Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)

12. szám - Dr. Cziráky József: A balneotechnika időszerű kérdései

br. Cziráky J.: A balneotechnika 507 III. Gyógyfürdőkezeléseknél használt készülékek és berendezések. IV. Szabad témák. í. Gyógymedencék A medencecsarnokban nehezen megoldható probléma a páralecsapódás megakadályozása. G. J. Besler [8] kutatásai alapján megállapítja, hogy télen a belső levegő relatív nedvességtartalma a 65%ot nem haladhatja meg. Csarnokos tanmedencéknél a vízfelület párolgása 180—300 g/h/m

2 között változott. Az alacsonyabb értéket a téglából épült, kis ablakfelületű medencecsarnokban mérték, míg a magasabb értéket a betonból készült, nagv üvegfelületű új • épületekben észlelték. Megállapítja, hogy a fedett uszdák túlzott üvegezése nem célszerű a lengyelországi éghajlatnál. — Z. Cierpisz [9] egy medencecsarnok tervezést és építést ismertet, melyet — az adottságok miatt — egy gyógyház harmadik emeletén létesítettek két medencével A gondos munka eredményeként a fürdő már több éve üzemel meghibásodás nélkül. — J. Fiszer és\E. Plaza [10] tanulmánya a strand- és gyógymedencék üzemét vizsgálja. A fürdőmedencék szennyeződése származhat a fürdőzőktől (bőrváladék, szépítőszer-maradék stb.), külső tényezőktől (por, falevél nyitott medencéknél) és mikrobiológiai szenynyeződéstől (baktériumok, vírusok). A gyé)gyvizes medencékben utánfolyással 6—8 óránként teljes vízcsere szükséges és naponkénti víz leeresztés. — A medencecsarnokok megvilágításával foglalkozik A. Galkowski [II] cikke. Cél a kápráztatás és tükröződés megakadályozása. A megvilágítás lehet természetes és mesterséges. Gyógymedencéknél fontos a vízalatti megvilágítás fényszórókkal a vízitorna gyakorlatok ellenőrzésére (2. ábra). Szükséges az építészek és megvilágítási szakemberek együttműködése. Figyelembe kell venni a medencecsarnok színezésének pszichológiai és fiziológiai hatását. — A. Gorniok és T. Latour [12] a gyógyvizek néhány fizikai-kémiai és higiéniai tényezőjét vizsgálta Ciechocinek és Ladek gyógyfürdők úszómedencéiben. Megállapították, hogy a medencevíz gyógyhatású alkotórészeinek megőrzése érdekében nagyobb mértékű vízcserére lenne szükség. A fürdőx Viz alatti fényszóró Egyedi fényforrások vagy fénynyalábok az általános megvilágításhoz 2. ábra. Úszómedence mesterséges megvilágítása Fig. 2. Artificial lighting in swimming pool üzemi előírások ellenére (kötelező zuhanyozás fürdés előtt, medencetisztítás, fertőtlenítés) a víz kifogástalan minőségének megőrzése a füi'dőüzem végéig nehéz feladatot jelent. Javasolják, vízforgató berendezés alkalmazásának a megvizsgálását a konyhasós vizű gyógyfürdőkben*. — A konyhasós vizek vastalanításának módszereivel foglalkozik V. Ewstajew [13] tanulmánya. A tömény gyógyvizek 20—60 g/l-es oldatát használják a gyógyfürdőkben. Moszkvában vizsgálatokat végeztek a 20—40 mg/l két vegyérték vastartalmú sósvizek vastalanításának optimális megoldására. A következő eljárási módokat alkalmazták: — levegőztetést követő egy- és kétlépcsős szűrés; — levegőztetést követő ülepítés; — vasoxidálás nátriumhipoklorittal; —• vasoxidálás ózonnal, majd ülepítés és szűrés. A nátriumhipokloritos oxidációval teljes vastalanítás érhető el. Egy mg vas oxidálásához 0,87 mg aktív klór szükséges. Az ózonnal történő vasoxidálást tovább lehet fejleszteni a kén hidrogéntartalmú sósvizek vastalanítására is. —A vízforgató berendezések budapesti fürdőkben történő alkalmazásával foglalkozik Cziráky J. [14] munkája. Megállapítja, hogy az ásvány- és gyógyvizekben gazdag Budapesten is több okból szükséges a fürdők nagyméretű medencéinél a vízforgató berendezések alkalmazása. Ismerteti az Országos Vízügyi Hivatal 1975-ben kiadott irányelveit a fürdőmedencék vízforgatásáról és az 1906. évi Eü. M-OVF sz. együttes utasítást a vízforgatás mértékéről. A Fővárosi Fürdőigazgatóság már több fürdőben alkalmaz és alkalmazni fog 100 m

3/óra és 175 m

3/óra teljesítményű, „Bermuda" nevű berendezést. — Az ultraibolvasugárzás fertőtlenítő hatását vizsgálta J. Kotowski [15] társaival egy konyhasós vízzel töltött fürdőmedencében. A ciechocineki fürdőmedence vízforgató berendezését és az UV készülék elhelyezését a rendszerbe a 3. ábra mutatja. A vizsgálat eredményei : 1. Az U V sugárzás miatt a gyógyvíz jellege nem változott meg. Az UV sugárzás — lámpákkal a medence felett — nem volt elegendő a bakteriológiai szennyeződés eltüntetéséhez. Hatásos volt az ÜV sugárzás és a 0,2 mg/l-es klóradagolás együtt. Gyógymedencéknél különösen fontos a folyamatos csere, a teljes vízcsere legalább 7 naponként történjen. —A gvógvvizes úszómedencék víztechnológiájáról szól E. Nowakowski [16] tanulmánya. Megállapítása szerint fontos: 1. a víztechnológia helyes, előírásszerű alkalmazása; 2. a medencevíz be- és elvezetésének szabályszerű módja; 3. a medence helyes kialakítása, készülék a medencefenék tisztításához; 4. a medence oldalfalak alapos letisztítása ós fertőtlenítése vízcsere alkalmával; 5. a medencetisztításhoz használt víz külön elvezetése; 6. a járulékos felszerelések, berendezések használata, mint amilyen a zuhanyozók, lábmosók, lábgombásodás elleni anyagok stb. — A medencés fürdők higiénikus követelményeit és víztechnológiáját ismerteti P. M. Theús [17] az NDK-ban 1975-ben megjelent szabvány alapján. A régi medencéket is a szabvány szerint kell átalakítani (4. ábra). A medence vizének teljes forgatása szükséges fedett úszómedencéknél 4—ö-szor, fedett nem úszómedencéknél