Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

3. szám - Tevanné Bartalis Éva: Adatok a Fertő tó algaflórájához és biológiai vízminősítéséhez

98 Hidrológiai Közlöny 1981. 3. sz. Tevanné Bartalis É.: Adatok a Fertő-tó 2000 1500 f. 1500 600 FERTORAKOS oJ / /// I I » I I I ' ' VI. IÁ. XII. i 1976 VI. IX. Xll.l. III. VI. IX. XII. 1977 1978 2000"5 -c o I uö 1500 i | 1000 •Cl I 1 Q 600 MEKSZIKOPUSZTA fi íl X / ni' w. ' ix. "mi. 'ni.' 'vi'' ir >// /' ///" 'vl' 'ix. x//. JU J] 1976 1977 1978 2. ábra. A Fertő tó összes oldott sótartalom változása 1976—1978-ig klorofill tartalmat, összesalgaszámot és 25-ös lyukbőségű hálón szűrt mintából az összes zooplankton számot. Algológiai vizsgálatra felhasználtuk a „Lugol" acetát tartalmú káliumjodidos-jód oldattal valamint a formaiinnal rögzített szűrt mintákat is. Jelen munkánkban az 1968—1978 évek vizsgálati eredményeit dolgoztuk fel. A szaprobiológiai minősítésre szolgáló fajlistákból Németh József (VITUKI Vízrajzi Intézet) készítette el CLUSTER analízis alapján „laverage linkage" mc>dszerrel az 1970—1971 ós 1977— 1 978 év dendrogramját. Vízkelety Éva, a Nyugatdunántúli Vízügyi Igazgatóság biológusa az algák határozásában és rajzolásában volt segítségemre, amiért mindkettőjüknek köszönetet mondok. A Fertő tó morfológiai és néhány fontosabb környezeti sajátossága A tó hosszúsága 35 km. legnagyobb szélessége 15 km, legkisebb szélessége 7 km. Partvonalának hossza mintegy 100 km, melyből a magyarországi tórészé 25 km. A tófenék nagyon lapos, így az átlagos tóméiység a partmenti részeken 50—60 cm, a belső nyílt vízterületeken 1,0—1,2 m, a legmélyebb helyeken 1,6—1,8 m. A tavat változó szélességben nádas övezi, amely legszélesebb a déli magyar tórészen, ahol helyenként eléri a 4 km-t is. A Fertő tó területe 115,5—116,0 m A. f.-i vízállásnál kereken 300 km

2, ennek 24%-a tartozik Magyarországhoz. A mintegy 75 km

2-nyi felületnek nagy része nádas, csak 12,61 km

2 a szabad víztükör. A tó vízgyűjtő területének nagysága 1244 km

2, mely a tó felületéhez képest aránylag kicsi (1:4 arány). Két jelentősebb vízfolyása az osztrák területen beömlő Wulka patak, és magyar oldalon a jóval kisebb vízhozamú Rákos patak, mely a Fertőrákosi öbölbe ömlik, nem messze az 1. számú mintavételi helvtől. Ább. 2. Anderung des gesamten gelöstén Salzgehalts des Neusiedlersees von 1976 bis 1979 A Fertő tó hidrológiai jellemzőit részletesen BÁRÁNYI (1978) munkájában találjuk, míg a tó vízforgalmára vonatkozó legújabb felméréseket KOVÁTS és tsi (1979) publikálta. Algológiai szempontból is jelentős, hogy a Fertő vidék rendkívül szeles, az uralkodó szélirány ÉNy-i, DK-i, de nem ritka a D-i szél sem. Az erős széljárás befolyásolja a víz áramlását is, mivel a tó hossztengelyének iránya közel azonos az uralkodó szél iránnyal. Az állandó hullámzás miatt a tómederben felgyülemlő iszap felkeveredik, a víz zavarossá válik. Az uralkodó széljárás a tó feliszapolódottságának arányát is befolyásolja, mert az É—ÉNy-i szél következtében a tómederben felgyülemlő üledék is a déli részre sodródik. Az iszapposodás, a gyakori alacsony vízállás pedig a nádövezet fejlődésének kedvez illetve a nádövezet is elősegíti az iszap lerakódását KOVÁTS és tsi (1979) feltételezése szerint a déli tórész feliszapolódása miatt az északi és déli nyílt víz felületek közötti áramlási viszonyok is megváltoztak. Jelenleg az észak-déli irányú vízáramlás már Mörbisch és Illmitz között megfordul. A Fertőrákosnál és Mekszikópusztánál megmaradó vízfelületek szinte belső öblökké alakulnak. A Fertő tó igazi síkvidéki sekélyvizű szikes tó, szemisztatikus jelleggel, ami annyit jelent, hogy természetes körülmények között az évi vízforgalom változása nagyobb, mint a térfogat fele (kiszáradása több éves ciklusok után történik); a vízforgalom mesterségesen szabályozható. Sok tulajdonsága hasonlít alföldi szikes tavainkhoz, így némely vonatkozásban az ezekre vonatkozó irodalmi adatok is felhasználhatók a tó jellemzésénél, ugyanakkor bizonyos jellemvonásai alapján Európa egész területén nem találjuk mását.