Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)
3. szám - Tevanné Bartalis Éva: Adatok a Fertő tó algaflórájához és biológiai vízminősítéséhez
106 Hidrológiai Közlöny 1981. 3. sz. Tevanné Bartalis É.: Adatok a Fertő-tó FERTORAKOS M 1500 1000 500 - SótartalomKovaalga Zöldalga 1968 [%] [mg/1] 100 1500 1978 3. ábra. A sótartalom és az algák %-os megoszlásának változása 1968—1978 50 1000 500 MEKSZIKOPUSZTA Sótartalom -•100 Kovaalga löldalga 1968 [%] 50 1978 Abb. 3. Ánderung der Verteilung des Salzgehalts und der prozentuellen Algenverteilung in 1968—1978 num P. duplex és újabban a Schroederia setigera f. minor ér el nagyobb egyedszámot. A Botryococctis braunii zöldalga faj 1978. nyarán jelent meg és lett gyakori, még a téli mintákban is észleltük telepeit. A korábbi években a Fertő tavi fitoplankton jellegzetes tagjai voltak a kékalgák közül a különböző Merismopedia fajok. Mostanra szinte teljesen hiányoznak, viszont egész éven át gyakori lett a Dactylococcopsis irreguláris kékalgafaj. A hatvanas évek több kozmopolita kovaalgája (pl. Cymatopleura solea, Stauroneis phoenicenteron Diatoma vulgare stb.) az utóbbi években teljesen hiányoznak. Meg kell még említeni, hogy a zöldalgák fajszámcsökkenését is tapasztaltuk, ami elsősorban a Scenedesmus fajokat érintette. A téli időszakban a megváltozott jégalatti viszonyok mellett Euglenophyták, néhány bentikus kovaalga és Cryptomonas faj gyakoribb, különösen a Fertőrákosi öböl mintáiban. Itt jelentek meg 1978 telén a Chroomonas caudata és Rhodomonas pusilla fajok is. Vizsgálataink szerint a vízben lebegő fitoplankton összetételét és mennyiségét jelentősen befolyásolják a Fertő tó jellegzetes ökológiai viszonyai. A planktont egyrészt károsítja a állandó hullámzás okozta mechanikai hatás, másrészt ugyancsak mechanikai károsodást okoz a lebegő üledék, mert ülepedéskor a lebegőanyagrészecskék magukkal rántják a planktonszervezeteket. Ezért sok az üledékben az elhalt mikroszervezet. Az iszap által előidézett zavarosság pedig a fotosz intézishez szükséges fénymennyiséget csökjent-r A tó fitoplanktonjában ezért inkább a kovamoszatok uralkodnak, mert nagyobb az ellenállóképességük a mechanikai hatásokkal szemben, kisebb a fényigényük, mint a zöldalgáké. A Fertő tó planktonikus élővilágára jellemző még, hogy erősen keveredik a fenéklakó illetve a növényekre telepdő (epibionta) fajokkal. Az algák ismertetéséből kitűnik, hogy a Fertőrákosi öböl fitoplanktonja fajokban gazdagabb, a fajösszetételben a kozmopolita szervezetek részaránya magasabb, mint a mekszikópusztaié. A két élőhely egyéb környezeti tényezőinek eltérése mellett a sótartalom változásának is szerepe lehetafitoplanktonfaj összetételének alakulásában. A két mintavételi helyen a víz összes sótartalma a vizsgált 10 éves periódus elején 1000 mg/l érték körül ingadozott, (éves átlagok) majd lassú koncentráció emelkedés következett be (szárazabb évek). A Fertőszéli zsilipnél elfolyó víz mindig több sót tartalmaz, mint a Fertőrákosi öböl vize (3. ábra). A két mintavételi hely vizének halobitás értékei az 1976—1978 évek közötti havonkénti vizsgálatok alapján is azt tükrözik, hogy a Fertő tó politipikus vize mindig hígabb Fertőrákosnál, aminek oka feltehetően a Rákos patak édesvíz hozama, de befolyásolhatja a két terület eltérő bekoncentrálódása, amely a nádövezet és így a párolgás és az evapotranszspiráció különbözőségéből adódik. _ 3. táblázat A két mintavételi liely vizének lialobitás értéke az 1976—1978 közti havonkénti vizsgálatok alapján Tabelle 3. Halobitatswerte des Wassers der zu-ei Probenahmestellen aufgrund der monatlichen Untersuchungen zwischen 1968—197 8 Fertörákosi öböl Mekszikópuszta 4. oligo-mezohalóbikus 5. /S-mezohalóbikus 6. fi—a-mezohalóbikus 7. a-mezohalóbikus 1 3 26 6 2 22 12 A sókoncentráció növekedésével emelkedett a kovaalgák aránya, csökkent az előforduló fajok száma; a kiédesülési időszak pedig kedvezett a zöldalgák (Chlorophyta) szaporodásának (3. ábra). A magasabb sótartalmú mekszikópusztai mintákban általában kisebb a faj- és egyedszám, ahogy ez a fajok ismertetéséből is kitűnt.
