy pH 11 körüli értéken b) ózonos oxidálás (intermedierekké!) c) GAC a) levegőztetés (20:1 levegő: víz arány) b ) ózon + GAC = BÁC derítés elégséges Stumm és Morgan kimutatták, hogy az alumíniumés vashidroxid pelyhekbe többek között karboxil, szalicilát ós oxalát atomcsoportok is beépülhetnek [5]. Zacek szerint a felszíni vizek sárgás-barna színét elsősorban különféle huminsavak jelenléte okozza [6], A huminsavak funkciós csoportjai főként OH és -COOH atomcsoportok. A Kárpát-medence hidrogeológiai adottságai miatt hazai felszíni vizeinkben aránylag kevés természetes oldott szerves anyag található, és ezek a vizek természetes színezőanyagokat sem tartalmaznak számottevő mértékben. Ennek tulajdonítható, hogy a hazai vízkezelési gyakorlatban eddig elsősorban a lebegőanyag el3. táblázat Hazai derítők szervesanyag— (KBIps) — eltávolító hatása a VITUKI 1!)7<>—77. évi mérései szerint TaöA. 3. 90(fieKmtwnoanb ydaAcnun opeamwecKUX eeUjecme (XHKrí) na neKomopbix ome<iecmeennbix eodooöpaóambteaioiiiux cmamiufix coeAacno u3MepeiiuHM BHTYKM 3a 1076—77 ee. Table 3. The efficiency of surface water works in Hungary, in removing organic substances (CODp

S) according to the results of VITUKI for the years 1976—1977 Vízmű [%] Mihálygerge (MÉLYÉPTERV derítő) Balmazújváros (MÉLYÉPTERV derítő) Fővárosi Vízművek (MÉLYÉPTERV derítő Cyclofloc derítők (Lázbérc, Balatonfüred, Százhalombatta, Dunaújváros) Gyulai Várfürdő (BKB derítő) 42 40 41—61 (tél-nyár) 50-70 33—49 távolítására koncentráltunk és kisebb figyelmet fordítottunk a természetes eredetű oldott szerves anyag eltávolítására. A környező országokban — pl. Csehszlovákiában, Lengyelországban, de részben a Szovjetunióban is — azonban a szín és a szerves anyag eltávolítás jelenti a vízelőkészítés során a legfontosabb problémát. Kifejezésre jut ez a törekvés a „KGST Egységes Vízvizsgálati Módszerek — Technológiai Módszerek" című összeállítás „Derítés" című fejezetéből is [7]. Kulszkíj és társai kimutatták, hogy a színes vizek koaguláltatásához alacsonyabb pH értéket célszerű beállítani (pH = 5,0), mint a lebegőanyag tartalmú vizek kezelése alkalmával [8], Hasonló okokból a Prága város vízellátását biztosító Zselivka vízműben az üzemi víz pH értéke 5,0—5,5 között változik [9], A felszíni vizek azonban a legritkább esetben tartalmaznak azonos, vagy hasonló típusú szerves vegyületeket. Ezért a szerves anyagok csak egy meghatározott csoportjának eltávolításához kedvező a viszonylag kis pH érték. Haberer és Normann érdekes megoldást javasolnak a szervesanyag tartalom csökkentésére. Először mész adagolásával a pH-t 11,0 körüli értékre emelik, majd savas tartományban (pH = 5,0), alumínium- vagy vas-sóval végzik a kezelést [10], A lúgos tartományban azok a szerves vegyületek kerülnek a Mg/OH/„ pelyhekbe, melyek lúgos közegben nagyon rosszul oldódnak, vagy a kalciummal és magnéziummal alkotnak vízben nagyon rosszul oldódó vegyületeket. A savas tartományban elsősorban a huminsav-típusú vegyületek eltávolí-