Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

4. szám - Könyvismertetés

148 Hidrológiai Közlöny 1981. 4. sz. Csath B.: Az Alföld első artézi kútja áthatná el hosszú éveken keresztül" írta Matók Béla főügyész a Vásárhelyi Közlöny júliusi számában. A fenti cikk nyomán az augusztus 1-i törvényhatósági közgyűlés 42. pontja már tartalmazta Zsigmondy Béla mérnöknek egy második kút fúrására nézve tett ajánlatára vonatkozó előterjesztését. XXX „Hogy milyen érdemes dolgot követett el HódMező-Vásárhely városa 1878-ban, amikor elhatározta a hazánk első nyilvános célú artézi kútjának megfúratását, s a kedvező eredménnyel bebizonyította, hogy az Alföldön ezen az úton jó, egészséges vizet lehet teremteni, s így jó példával járt elől, mi sem bizonyítja jobban, minthogy ezt követően számos alföldi község követte ezt a példát, a sok rossz vizű helyen megszerezve ilyképpen a jó ivóvizet" állapította meg Halaváts Gyula bányamérnök-geológus. Igen becsesek voltak azok az adatok is, amelyeket a fúrt artézi kút szolgáltatott, hogy a tudományt szolgálva az ismereteket gyarapítsák. Ezekkel a gondolatokkal emlékezünk meg a száz évvel ezelőtt elkészült hazánk első közhasználatra készített hód-mező-vásárhelyi artézi kútjáról, mely Zsigmondy Béla mérnököt dicséri, aki megnyitotta ezzel a kúttal a hazai kútfúrás iparrá való fejlesztésének korszakát. IRODALOM [1] Halaváts Gy.: A Hód-Mező-vásárhelyi két artézi kút ( Magy. Kir. Földtani Intézet Evkönyve VIII. kötet 8. füzet p. 205—208) [2] Vásárhelyi Közlöny 1878—1880 évi idevonatkozó számai, Gedenk anlásslich des vor 100 Jahren fertiggestellten artesischen Brunnens der Ungarischen Tiefebene in Hódmezővásárhely Csath, B. Das Resultat der durch Zsigmondy Béla durehgeführten Bohnmgen im Budapester Városliget (Stadtvváldehen) fend in der Ungarischen Tiefebene in Hódmezővásárhely einen nutzbringenden Boden, als der Stadtische Rat die Entscheidung brachte, dass zur Verbesserung des ungarischen öffentlichen Gesundheitwesens, in der Stadt Hódmezővásárhely einen öffentlichen Brunnen bohren lásst. Im Sinne des Vertrags hat Zsigmondy Béla innerhalb 2 Jahre am Marktplatz den ersten öffentlichen Brunnen gebohrt dessen Erfolg alle Erwartungen übertroffen hat und die Einwolmer konnten das Trinkwasser sogar auf grössere Entfernungen tragen. Als der Stádtische Rat diesen Erfolg sah, entschied er sich sofort zum Bau eines zweiten öffentlichen Brunnens, der ebenfalls durch Zsigmondy ausgeführt wurde. Könyvismertetés EGY FIGYELEMRE MÉLTÓ VÍZRAJZI ÉVKÖNYV llydrographisches Jahrbuch von Österreich, 1978, 84. kötet. Wien, 1980. A/4, 562 o. + térkép A vízrajzi évkönyvek tartalma meglehetősen állandó. Újabb észlelőállomások létesítése és mások megszüntetése, vagy az adatközlés rendjének kisebb megváltoztatása csak keveseket érint. Ezért új kiadványokról rendszeresen beszámoló folyóiratok is többnyire beérik azzal, hogy egy-egy kötet megjelenésének tényét közöljék. Ausztria most érkezett 1978. évi vízrajzi évkönyve azonban megérdemli, hogy kissé részletesebben foglalkozzunk vele, mert több tekintetben követésre méltó példával szolgál. Nem azért mert immár teljes egészében gépi adatfeldolgozás eredménye. Hiszen a számítógép használata már általánossá vált a vízrajzi gyakorlatban. Az osztrák évkönyvek talajvízjárási része 1968-tól, a csapadék-fejezet 1971-től gépen készült. Elsősorban azt a változást kell kiemelnünk, amely a gépi adatfeldolgozás adta lehetőségek kiaknázása révén az adatszolgáltatásnak mind terjedelmében, mind minőségében megnyilvánul. Az általános jellegű bevezető részen kívül három — hidrometeorológiai, vízjárási és talajvíz — fejezethői álló évkönyv áttanulmányozása során a következőkre figyeltünk fel. A. Csapadék és léghőmérséklet (108 o.) A gépi adatfeldolgozásnak köszönhető, — hogy a havonkénti csapadékmennyiségek és évi összegük, valamint ezeknek a sokévi átlaghoz viszonyított értéke mellett az évkönyvben nemcsak az év folyamán 'hullott, hanem az észlelés kezdete óta észlelt let/nagyobb napi csapadékmennyiséget és napját, valamint az eddig előfordult legnagyobb havi összeget is megtaláljuk; — hogy az évkönyv a 861 csapadékmérő állomás mindegyikére vonatkozóan megadja egyrészt a különböző nagyságú napi csapadékmennyiségek gyakorisági megoszlását (az 1 mm alattitól a 85 mm-en felüliig 8 fokozatban), másrészt — hazai szempontból különösen figyelemre méltó —— a különböző tartalmú csapadékos és száraz időszakoknak az év folyamán ill. a tenyészidőszakban előfordult számát. (Az előbbiek esetében a 2, 3, 4—5, 6—9, 10—14, 15—24 napos ill. 25 napon felüli időszakonként, az utóbbiaknál a 6—9, 10—14, 15—19, 20—24, 25—29, 30—39 napos, ill. a 40 napot meghaladó osztályok szerint.) Tekintélyes a rövididejű nagy csapadékokat ismertető rész is: 148 állomás adatait öleli fel. Az esőírók szalagjai alapján készült kimutatás tájékoztat a heves záport megelőző előkészítő- ós a rákövetkező csendes eső tartamáról és csapadékmennyiségéről is. A felszín alakulása indokolja a hóviszonyok részletes ismertetését 722 állomásról a hótakaró vastagság szerinti gyakoriságának megoszlásával. Gyakorisági táblázat egészíti ki a léghőmérséklet alakulásáról tájékoztató kimutatást is. B. A felszíni vizek (269 o.) A szokásos állomáshálózati adatokról ós a vxzéllálástáblázatokról nincs sok mondani valónk. A vízmércék száma 656. Napi leolvasásokat már csak 84 állomásról tartalmaz az évkönyv, a többiekre vonatkozóan csupán a havi és évi jellemzőket közli. A hangsúly a kor igényeinek megfelelően a vízhozamadatokra tolódott át, amelyeket 363 szelvényben (a mérceszelvények 55%-ában) tartanak nyilván, a napi középvízhozamok mellett a szokásos havi és évi jellemzőket a tárgyéven kívül az 1971—75-i lusztrumról ós egy hosszabb adatsorról közli az évkönyv. (Ez 134 szelvény (37 %) esetében az 1951—1975. évi negyedszázadra vonatkozik, a többieknél rövidebb, de csak 36 esetben maradt 5 év alatt.) A tárgyév és az öt éves ciklus vízjárásának alakulását az egyes hónapok ós az év 3—3 adatával jellemzik, az összehasonlításra (folytatás a 182. oldalon)