Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)
1. szám - Egyesületi és Műszaki hírek
14 Hidrológiai Közlöny 1981. 1. sz. Dr. Szolnoky Cs.: A hőszennyezés [16] Bede O. — Gács I. — Berente I.: Hőszennyezés megengedhető mértékének meghatározása. BME Hőerőművek T., 1978. [ ] 7] Lipták L. — Gács A.: Friss vízhűtésű erőmű melegvízcsóvája visszahűlésének számítása. ERŐTERV. Kutatási jelentós, 1978. [18] Osztheimer M. — Szabolcs G. . Élővizek megengedhető hőszennyezóse. VEIKI. Összefoglaló jelentés. 1978. [19] Szolnoky Cs., Aniot P., Kontúr /., Búzás K.: Az Észak-budapesti Duna-szakaszon bevezetett szennyes csapadékvizek elkeveredése. Magyar Hidrológiai Társaság Országos Vándorgyűlése. Keszthely, 1979. [20] Szolnoky Cs.: A hőszennyezés környezetvédelmi szemmel. MHT-OVH-MTA IV. Víztisztítás-Környezetvédelem Szemináx'iuma, Győr, 1977. [21 ] Szabolcs G., Osztheimer M., Szolnoky Cs.: Vizeink hőszennyezésének fizikai folyamata. Akadémiai pályamunka az Országos és Tárcaszintű Távlati Tudományos Kutatások körében 1978-ban meghirdetett pályázaton. [22] Váradi M.: Hazai erőművek hűtési rendszerének összehasonlítható elemzése. Előadás a MHT „Hőszennyezés okozta vízminőségi problémák" ankétján, Budapest, 1978. [23] Courvoisier, P. — Müller, E.: Standards for effluents in Switzerland. IEAA-JM. 146/14. New York, 1970. [24] Mount, D. I.: Thermal standdards in the USA. IAE A-SM-146/15. 1970. [25] Rádonyi L.: Élővizek termikus szennyezése (kritikai irodalom-feldolgozás). BME Hőerőművek Tanszéke, 1975. [26] Tnenessee Valley Authority: Division of VVater Control Planing: Research 1971-72. Norris, Tennessee, USA, 1973. Über (len Zusainnieiiliang der physiknlisclien u. liydrobiologischen l'rozesse der Wariiieveriinreinigung Dr. Szolnoky, Cs. Der Hauptzweek der Abhandlung ist, durch Aufschliessunff der Warmebelastung in Klüssen,die Forsehungen der Wasserqualitát, in erster Reihe über hidrobiologische Prozesse zu ergründen. Durchgeführte Forechungen" Analyse des Systems der Warmebelastungsprozesse und V ersuclisunttersuchungen an den ungarischen Fliissen wurden in Studien (1. 2) bereits frülier behandelt. Auf dieser Grundlage erörtert vorliegende Abhandlung den Zusammenhang zwisclien den physikalischen und biologischen Prozessen. Bei der Analyse der Forschungen muss der Wármebelastungsprozess—überdieüblichen hydraulischen und kalorischen Gesiohtspunkte hinaus — aus Sicht der einzelnen Partikéin der den Lebenstraum des Wassers bedeutenden Wassermenge untersucht werden (1. und 2.) und auch die charakteristische Lebensgemeinschaften (Biozönosen) berührenden meschanischen und warmeeinflüsse müssen ermittelt worden. Die grossen ungarischen Flüsse verfügen in dieser Sicht über voneinander abweichende Eigenartigkeiten (Abb. 4.) : das warme Wasser fliesst an der Donau dem Ufer entlang bündelartig herab, wáhrend an der Aufgestauten Strecke der Theiss eine rasehe Verbreitung des Warmwassers in Querrichtűng und eine Schichtung dem Senkel entlang charakteristisch ist. Somit ist an dem zwei Flüssen auch der die Biozönosen berührende, in der Zukuntf zu erwartende Warmeeinfluss verschiedenartig (Abb. 5 und 6). Überblickt werden weiters die Eigenarntigkeit der gegebenen Kraftwerke und Flussstrecken berücksichtigenden Untersuchungen und die im Tnteresse der Vcrringerung der schádlichen Einflüsse der VVasserverunrcinigung in Frage kommenden Lösungen. A Német Demokratikus Köztársaság-beli Karamer der Technik 1979. április 10. és 12. között rendezte meg 12. szennyvíztisztítási kollokviumát Gera városában. A kollokviumon Szabó Zoltánné dr. Muhits Katalin képviselte a Magyar Hidrológiai Társaságot. A kollokviumon 13 NDK, 2 bolgár, 2 csehszlovák ós 1 szovjet előadás hangzott el az ipari szennyvíztisztítási ós szennyvízelőkészítési eljárásokról. A kollokviumot követően a résztvevők megtekintették Jenában az olajfinomító szennyvíztisztító berendezését. A Szovjetunió-beli Taskentben 1979. május 30. és június 1. között tudományos konferenciát rendeztek a városi szennyvíztisztító létesítmények hatékonyságának emeléséről. Szovjet, lengyel, német, csehszlovák, bolgár és magyar előadók részéről összesen 23 előadás hangzott el. A Magyar Hidrológiai Társaság küldött jeként Keresztúri János (Szombathely) vett részt a konferencián s tartotta meg „Városi szennyvíziszap-kezelés hatékonysági kérdései Szombathely város szennyvíztisztító telepén" c. előadását. A konferencián elhangzott további előadások közül a legfontosabbak az alábbiak voltak: Turovszkij: A városi szennyvíziszapok gépesített feldolgozásának jelenlegi és jövőbeni tervei. Szabó Pál: Nyomásmentesített flotálás a szennyvíztisztításban. Kisbooskóí László: A Tatabányai Szénbányák V. vízés szennyvízkezelési tevékenysége és gyártmányai. fíjüntler, L. J.: Alapvető irányelvek a városi szennyvíztisztítás módszereiben. Mahlin, M. P.—Karimov, M. K.: A városi szennyvíztisztítási munka hatékonyságának növelése Üzbegisztánban. Gindin, G. V.: A tisztító telepek tervezésében szerzett tapasztalatok. Szverdlov, L. S.: A városi szennyvíztisztítás ós iszapkezelés típustervezésének ós kísérleti berendezésének tapasztalatai. A konferencia résztvevői az előadó ülésszakot követően megtekintették Taskent egyik, 400 000 m 3/nap teljesítőképességű szennyvíztisztító telepót. A Csehszlovák Műszaki Tudományos Szövetség (CSVTS) 1979. június 10 és 12 között Gottwaldovban rendezte meg a III. talajvíz-dúsítási konferenciát, amelyen a Magyar Hidrológiai Társaságot Páris Einil képviselte. A konferencián 50 csehszlovák, 2 szovjet, 5 lengyel, 1 bolgár és 1 magyar résztvevő jelent meg. "A talajvízdúsítás időszerű kérdéseit három témacsoportban vitatták meg. Az T. témacsoportban 12 tanulmány foglalkozott a talajvíz-dúsítás talajfizikai, hidrológiai, hidraulikai, vegyészeti ós biológiai kérdéseivel. A II. témacsoportban 7 tanulmány a talajvíz-dúsítás gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos kérdéseket tárgyalta. A 111. témacsoport a talajvíz-dúsítás vízjogi vonatkozásait 5 tanulmány alapján vizsgálta. Páris Emil áttekintő tájékoztatója a talajvíz-dúsítás alkalmazásában elért magyar eredményeket foglalta össze. A konferencia résztvevői megtekintették a Bmoi egyetemi kutató intézetet, amely talajvíz-kutatásait mutatta be. A Szovjet Agrártudományi Egyesület 1979. szeptember 16 és 21 között Taskentben rendezett konferenciát „Az öntöző rendszerek karbantartásának, üzemének szervezése és Képesítése" címmel. A Magyar Hidrológiai Társaságot Pálhídy Csaba (Szolnok) és Rauni László (Budapest) képviselte. A szovjet szakembereken kívül még Csehszlovákiából, Bulgáriából ós a Német Demokratikus Köztársaságból vettek részt kiküldöttek a konferencián. Pálllídy Csaba előadást tartott ,,A vízelosztás automatizálása Magyarországon, a Közép-Tisza vidék öntözőrendszereiben" címmel. Az elhangzott 24 előadást követően a konferencia ajánlásai közé bevette a KGST országokkal folytatott együttműködés elmélyítését is. A konferenciához kapcsolódó tanulmányúton a résztvevők a Zsűrin-ról elnevezett Öntözési Kutató Intézetben, illetve a Sreder-ről elnevezett Kertészeti- Szőlészeti- és Borászati Tudományos Kutató Intézetben tettek látogatást.
