Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

3. szám - Perecsi Ferenc: Víz- és csatornaművek rekonstrukciója (Záró előadás)

126 Hidrológiai Közlöny 1981. 3. sz. Víz- és csatornaművek rekonstrukciója* (ZÁRSZÓ) P E R E C S I FERENC** 1. Közműrekonstrukció, mint az ágazati fejlesztéspolitika szerves része A felszabadulást követően lezajlott társadalmigazdasági folyamatok eredményeként — a gazdasági fejlődés és a termelési struktúra átalakulása következtében — robbanásszerű változás következett be a településhálózatban, a települések képében és gazdálkodási jellemzőiben. A települések fejlődése és az életszínvonal változása által együttesen támasztott vízellátási és csatornázási igények kielégítése a víz- és csatornaművek dinamikus fejlődését hozta. Ennek megfelelően a felszabadulás óta a vízcsatorna-ellátást szolgáló állóeszközök értéke közel hétszeresére növekedett (1. ábra). Ebből azonban jelentős — különösen a városaink ellátását szolgáló létesítmények esetében — az a hányad, melynek élettartama túlhaladta a 45—50 évet, zavartalan működtetése a leggondosabb karbantartási munkák mellett sem lehetséges, rekonstrukciója ezért egyre kevésbé halasztható. A rekonstrukciós igény azonban nem csak a felszabadulást megelőzően létesült víz-csatornamű rendszerek vagy azok egyes elemei esetében jelentkezik. — Az 1960-as évektől kezdődően a víziközmű ellátást szolgáló művek közül egyre nagyobb arányt képviselnek a rövidebb élettartamú, acélszerkezetű berendezések, a technológia bonyolultabbá válásával együtt növekedett és növekszik napjainkban is a gépészeti elemek aránya. A különböző acélszerkezetű — döntően mezőgazdasági célú műveknél használt — magas tárolók tönkremenete (hidroglóbus, hidrostat) napjaink egyik jelensége. —- A települések dinamikus fejlődése kapcsán nemcsak a felszínfeletti településkép- és szerkezet újraformólódása játszódik le, de nagy arányban válnak az új igények kielégítésére alkalmatlanná a felszín alatti műszakilag még jó állagú szállítási, tárolási, nyomásszabályozási funkciót betöltő létesítmények. — A városokban sorrakerülő telepszerű többszintes lakásépítés a fogyasztási súlypontok átrendeződésével jár. Az elsőnek vízínűvesített falvak hálózatai tömeges szállítókapacitás elégtelensége annak következménye, hogy a községi életszínvonallal és életmóddal kapcsolatos korábbi elgondolásokat az élet napjainkig túlhaladta. — A hagyományos kommunális szennyvízre kiépített elvezető rendszerek anyaga sok esetben * A Magyar Hidrológiai Társaság VI. Vízminőségi Szemináriuma (Víz- és csatornaművek rekonstrukciója) záró előadása. Miskolc, 1980. V. 23—24. ** Országos Vízügyi Hivatal, Budapest. —o— Vizmövek „7 —o— viz és csatornaművek J összesen 10 60 50 UO 30 20 O LO CD LO O LO Q Lo Lo Co CO O- OO CJ} OD O} CT, CT3 03 O} 1. ábra. Víz- és csatornaművek állóeszköz értékének változásai 1950—80 között Abb. 1. Anderung der Werte der Grundmittel der Wasserund Kanalisationswerke zwischen 195Q—80 nerii képes tartósan ellenállni az ipari eredetű szennyezőanyagoknak. — A korszerű kialakítású burkolt belterület növekedése az egyesített rendszerű csatornázás terén növeli az elvezető kapacitással szembeni követel ményeket. — Vízkészleteink szennyeződése miatt egyre bonyolultabb vízkezelési technológia bevezetése szükséges vízműveinknél, a vizek védelme érdekében hozott rendelkezések a meglévő szennyvíztelepeink hatásfokának további növelését teszik elengedhetetlenné. Mindezek alapján már most is nyilvánvaló, hogy a víziközművek rekonstrukciója egyre sürgetőbb feladat, így a közeljövőben és az ágazat fejlesztési politikája részeként halaszthatatlan a közműrekonstrukciós politika beiktatása is. Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy e területen is csak a várható feladatok és a beruházási lehetőségek együttes számbavétele alapján vázolható fel olyan szakmai célkitűzés, mely a realitásokból kiindulva megnyugtatóan és egyértelműen tud állást foglalni abban a kérdésben, hogy: — mi legyen a rekonstrukciós munkák területi és szakági aránya a következő években, — a rekonstrukció milyen feltételek mellett irányuljon a szolgáltató rendszerekre és mikor korlátozódjon a szolgáltató rendszerek egyes elemeire, — milyen módszerekkel indokolt megválasztani a rekonstrukciós feladatokat és melyek azok, melyeknek prioritását biztosítani kell, — a meglévő művek rekonstrukciója helyett mi-