Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)
3. szám - Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság 1978. május 9-én Miskolcon megtartott, az 1977. évet záró küldöttközgyűlésről
Beszámoló az MHT 1977. küldöttközgyűléséről Hidrológiai Közlöny 1981. 3. sz. 139 DR. BOGÁRDI JÁNOS egyetemi tanárt, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagját, Társaságunk Elnökségének tagját. Társaságunknak 1936 óta tagja. Áz MTA Vízgazdálkodástudományi Bizottságának elnöke, az ICID Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke, levelező tagja az Academia Pata vi na természettudományi szakosztályának, tiszteleti tagja az Osztrák Vízgazdálkodási Szövetségnek, a Bécsi Műegyetem díszdoktora. A Nemzetközi Hidraulikai Kutatási Szövetség és a Nemzetközi Öntözési és Vízrendezési Bizottság (ICID) volt alelnöke; a Meteorológiai Világszervezet (WMO) V. regionális szekciójának volt elnöke. A hidraulika tudományának hazai és nemzetközi vonatkozásban egyaránt hírneves képviselője. A hordái ék mozgás elméletének nemzetközi hírű művelője. A korelációszámításnak hidrológiai vonatkozásban hazai úttörője, a hidraulika és hidromechanika nemzetközileg is számon tartott művelője. Számos könyve látott e tárgykörben magyar angol és legújabban orosz nyelven is napvilágot. A budapesti és padovai nemzetközi hidrológus továbbképző* tanfolyamnak 1964 óta állandó előadója. Szinte minden évben vendégprofesszorként előad a Bécsi Műegyetemen is. Munkássága, Társaságunkhoz való közel félévszázados hűsége a legnagyobb tiszteletre és elismerésre méltó. DR. RÓNAI ANDRÁST, a földtudományok doktorát, a Magyar Állami Földtani Intézet tudományos osztályvezetőjét. Társaságunknak 1955 óta tagja. A Hidrológiai Közlöny Szerkesztő Bizottságának évtizedek óta tagja, 1969 óta elnöke. Munkáját 1955-ben Bogdánfv emlékéremmel, 1971ben Vásárhelyi díjjal ismerte el Társaságunk. Tudományos tevékenysége, különösen a síkvidékek hidrogeológiájának területén mind bel-, mind külföldön ismert. Az Alföld talaj víztérképeinek a kitűnő vízföldtani dokumentációval felszerelt földtani atlaszainak megalkotásával, rétegvíz figyelő hálózat megindításával, nemzetközi hidrogeológiai tanfolyamok és konferenciák szervezésével szerzett elévülhetetlen érdemeket. Kutatási szívóssága, rendszeressége és lankadatlansága mindannyiunk számára példamutató. Az elnökség Vásárhelyi Pál díjjal jutalmazta IHRIG DÉNES mérnököt, tiszteleti tagunkat, a VITUKI alapító igazgatóját, jelenleg nyugalmazott főosztályvezetőjét, a Vízügyi Közlemények szerkesztőjét. Társaságunknak 1949 óta tagja, éveken keresztül a Hidraulikai és Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztály elnöke volt. Lelkes, aktív munkájával Társaságunkat 30 éve segíti. 1959 óta tevékenysége — az idén 100 éves — a Vízügyi Közlemények szerkesztőjeként elsősorban a hazai vízügyi szakirodalom fejlődését segíti elő. A vízszabályozások története című alapvető munka társszerzőjeként és szakértőjeként el nem múló érdemeket szerzett a régi, majd a jelenlegi Magyarországon folytatott vízépítő tevékenység jelentős részének összefoglalásával. Munkássága elsősorban az árvízvédelem és folyamszabályozás terén, s az erről írt szakcikkei egyaránt iránymutatók fiatalabb kollégái számára. Az elnökség Schafarzik Ferenc emlékérmet adományozott FRANK MELÁNIÁNAK, a mezőgazdasági tudományok kandidátusának, az Öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézet nyugállományú igazgatójának. Társaságunknak 1955 óta tagja. A Társaság munkájában aktívan részt vesz, több bizottságban működött eredményesen. Sok előadást tartott, és mindig értékessé tette Társaságunk tanulmányútjainak szarvasi szakmai napját gondos előkészítésével és igényes lebonyolításával. Szakmai munkáját 1930-ban a József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Karán, Dr. Fehér Dániel mellett kezdte, a Növénytani Intézetben. Ez időben döntően növény- és talajélettani kutatással foglalkozott, s erről közel negyedszáz cikkben számolt be. 1939-től Kisújszálláson, 1950-től Szarvason dolgozott, mint részlegvezető vagv igazgató. Szervezési és irányítási munkája mellett, majd nyugdíjba vonulása után mindmáig folytatja kutatási munkáját. Kimagasló része volt az öntözés elméleti alapjainak lerakásában, s ma is a növények vízfogyasztására, az öntöző-vízszükséglet meghatározására irányul figyelme. E témakörből 37 tanulmányban számol be. Társaságunkban és a tudományos életben egyaránt nagy tisztelet övezi iránymutató szakmai munkássága, és példamutató emberi magatartása alapján. IFJ. DK. SZABÓ ZOLTÁN hidrobiológusnak, a biológiai tudományok kandidátusának. Társaságunknak 1949 óta tagja. 1949—52 között a Limnológiai Szakosztály titkára, egyik szellemi vezetője. A társadal mi-tudományos munka szeretetét fiatalkorától hozta magával. A háború után szétzilált Társaság újjászervezésében heroikus munkát végzett. Egymaga több, mint 200 tagot szervezett be. Felismervén a hazai szennyvíztisztítás egyre növekvő fontosságát, kezdeményezi, majd létrehozza a Szennyvíz Szakosztályt 1952ben. 1961-ig a Szakosztály elnöke, majd vezetőségi tagja. A társadalmi munkában is mindig megtalálta azt a helyet, ahol legtöbbet tudott segíteni Társaságunknak, s ezt mindig teljes szívvel tette. Évekig volt az MTA Szennyvíz Bizottságának és Hidrológiai Bizottságának titkára. Részt vett a Nemzetközi Dunabizottság munkájában. 1939— 40 között a Halászat c. szaklap szerkesztője volt. Szakmai érdeklődése elsősorban a limnológia és a természetes vizek tisztaságának védelme felé hajIptt. Sokat, sokoldalúan és eredményesen foglalkozott a vízi szervezetekkel, a természetes vizek elszennyeződésével, azok tisztulásával és védelmével, a vízkészlet-gazdálkodás hidrobiológiájával de maradandót alkotott a szennyvízbiológiában is. Munkásságát több könyv, egyetemi jegyzet, és több mint félszáz szakcikk demonstrálja. Társaságunkban végzett kiemelkedő munkásságáért 1954-ben a „Szocialista Munkáért,, érdem-