Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)

2. szám - Marton Lajos–dr. Erdélyszky Zsigmond–Rajner Vinzenz: A környezeti izotópok vizsgálata Debrecen és a Nyírség rétegvizeiben

Marton L.—Dr. Erdél-yszki Zs.—Rajner V.: A környezeti izotópok Hidrológiai Közlöny 1980. 2. sz. 89 rogénbomba robbantások által sokszorosan megemelkedett triciumkoncentráeiók sem jutottak be vizsgált rétegeinkbe. Más vizsgálatokból viszont ismerjük, hogv ugyanezen időben területünk 4—5 m mélységű talajvízkútjaiban és felszíni vizeiben 200—300 T.U. érték nagyságrendű triciumkoncentrációkat mértek [14]. 3.2. A carbon-14 adatok értékelése A 1

4C-izotóp koncentrációjának ismerete módot ad a relatív és bizonyos mértékig az abszolút kormeghatározásra is. Területünk geológiai történetének ismeretében tudjuk, hogy jelenleg már nem kaphat olyan vízutánpótlódást mint korábban, hiszen a peremei É—ÉK-en lesüllyedtek, a terület pedig kiemelkedett környezetéből. Ennek következtében a Nyírség rétegvizei részben régebbi pleisztocén vizek lehetnek, részben pedig újkeletű vizeket kaphatnak a felszínre hulló és beszivárgó csapadékból. A Nyírség nagy része negatív rétegnyomású terület, tehát lefelé haladva nem nő, hanem csökken a piezometrikus szint. A terület közepén az alsó és felső pleisztocén közötti csökkenés eléri a 30— 35 métert. A 4. ábrán bemutatjuk a Nvirség egyik É—D irányban felvett szelvényében általunk szerkesztett potenciáleloszlást, amely tartalmában megegyezik az ERDÉLYI [7] által feltételezett potenciáleloszlással. Tudjuk azonban, hogy egy geológiai összletben a potenciáleloszlásból csak közvetett információkat kaphatunk a szivárgási viszonyokra. A rétegvizek nyomásviszonyainak vizsgálatában a potenciáleloszlásnak és a piezometrikus gradienseknek elsősorban kizárásos szerepük van. Ha a piezometrikus gradiens negatív értékű (mint pl. esetünkben), akkor lehetséges, de csupán ezzel még nem bizonyított a lefelé történő szivárgás [15]. A tényleges vízmozgási viszonyokat más módszerekkel kell feltárni. A 1

4C-izotóp koncentrációk megmérése a kevés adat ellenére is lehetővé teszi az értékelést. Függőleges beszivárgás esetén h mélységben a fel színi C

0-ról C

p értékre csökken a víz izotópkoncentrációja, amit a (3) egyenletből így fejezhetünk ki: ( 0,693M ( 0,693h ) ahol v — a tényleges beszivárgási sebesség m/év-ben t — a víz kora években T

1j

2 = a 1

4C-izotóp felezési ideje, 5568 év. Ha a vi) =k i Darcy-féle fiktív sebesség fogalmát használjuk, akkor kapjuk: _ _ ( 0,693Aa) ( 0,693hoc) C„=C

0 exp [ —=C

0 exp J—j^—j , (7a) ahol a a réteg porozitása (hézagtérfogata). Ebből meghatározható a v

D függőleges beszivárgási sebesség: 1,2446-10-ioch VD

= In C

p — In C

0 (8

) Vagy a minta korának (t) ismeretében az átlagos sebesség h

x /Q \ v

D = —— , (8a) ami analóg az (8) kifejezéssel. i. K-,t3ii 13:11 150[mB.fJ 27:25:35 28:31 25 132:133 17; 16:017; % 136 n 13014:9 31 30/33 • 22:2 1 I 19:18 15 1 4. ábra. Potenciáleloszlás a Nyírség É—D irányú szelvényében Puc. 4. PacnpedeAenue nomeHifuanoe no pa3pe3y Hupuieaa e HcinpaeAeHUU C-K) Abb. 4. Potentialverteilung im Nord-Süd-Profil der Nyírség -S -5 § § 22 20 26,29:17