Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

4. szám - Dr. Toókos Ildikó: Vízújrahasználat az élelmiszeriparban

166 Hidrológiai Közlöny 1981. 4. sz. Dr. Toókos I.: Vteújrahasználat [8] Jacob, N. L.: Recirculation of Container Cooling Water as a Means of Water Conservation in Food Processing Plants. U. S. EPA —600/2 — 78/188 p. 118. Auguszt (1978). [9] Kowal, A. L.: Üzemek víz- újrahasználatának problémái Vízminőségi és Víztechnológiai Konferencia. (2/a No 12) Budapest, 1979. október. [10] Mercer, W. A., Sommers, I. I.: Clorine in Food Plánt Sanitation Western Research Laboratory. National Cannars Association. Berkeley, Ca, [11] National Canners Association: Waste Reduction in Food Canning Operations. Water Pollution Gontrol Research Series 12060—08/1970. [12] National Canners Association: Reduction and Treatment of Cannery EWastes. For U. S. Department of Interior Federal Water Quality Adininistration (1970). [13] National Canners Association (Western Research Laboratory, Berkeley, Ca.): Liquid Wastes from Canning and Freezing Fruits and Vegetables For EPA. August (1971). [14] Rose, W. W.: Tomato Cleaning, Water Recycle and Mud Dewatering U. S. EPA-600/2 — 77 — 124 p. 62. August (1977). [15] Schwartz, J. B. Carread, P. A.: Recycling of Water in Vegetable Blanching. Food Technology. Vol. 33. No 6 p. 54 (1979). [16] Tóth A.né: Cukoripari üzemek víz-újrahasználatainak fejlesztési javaslata (KGST II. 02.) VITUKI jelentós. Kézirat. Témaszám: 7781/3/39. Budapest, 1979. [17] Ward, R., Lind, D. A., Crosswhite, W. M.: An application of Network Theory to Water Management in Poultry Processing. Water Resources Bull. 8. p. 495 (1972). [18] Wilson, G. E., Huatig, J. Y. C.: Meeting Effluent Discharge requirements and Water Reuse. Food Technology. Vol. 31. No 6. p. 26 (1977). Wasserwiederverwendung in der Lebensmittelindustrie Frau Dr. Toókos, I. Die Abhandlung schliesst sich fest der Publikation: Möglichkeiten der Verringerung des Frisehwasserverbrauchs in der Industrie", praktisch als Fortsetzung dieser Veröffentlichung an. In diesem sogenannten zweiten Teil besprechen wir, ohne Anspruch an Vollstandigkeit — die Möglichkeiten der Wiederverwendung der Kühlwasser für verschiedene innerbetriebliche Zwecké und als Kühlwasser rezirkulierend. Im ersteren Fali verringerte sich der Frisehwasserverbrauch auf 60, bei letzteremauf 80%. Dieauslandkcheii Forsclningpn geben für die grossen Wassermengen und Wassergüte-Arbeitsprozesse beanspruchende Industrie (Gemüse- und Obstkonserven'erzeugung) die praktische Realisierung der Wasserwiederverwendung und ihre Anwendungsbedingungen an. -— Für die Wiederverwendung des im technologischen Prozess verwendeten Wassers in serienweisen und Rezirkulationssysteinen, besteht die grösste Möglichkeit ebenfalls in der Konserven- und Zuekerindustrie, in erster Reihe in dem Schwemm- und Waschwassersystemen. Die Bedingung des im Kreislaufhaltens des Wassers ist die entsprechende chemische und bakteriologische Qualitat des Wassers. Es muss alsó betont werden, dass solange die direkte Wasserverwendunq einfach angewendet werden kann, beansprucht die Wasserwiederverwendung eine harmonische Zusammenarbeit mehrerer Bauwerksketten, was hingegen ein höher ausgebildetes Bedienungspersonal und einen entsprechei den Kontrollhintergrund erfordert. Ausserdem beansprucht die Ausbildung eines inneren industriellen Wasserwirtschaftssystems eine eingehende und die gegebene Lage in ihrer Tieje aufschliessende, auf technische Entwicklungsforschungen fussende wirtschaftliche Analyse. — Bei der Wiederverwendung der Abwásser hat es sich erweisen, dfiss nach kombinierter, melirstufiger Klarung die Abwásser mit Siclierlieit für Aufwaschen, Reiniguftiy gewisser Einricldungen, ja sogar auch für Behálter-Kühlwasser verwendet werden können. Sogar in den die grösste Wassergüte erfordernden índustrien kann das geklárte Wasser in den Betrieb zuriickgeleitet werden, z. B. Abfalltransport. Obzwar wir von der praktisehen Realisierung dieses Verfahrens unter ungarischen Verháltnissen uocli weit stehen, müssen die erfolgreichen Versuche darauf hinweisen, dass die Arbeitsprozesse innerlialb eines Betriebs differenziert behandelt werden müssen (z. B. müssen die Reinigungs-, Hofaufwasehungs-, Tierkafigreinigungs- usw. Tátigkeiten, besonders hinsichtlich der ersten Spülwasser und von den gegenüber der mit Nahrungsmittel unmittelbar in Berührung koimnenden Wassergüte gestellten Anforderungen, unbedingt separiert werden.) Die Sicherung der Mehrzweck-Wasserversorgung und die Güteklassifizierung der Wasserbedarfe muss alsó starker betont werden. (folytatás a 158. oldalról) Az összefoglalás vagy az extrapolálás stádiumában tehát bizonyos számú állandó természeti tényezőből (kőzettan, szerkezet, lejtők, múltbeli földmozgások, a terep fizikai és mechanikai tulajdonságai, amennyiben ezek ismertek (vagy időszakos tényezőkből) növényzet, egy út állapota, egy lejtő terhelése a beépítés következtében, a területet átszelő vizek csatornázása) kiindulva kell felmérni egy adott pillanatban a terület állékonyságát. Egy vagy több állandó vagy időszakos tényező kapcsolódása, a terepmozgások ismeretében nyert tapasztalatokhoz kötve, azonos fizikai feltételek mellett megadja a szerkesztőnek azt a lehetőséget, hogy zónabeosztást vagy fokozati beosztást javasoljon az állékonyságra vonatkozóan. A három szirttre épülő zónabeosztás, a közlekedési lámpák színét utánozza (zöld, sárga, piros). Ha mozgásveszély egyáltalán nincs, vagy csak nagyon gyenge, a zóna színe zöld. Potenciális vagy bizonytalan mozgásveszély esetén sárga színű a zóna. Nyílt, vagy biztos mozgásveszély esetén a zóna színe piros. Ez az a zóna, ahol bizonyított állékonyságveszély áll fenn, és ahol a mozgásveszély valódi és bizonyos. Az esetek egy részben elegendő ezen három nagy kockázati kategória megtartása, azonban — ha a földrajzi és földtani összefüggések igénylik — szükséges az egyes kockázati szinteken belül kiegészítő árnyalatokat felvenni. Dr. Zentay Tibor