Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)

2. szám - Dr. Vitális György: Veszprém megye és határos területek vízföldtani tömbszelvénye

70 Hidrológiai Közlöny 1980. 2. sz. Dr. Vitális Gy.: Veszprém megye és a határos területek ben találhatók. Az alaphegységet, illetve a medencealjzatot alkotó kőzetek ismerete alapján mind a hévízfeltárási lehetőségekről, mind a bányabeli vízbetörések intenzitásáról tájékozódhatunk. Nagy vonásokban a felszíni vizek tározására alkalmas, vagy alkalmatlan területek is meghatározhatók. 3.2 A vízutánpótlódási lehetőségek tisztázása. A dolomitban tárolt karsztvíz egyrészt a kisebb medencék, pl. a Tapolca-i vagy a Várpalota-i medence újharmadidőszaki képződményeinek víztartó rétegei, másrészt a nagyobb medencék, pl. a Devecser-i medence, valamint a Kisalföld medencéjének kréta, illetve újharmadidőszaki víztartó kőzetei felé áramlik. A hegységszerkezeti törések mentén feltört bazaltos kőzetek — a felszín alatti víz helyi áramlásának —- kisebb gátjait, vízválasztóit képezik. Nem elhanyagolható a vízvezető, illetve vízzáró törések (vetők) szerepe sem. Ismeretes, hogy a Magyar-középhegység területén az ÉNy — DK-i irányú törések nyíltak, tehát víz vezetők, míg a DNy — ÉK-i irányúak zártak, tehát vízzáróak. A vízvezető nyílt töréseket a DNy — ÉK-i irányú szelvénysorok, a vízzáró zárt töréseket pedig az ÉNy — DK-i irányú szelvénysorok síkjában találjuk. Megjegyezzük, hogy a valóságban sokkal több törés található, mint amennyit általában a szelvényeken ábrázolni lehet. A vízföldtani tömbszelvényen bemutatott területen tehát az egyes rétegösszleteket elválasztó töréseken kívül, az egyes rétegösszleteken, illetve földtani képződményeken belül is számos törés helyezkedik el. 3.3 A vízkészletek meghatározása. A tömbszelvény segítségével a térben látható és lehatárolható, illetve lemérhető a készletszámítás során figyelembe vett kőzettérfogat, amely mind a természetes, mind a kitermelhető vízkészlet számításának [8] egyik alapadatát képezi. 3.4 A hidrogeológiai védőövezetek kijelölése. A vízkészletek, illetve a víznyerőhelyek védelmét a hidrogeológiai védőövezetek kijelölésével biztosítjuk. Kijelölésük mind a környezet-, mind a természetvédelem érdekeivel és szempontjaival összhangban végzendő. Ezekre a hivatkozott irodalomban [1—2, 9, 16—17, 37] számos gyakorlati példa található. A vízföldtani tömbszelvény tanulmányozása során egyértelműen kitűnik, hogy a bemutatott terület legnagyobb része a felszíni szennyeződésekre rendkívül érzékeny. A nagy felszíni elterjedésű karbonátos (dolomit, mészkő) kőzetek nemcsak a mélységi víztartók csapadékvíz eredetű vízutánpótlódását biztosítják, de a víz szennyeződését is nagymértékben elősegíthetik. A Balaton-parti homokos kifejlődésű képződmények pedig a szabadjára eresztett szennyvizeket is könnyen elnyelik. A hidrogeológiai védőövezetek kijelölése során figyelembe kell venni mind a kőzettani, mind a morfotektonikai adottságokat. Ha a szóbanforgó térségben nincs megfelelő vízzáró fedőréteg (pl. dolomitfelszín esetében), akkor a védőövezet lehatárolását a felszíni lefolyási viszonyoknak megfelelően a geomorfológiai adottságok, és a felszín alatti áramlási viszonyoknak megfelelően a hegységszerkezeti (tektonikai) adottságok (zárt és nyílt vetők) figyelembe vételével kell elvégezni. A vízkészletek védelmét nemcsak a természet és környezetvédelmi szempontokból, hanem a többletvízkivétel megakadályozása szempontjából is meg kell valósítani. 4. Következtetések, javaslatok Az egyes területekre vagy területrészekre szerkesztett vízföldtani tömbszelvény jó tájékoztatást ad mind a hidrogeológiai feladatok megoldásával foglalkozók, mind a hidrogeológiát oktató intézmények számára. Bemutattuk, hogy a vízföldtani tömbszelvényt miként lehet, illetve célszerű használni, s eközben mire kell figyelni, mit kell figyelembe venni, és leolvasni tudni. A vízföldtani tömbszelvény a hozzátartozó jelmagyarázattal már önmagában is megfelelő alapés összehasonlító adatokat-, a jelen szöveges magyarázó, és a hivatkozott irodalom pedig — a részletes vízföldtani tárgyú munkákhoz — további információs anyagot szolgáltat. A vízföldtani tömbszelvényt teljesebbé teheti a különböző tárgyú és magassági léptékű ún. „cél" tömbszelvények (pl. mélyföldtani, geofizikai, hegységszerkezeti, vízminőségi, gáz veszélyességi, vízáramlási, környezetvédelmi stb.) tömbszelvények szerkesztése. IRODALOM [1] Alföldi L.—Papp B.: Környezetvédelemmel kapcsolatos feladatok a felszínalatti vízkutatásban. VITUKI Tanulmányok és kutatási eredmények. 47. sz., Bp. 1976. 1—128. [2] Böcker T.: Balatonkörnyéki karsztvizek mennyiségi és minőségi védelme. Balatoni Ankét, Keszthely, 1976. A MHT kiadása, 1—13. [3] Deák M. szerk.: Magyarázó Magyarország 200 000es földtani térképsorozatához, L—33—XII. Veszprém. A MÁFI kiadványa, Bp. 1972. 1—266. [4] Franyó F.: Magyarázó Magyarország 200 000-es földtani térképsorozatához, L—33—VI. Győr. A MÁFI kiadványa, Bp. 1971. 1—157. [5] Hamar D. et al.: Komplex geofizikai kutatás a Dunántúli Középhegységben. A MÁELGI 1976. évi jelentése, Bp. 1977. 11—19. [6] Jaskó S.: A földtani felépítés ós a karsztvíz elterjedésének kapcsolata a Dunántúli Középhegységben. Hidrológiai Közlöny, 39. 4. 1959. 289—297. [7] Juhász J. : A Balatonfelvidék vízbeszerzési lehetőségei. Hidrológiai Közlöny, 40.5. 1960. 404—416. [8] Juhász J.: Hidrogeológia. "Akadémiai Kiadó, Bp. 1976. 1—767. [9] Koch L.: A balatonfüredi szónsavas gyógyvizek hidrogeológiai problémái. Balatoni Ankét, Keszthely, 1976. A MHT kiadása, 1—12. [10] Korim K.—Liebe P.: Hévízelőfordulási viszonyok a Balaton déli partvidékén. Vízügyi Közlemények, 1972. 2. 162—179. [11] Léczfalvy S.: Vízbeszerzés, vízellátás forrásokból. Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1966. 1—182. [12] Léczfalvy S.: A Balaton környék felszín alatti vízkészlete, és azok vízminőségvédelmi problémái. Balatoni Ankét, Keszthely, 1976. A MHT kiadása, 1—30. [13] Lorberer Á. Regionális vízföldtani vizsgálatok a Hévízi-tó tágabb környezetében. Országos Vándorgyűlés,' Keszthely, 1979. A MHT kiadása, III. C- 5, 1—24,