Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)
2. szám - Dr. Horváth Imre: Rothasztók méretnövelése
Dr. Horváth /.: Rothasztók méretnövelése Hidrológiai Közlöny .1980. 2. SZ. 61 mátok is jól modellezhetők torzított modellek felhasználásával is. Utóbbira vonatkozó konkrét példa a gáztermelés kinetikájával kapcsolatos lombikkísérlet. A technológiai folyamatokat befolyásoló más jelenségek — elsősorban az áramlási, keverési folyamatok — modellezhetősége azonban indokolttá teszi a geometriai hasonlóság feltételének legalábbis közelítő betartását. b) Kinematikai hasonlóság Mint ismeretes, a kinematikai hasonlóság a jellemző méretek és a jellemző idők átszámítási tényezői segítségével egyértelműen meghatározható. Ezúttal az idők átszámítására vonatkozó következtetésekre térünk ki. Ilyen szempontból mindenek előtt rögzíthető, hogy amennyiben a technológiai hasonlóság megvalósítását tűzzük célul, úgy elsődlegesen a X t =1 feltétel betartása kívánatos. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a különböző méretű, egymásnak megfelelő rendszerekben a jellemző idők (pl. a tartózkodási idők) átszámítási tényezője egységnyi. Más a helyzet azonban ha pl. a keveredési folyamatot, a keverés intenzitását vizsgáljuk. Ilyen esetekben az alábbiakban említésre kerülő dinamikai hasonlóság feltétele alapján vezethető le — pl. a már hivatkozott módosított Reynolds-szám figyelembevéteo Teljesítményfelvétel, [LE] x Keverő fordulatszám, [ford/min] 106 7 8 910 J 2 3 4 5 6 18 910* Rothasztótérfogat, V [,m3] 4 ábra. MAN-típusú iszapkeverő rotor Puc. 4. Pomop-CMecumeAb muna MAH -10 3. ábra. Gázbenyomás külső iszapszivattyú üzemével kombinálva Puc. 3. HazHemaHue ea3a c KOMöuHupoeaHueM eneuiHeao UAoeoeo nacoca lével — a jellemző idők átszámítási tényezője. A kinematikai hasonlóság témakörében indokolt kitérni más olyan jellemző mennyiségek átszámítási lehetőségére is, amelyek mértékegysége, ill. dimenziója a t idő dimenziójának valamely hatványa. Itt elsősorban az iszapkeverő rendszerek fordulatszáma említhető. Tapasztalatunk szerint a fordulatszámok átszámítási tényezőjét helyesebb kísérleti megalapozással meghatározni. Alapkritériumnak tekinthető ilyen szempontból az a célkitűzés, hogy a különböző méretű, egymásnak megfelelő rendszerekben olyan keverő fordulatszámokat kell alkalmazni, amelyek legalábbis jó közelítéssel lehetővé teszik a teljes rothasztó térben az azonos keverési intenzitást. E megállapítás értelemszerűen vonatkoztatható gázkeveréssel működő, vagy kombinált rendszerű megoldásokra is. c) Dinamikai hasonlóság A dinamikai hasonlóság feltételének betartása elsődlegesen az áramlási jelenségek modellezése szempontjából lényeges. Rothasztók méretnövelése esetén jelentősen nehezíti a feladatmegoldást az a körülmény, hogy nem-newtoni közegek áramlásáról van szó, amelynek fizikai, anyagi jellemzői legjobb esetben is csak kismértékben ismertek. A mérési adatok alátámasztják azt a korábbi következtetésünket, hogy a rothasztó rendszer méretnövelése során a módosított Reynolds-szám, mint mértékadó invariáns, alapulvehető az átszámítási összefüggések meghatározásakor. Erre lehet következtetni Deindoerfer és West hivatkozott tgoc = oc K x0,3 2\— x A benyomott gáz hozama, [m 3/ti] o Összes napi energiafelhasználás, [kWh/nap] A Fajlagos energiafogyasztás, [Wh/m 3-nap] + 5 6 7 8 910 3 2 3 4 5 6 7 8 910^ Rothasztótérfogat, V [m 3] tgoc =
