Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

3. szám - Horváth Lajos–Pannonhalmi Miklós: A mosószerek és eutrofizáció

114 Hidrológiai Közlöny 1981. 3. sz. Horváth L.—Pannonhalmi M.: A mosószerek Véleményünk szerint kötelezni kellene a gyártókat a vízkeménységtől függő pontos adagolási javaslat feltüntetésére, a szükséges adagolóedénykék mellékelésére is. A vízmű vállalatokat kötelezni kellene arra, hogy az általuk szolgáltatott víz keménységét tegyék közhírré, ill. közöljék a fogyasztókkal. A javasolt 20% max. tripolifoszfát tartalmú mosószerek bevezetésével kb. 7 000 t/év NTP-tal csökkenne a mosószergyártó vállalatok által jelenleg felhasznált mennyiség, aminek eredményeként 1750 t/év foszfort zárnánk ki a biológiai körforgalomból. Ennek, valamint a lakosság pontosabb információjának különösen olyan területeken lenne jelentősége és közvetlen hatása, mint pl. a Balaton, vagy a Tatai-tó. összefoglalás 1. Az eutrofizáció limitáló tényezője hazánkban általában a foszfor, melynek kb. 40%-a mosószer eredetű. 2. A Magyarországon forgalmazott mosószerek 25—40% NTP tartalmúak, ami mintegy 5 400 t/év tiszta foszfornak felel meg. 3. A hazai közüzemi vízművek túlnyomó többsége esetében a víz keménysége 5—35 Nk° közötti érték. 4. A hazai gyártók mosószeradagolási ajánlásaik során figyelmen kívül hagyják a vízkeménység —- szükséges mosószermennyiség közötti összefüggést. V 5. A csatornázási szint növekedésével a felszíni vizek foszforterhelése tovább nő. G. Javasoljuk: — A mosószerek NTP tartalmának max. 20%ban történő megállapítását, — a vizkeménysóg — szükséges mosószeradag feltüntetését a csomagoláson, — pontos mérőedényke mellékelését, — a fogyasztók tájékoztatását a víz keménységéről, — az alacsony hőmérsékleten hatékony mosószerek fokozott terjesztését. 7. A javaslat hatására első fokon 1750 t/év foszforral kevesebb kerülne környezetünkbe, ami több, mint 30%-os csökkenésnek felelne meg. Ez az érték nem tartalmazza a lakosság helyes mosószeradagolásából származó megtakarításokat. Felszíni vizeink minőségének megóvása érdekében törekedni kell környezetkímélő ipari technológiák kialakítására, melyek általában kompromisszumos megoldást jelentenek. Az optimum megtalálása az ipari és a környezetvédelmi szakemberek közös feladata és érdeke. Ugyanúgy a lakosság széles körének bevonása egy jobb tájékoztatási és információs rendszeren keresztül véleményünk szerint hatékonyan hozzájárulhat felszíni vizeink szennyezettségének csökkentéséhez. IRODALOM [1] Jolánkai, O., Szöllősi, A.: VITUKI Tudományos Napok 1979. [2] Berth et al.: Ghemiker Zeitung 95, 548 (1971). [3] Budd, R., Jones, P.: Water and Pollution Control. 116, 7 (1978). [4] Heins, A.: Seifen-Öle, Felte-Wachse 102, 20 (1976). [5] Henkel Laboratórium: Seifen-Öle, Fette- Wachse 102, 20 (1976). [6] Henning, K.: Seifen-Öle, Fette-Waclise 101, 15 (1978). ' [7] Benedek, P., Valló, S.: Víztisztítás—szennyvíztisztítás. Bp, Műszaki Könyvkiadó. 1976. [8] Hoechst AG Symposium 1978. Seifen-Öle, Fette-Waschse. 101, 151 (1978). [9] Krüssmann, H. et al.: Seifel-Öle, Fette-Wachse, 103, 15 (1977). [10] Krüssmann, H. et al.: Tenside 13, (1976) l. [11] Szabó, Íj. : Alapadatok a vízminőséggazdálkodáshoz Felszín alatti vizek. VIKÖZ, Bp. 1973. [12] Thomas, A. E.: Seifen-Öle, Fette- Wachse 104, 14 (1978). [13] Symposium: Seifen-Öle, Fette-Wachse. 103, 72 (1977). [14] Zeit, C.: Chemiker Zeitung. 112, 685 (1972). [15] Lőrincz, A.: Kolorisztikai értesítő. 12, 7 (1972). [16] Kapp, Ch.: Reiniger-Wasser. 26.ő 21 (1973). [17] Lin/ield, W. M.: Tenside. 11, 260 (1974). [18] Széplaky, M.: Magyar Kémikusok Lapja. 31, 112 (1976). x [19] Henning, K. et al.: Seifen-Öle, Fette- Wachsen 101, 10 (1978). [20] Olschewski, P.: Seifen-Öle, Fette- Wachsen. 104, 5—2 (1978). [21] Kampe, W.: Forum Stadte-Hygenie. 28, 74 (1977). Mofoiitne epeflCTBa h 3BTpo(])n3aium Xopeamx, Jl. — IlaitHonxaAMu, M. IIpHÖJIH3HTejlbH0 OflHa TpCTb KOJlHMeCTBa i})oc<])opa, nrpaioiyero pewaiomyjo pojib B 3BTPO<])H3aiuin noBepxHOCTHblX BOA npOHCXOrtHT 3a CHeT MOIOIHHX CpeACTB. Moromne cpeACTBa, npoAaBaeMbie b BeHrpim coAepwaT B cpeflHeM 25—40% n0JiH<j)0C(|)aTa HaTpmi (IlOH). KiiHHecTBO Il<t>H, HeoGxoAHMoe K AOCTHJKEHHIO wejiaeMOH 3(j)(])eKTHBH0CTH CTlipKH — B 3aBHCHM0CTH OT TCMnepaTypw H JKCCTKOCTH BOAI>I — ripe/iCTaBJieHO B TT. 4 11 5 H Ha puc. 1. B xaöji. 6. CBEAEHBI AAHHBIE no JKÖCTKOCTH HaillHX nOfl3eMHbIX BOA fl-nH perilOHOB BOA0X0351ÍÍCTBeHnoro ynpaBJieHHíi. Bhaho, mto wecTKOCTb boa Bapbiipyer b umpoKHx npeAeJiax, mto He yiHTbiBaeTCíi peKoiweHAaUhíimh no A03HpoBaHHK> moioiaux cpeACTB. 3to nacTO npnboaht k HeoöocHOBaHHOMy npcBbiiiieHHio norpeöneHHH mokhuhx cpeACTB. 3aMemenHe moiouihx <jioc([>aroB b npoMbiuiJieHHbix MacmraOax noi<a He peuieHo, oah3Ko ripeAjiaraercH b OTeMecTBeHHbix nperiapaTax MaKCHMajiiisoBaTb coAepwaHHe IL<T>H b 20%-x, BBeAeHHe peKOMeHAaUHH C yHCTOM >KeCTK0CTH BOAbI 11 BHeApeHHe HOBblX aKTIIBHbix BemeCTB, 3(|)(J)eKTHBHblX H Iipil HCBblCOKHX 3HaqeHll>IX TeMnepaTypbi boám. Wasehmittel und die Eutrophisierung Horváth, L. — Pannonhalmi, M. Ungefahr Eindrittel Teil des in der Eutrophierung der Oberfláchenwásser eine entscheidende Rolle spielenden Phospliors stammt aus Wasehmittel, 25—40%. In Ungarn in Verkehrgebrachten Wasehmittel enthalten (ungefahr Natriumtripoliphosphat (NTP). Die zur Erreichung der entsprechenden Waschwirkung notwendigen NTP-Mengen, in Funktion der Wassertemperatur und Wasserhárte sind in den Tabellen Nr. 4 und 5 bzw. Abb. 1 ersichtlich. In Tabelle Nr. 6 habén wir die Wasserhárte-Werte unserer sámtlichen Grundwásser in territoriale Wasserwirtschaftskreise zusammengefasst. Aus den Daten stellte es sich lieraus, dass sich die Hárte der Gewásser zwischen weiten Grenzen verándet, wáhrend die Waschmitteldosierungsvorschriften dies ausseracht lassen. Dies führt oft zu unbegründet hohem Waschmittelverbrauch. Die Ersetzung des Waschmittelphosphats in industrielleni Massstab ist noch ungelöst. In den ungarischen Produkten kann aber die Maximierung des NTP-Gehalts in 20%, die von der Wasserhárte abhángige Dosierungsvorsehrift und die sukzessive Einfülirung der auf niedrigen Temperatur wirksamen Mittel vorgeschlagen werden.