Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)
3. szám - Horváth Lajos–Pannonhalmi Miklós: A mosószerek és eutrofizáció
112 Hidrológiai Közlöny 1981. 3. sz. Horváth L.—Pannonhalmi M.: A mosószerek 25 c> -c § 15 10 ONK° 0,25 0,50 0,75 1,00 1,25 NoMo[gA] 1,50 Hőmérséklet NTP mg/Ca [mg] NTP [mg/Nk°] MegjegyzÓB Elméleti 40 °C 60 °C 90 °C 9/20 9,95 10,24 10,77 65,7 Potenciometrikus mé71 i rés Ca szelektív elektró]é dával 77,0 5. táblázat Összefüggés a vízkeménység és a szükséges NTP között Tabelle 5. Zusammenhang zwisclien Wasserharle und dem notwendigen NTP Taöji. 5. B3auMocen3b Mexcdy ncecmKocmbw eodbi u neoőxoduMbiM KOAUiecmeoM 110 H Vízkem. [Nk°] Elméleti NTP [g/l] Reális NTP [g/l] x 30% NTP mosószer [g/'l Autómat, géphez [g-l xx Arányok 1. ábra. 'Mosóhatás az NTP koncentráció függvényében különböző keménységű vizeknél Abb. 1. Waschwirkung in Funktion der NTP-Konzentration im Falle von Oewasser verschiedener Harte Puc. 1. 9(fi0eKmuenocmb cmupKu e 3aeucuMocmu om koaulecmea n<PH öah eod pa3AutHoü jicecmKocmu minőségű vízben a nehézfémek mennyisége elhanyagolható. A fenti komplex vegyület csak akkor alakul ki, ha sztöchiometrikusan megfelelő menynyiségű NTP van jelen, ellenkező esetben oldhatatlan komplex — pl. Ca 5/P 3O 1 0/ 2 — keletkezik, mely a mosás szempontjából nem kívánatos. A sztöchiometrikus tripolifoszfát-mennyiség elsősorban a fémek komplexként való oldatbavitelét biztosítja, ezen felül NTP szükséges még az említett funkciók kielégítésére. Mivel a komplex egyensúlyi állandója hőmérsékletfüggő, ezért a számításoknál nem hanyagolható el a mosási hőmérséklet sem. A fenti kapcsolatot mutatja a 4. táblázat, Krüssmann nyomán [9, 10]. 4. táblázat Az NTP kalcium-megkötő képessége a hőmérséklet függvényében Tabelle 4. Kalzium Bindef estigkeit des NTP in Funktion der Temperatur TaöA. 4. KaAtfuü- aöcopőupywufaa cnocoöHocmb Tt<t>H e 3aeucuM0cmu om meMnepamypbi eodbi 8 0,53 15 0,99 25 1,64 0,92 1,38 2,00 3,0ti 4,60 6,60 60,9 1 84,0 1 2/5 114,0 1 4/5 A táblázatból kitűnik, hogy 1 Nk° mennyiség komplexbe viteléhez elméletileg 65,7 mg NTP szükséges, azaz a mosáshoz szükséges NTP menynyisége függ a felhasznált víz keménységétől. Számításainkat az 5. táblázatban foglaltuk össze: A fenti adatokból, összefüggésekből is egyértelműen kitűnik, hogy közvetlen kapcsolat van a víz keménysége és a szükséges mosószer mennyisége között. A hazai előállítók azonban ezt a mosószereken feltüntetett adagolási útmutatásaikban figyelmen kívül hagyják, ellentétben más országok gyakorlatával. * — A „reális" NTP mennyiség figyelembe veszi a szennyezett ruhával bevitt többletkeniénységet is (kb. 0 Nk°). ** — 15 liter víz. 5 kg ruha esetében, tartalmazza az egyéb funkciók ellátásához szükséges 15 g többletmosószert is. A 15 g többletmosószer szükségletet az 1. ábrán látható empirikus függvénykapcsolat alapján számítottuk, ahol jól látszik a mosóhatás, vízkeménység és adagolt NTP közötti összefüggést is [9], A nem mindig kéznél lévő „evőkanál" adagolási mód, magasabb vízkeménységnél a jó mosóhatás elérése érdekében túladagolást eredményez, lágy vizek esetében pedig szintén a túlzott szerfelhasználáshoz vezet. Magyarországon a vízművek által szolgáltatott víz 5—35 Nk° között változik, az ásott kutak esetében azonban a víz keménysége esetenként meghaladja az 50 Nk°-ot is. A szolgáltatott víz keménységét elsősorban a geológiai adottságok, a parti szűrésű kutak esetében pedig a felszíni vízfolyás minősége határozza meg. A felszín alatti vizek keménységét 604 mintavételi hely, 1098 vizsgálat alapján TVK egység és geológiai bontásban a 6. táblázat mutatja [11]. A táblázat adatainak szórtsága, valamint az előzőekben ismertetett összefüggések egyértelműen bizonyítják, hogy jelenleg a gyártók által javasolt mosószeradagolás nem kielégítő. A mosószerfoszfor csökkentésének szükségessége és lehetőségei Az NTP alkalmazása előnyös tulajdonságai ellenére káros a felszíni vizekre, nagy foszfortartalma lényegesen hozzájárul a vizek eutrofizálódásához. A foszfornak mint az eutrofizáció limitáló tényezőjének felismerése arra késztette a kutatókat, hogy vizsgálják a mosószerek foszfáttartalmának csökkentési lehetőségeit, illetve a foszfortartalmú komponensek helyettesítését [12]. A mosószerfoszfátok teljes kiküszöbölése ugyanis felére csökkentené a szennyvizek összes foszfor tartalmát. Ezt konkrétan bizonyította egy kanadai mintaterületen lefolytatott kísérlet is [3], Az USA-ban Indiana államban végzett összehasonlító kísérletek során kimutatták, hogy a teljesen foszfátmentes mosószer hatására jelentősen csökkent a szennyvizek foszforterhelése, bár nőtt a mosáshoz felhasznált viz, az energia mennyisége, és a házi-
