Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)

2. szám - Dr. Vitális György: Veszprém megye és határos területek vízföldtani tömbszelvénye

66 Hidrológiai Közlöny 1980. 2. sz. Dr. Vitális Gy.: Veszprém megye és a határos teriiletek Veszprém megye és a határos területek vízföldtani tömbszelvénye* Dr. VITÁLIS GYÖRGY** a földtudományok kandidátusa 1. Bevezetés Magyarország 1969-ben összeállított, eredetiben 1:500 000-es léptékű, 50x50 km-es alaphálózatú földtani tömbszelvénye egyik „cél" tömbszelvónyeként az 1971. évben, azonos méretben Magyarország vízföldtani tömbszelvénye is elkészült [31], Az egész ország vízföldtani viszonyait szemléltető vízföldtani tömbszelvény szerkesztését követően, az egyes országrészek vízföldtani viszonyainak, illetve a vízbeszerzés földtani lehetőségeinek részletesebb szemléltetése érdekében, elsőként — a vízbeszerzési gondokkal küszködő — Nógrád megye, eredetiben 1:200 000-es léptékű és 10x10 km-es alaphálózatú vízföldtani tömbszelvénye készült el [32]. Ezt követően szerkesztettük meg a Nógrád megyével nyugat és délnyugat felől határos — igen változatos földtani felépítésű — Pest megye [36], majd az ehhez nyugat felől csatlakozó — a vízföldtani kérdések megoldása szempontjából napjainkban egyre inkább előtérbe kerülő — Komárom megye, valamint Fejér megye északi része—az eredetiben ugyancsak 1:200 000-es léptékű, 10x10 km-es alaphálózatú vízföldtani tömbszelvényét [33], A Nógrád, a Pest és a Komárom megyei vízföldtani tömbszelvényt az 1976. évben ,,A Magyarközéphegység középső részének vízföldtani tömbszelvénye" címmel összerajzoltuk. Ez utóbbin — a vízföldtani adottságok jobb szemléltetéséhez, valamint az országos dolomitkataszterhez [34] a dolomitok mélységi elterjedésének érzékeltetéséhez — a triász mészkő- és dolomitkőzeteket különválasztva ábrázoltuk. A jelen tanulmányban a Veszprém megyét és a környező megyék határos területét ábrázoló vízföldtani tömbeszelvényt mutatjuk be. Az eredetiben 1:200 000-es léptékű, 10x10 km-es alaphálózatú vízföldtani tömbszelvény a Magyar-középhegység középső részének vízföldtani tömbszelvényéhez a Vértes-hegység nyugati szegélyén csatlakozik, és a triász mészkő- és dolomitkőzeteket ugyancsak elkülöníti. 2. A vízföldtani tömbszelvény A Veszprém megye és a határos területek víztani tömbszerelvénye szerkesztése során, a Magyar Állami Földtani Intézet kiadásában megjelent Magyarország földtani térképsorozata (1:200 000), Magyarország paleozóos és mezozóos képződményeinek fedetlen földtani térképe (1:500 000) és Magyarország vízföldtani atlasza, valamint 77 db mélyfúrás ada* Bemutatva a Magyar Hidrológiai Társaság Országos Vándorgyűlésén, Keszthely, 1979. május 17—18. ** Szilikátipari Központi Kutató és Torvező Intézet, Budapest tait használtuk fel. A fúrások rétegsorát a Magyar Állami Földtani Intézet, az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ, valamint a hivatkozott irodalom adatai alapján vettük figyelembe. A tömbszelvényszerkesztés ábrázolástechnikai kérdéseit pedig Magyarország vízföldtani tömb szelvénye (1:500 000), illetve a bevezetésben felsorolt vízföldtani tömbszelvénvek szerkesztése során szerzett tapasztalatok alapján oldottuk meg. A tömbszelvény szerkesztése során felhasznált fúrások helyszínrajza, a szelvényvonalak, a megyehatárok és a területre eső vízföldtani tájegységek határa az 1. ábrán látható. Az ÉK — DNy és az ÉNy — DK-i irányú szelvényvonalak 10 x 10 kmes hálózatot alkotnak. A szelvényhálózat helyzetét a korábbi vízföldtani tombszelvényekhez való csatlakozás szabta meg. Ahol a fúrások a szelvényvonalakból kiesnek, ott a bevetítés irányát nyíllal jelöltük. Az 1. ábra a terület fontosabb vízfolyásait is feltünteti. Azokon a szelvényrészeken, ahol megfelelő mélyfúrási adat nem állt rendelkezésre, ott a felszíni, illetve felszínközeli földtani képződményeket Magyarország 1:200 000-es földtani térképe, az alaphegységi képződményeket pedig Magyarország paleozóos és mezozóos képződményeinek 1:500 000-es fedetlen földtani térképe segítségével szerkesztettük. A vízföldtani tömbszelvény több földrajzi és földtani, valamint vízföldtani tájegységet, illetve tájegységrészietet érint (1. ábra). Északnyugaton a Győri-medence és a Kemeneshát, melyhez a Dunántúli-középhegység északi peremvidéke és Tapolca környéke csatlakozik, délnyugatról északkelet felé haladva, a Keszthelyihegység, a Bakony és a Balatonfelvidék, valamint a Vértes-hegység nyugati szegélye található. A bazalt és a bazalttufa területeket külön tájegységeknek tekintjük. A terület nyugati részén foglal helyet a Zala völgye, és délkelet felé a Balaton déli szegélyvidéke, amelyet nyugatról a Zalai dombvidék, keletről a Mezőföld határol. A Szár-hegy szigetrögét szintén külön tájegységként szerepeltetjük. A tömbszelvény területére eső vízföldtani tájegységek vízszerzési lehetőségeiről, az irodalomjegyzékben felsorolt munkák, illetve az azokban felsorolt további irodalom alapján is tájékozódhatunk [3—7, 10—11, 13—15, 18—30, 35]. A 2. ábrán bemutatott tömbszelvény alapszintje a —2000 mB. f.-i szint, így a hegyvidéki részeken kereken 2500 m, a síkvidéki részeken 2100 m vastagságban nyújt bepillantást az ábrázolt terület földtani képződményeibe, és azok vízföldtani adottságaiba. A jobb szemléltetés érdekében kétszeres túlmagasítást alkalmaztunk, a különböző