Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)
2. szám - Szilágyi Gábor–dr. Böcker Tivadar–dr. Schmieder Antal: A Bükk hegység regionális hidrodinamikai képe és karsztvízforgalma
f Szilágyi G.—Dr. Böcker T.—Dr. Schmieder A.: A Bükk hegység képe Hidrológiai Közlöny 1980. 2. sz. 55 dönteni az újabb termálfúrások telepítéséről, valamint a még rendelkezésre álló hidegvízkészlet igénybevételéről. A szakemberek egy részének véleménye az, Szlabóczky 1676 hogy —• különösen Miskolc vízellátásának javítására—a hegység karsztvízkészlete még további mértékben is igénybevehető, egyetértve azzal az ellenvéleménnyel, hogy hosszú távlatban a város vízigényét a Bükk hegység karsztvízkészlete nem fedezi.. Azonban a szabad vízkészlet további hasznosítása, a hasonló teljesítményű, más típusú vízművekkel szemben lényegesen gazdaságosabb. Elegendő e helyen arra utalni, hogy a Hernád teraszkavicsából kitermelt 1 m 3/nap víz önköltsége 5—6 Ft, míg a karsztvizek esetében ez 0,2—0,7 Ft között van. A vízkészlet további hasznosításának két alternetívája lehetséges: —- felszíni tározó létesítése, — felszín alatti tározás. A felszíni tározásra a VITUKI-ban készült egy javaslat 1971-ben, [19] amely szerint a Köpüsvölgybe célszerű átvezetni a Garanda- és a Szinvapatak vizét egy alagút segítségével. Az ilvmódon kialakítható felszíni tározó 4 millió m : i víz felfogására alkalmas, évi egyszeri feltöltést figyelembevéve. A még szabad vízkészlet egy részének hasznosítására számításba jöhet egy — a Nagy-fennsík Slatt — kihajtható központi vízvágat, amelyből az előzetes becslések szerint 20—60 m-'/perc ivóvíz minőségű karsztvíz nyerhető és ez gravitációs vezetéken keresztül juttatható el Miskolcra. Ez a központi vízellátó mű a nyári-őszi hónapokban a kőzetben tárolt vízkészletet hasznosítaná. A tárolt vízkészlet igénybevett része a tavaszi intenzív beszivárgás következtében visszatöltődne. A vízellátó mű következtében nyilvánvalóan számos kisebb forrás elapadására lehet számítani, az azonban nem lehet a megvalósítás akadálya. A források közül azonban feltétlenül meg kell védeni a természetvédelmi szempontból értékeseket, pl. a Szalajka-forrást. Összefoglalóan megállapítható, hogy a Bükk hegység szabad vízkészletének (ez 100 m 3/perc értékben becsülhető) mintegy 50%-a a vízgazdálkodás számára gazdaságosan igénybe vehető. IRODALOM [1] Schmieder A. és szerzőtársai: A recski mélyszinti színesfómórc-előfordulás hidrogeológiai vizsonyai. BKI 13-4/71. sz. kutatási jelentés, 1971. Budapest. [2] Kessler H.: Jelentés a Miskolc-tapolcai fürdőforrások elapadásával kapcsolatban végzett vizsgálatokról. (VITUKI tanulmány, kézirat, 1904.) Budapest. [3] Aujeszky O.—Scheuer Gy.: Adatok a Bükk hegység karsztvízföldtani viszonyaihoz. Hidrológiai Közlöny, 1974. 3—4, p: 173—183. [4] Schmieder A.—Böcker T.—Szilágyi G.: A Bükk hegység általános hidrogeológiai jellemzése és értékelése vízgazdálkodási szempontból. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Kézirat, 1976. Budapest. [5] Szilágyi G.: A recski ércelőfordulás vízföldtani viszonyai — 1976. BKI 13—15/75. sz. kutatási zárójelentés, 1976. Budapest. [6] Tóth G.: A központi Bükk karsztvíztérképe. Hidrológiai Közlöny, 1976/10, p: 444—450. [7] Schmiedt E. R.: Magyarország vízföldtani atlasza. MÁFI, 1962. Budapest. [8] Balogh K.: Az észak-magyarországi triász rétegtana. Földtani Közlöny, 1950. [9] Schréter Z.: A Bükk hegység régi tömegének földtani és vízföldtani viszonyai. Hidrológiai Közi., 1954. [10] Vadász E.: Magyarország földtana. Budapeit, 1953. [11] Vitális Gy.: Adatok az Upponyi hegység vízföldtanához. Hidrológiai Közlöny, 1959. [12] Vitális Gy.: Adatok a Dny-i Bükk vízföldtanához. Hidrológiai Közlöny, 1966. [13] Schmieder A.: A Dunántúli-középhegység hasadékos-karsztosodott víztároló kőzetrendszerei hidraulikai paramétereinek meghatározása. BKI 136/75. sz. kutatási jelentés, IT. kötet. 1975. Budapest. [14] Heinemann Z.—Szilágyi G.: A Dunántúli-középhegység főkarsztvízrendszerének szimulációja. VII. Bányavízvédelmi Konferencia, 1—2. füzet, Budapest, 1976. október. [15] Liptai E.—Scheuer Gy.: Ujabb adatok az egri források vízföldtanához. Hidrológiai Tájékoztató. 1975., p: 74—77. [16] Aujeszky G.—Karácsonyi S.—Scheuer Gy.: A DNy-i Bükk karsztvízf öld tani viszonyai. Hidrológiai Közlöny, 1974/10., p.: 465—474. [17] Deák I. és szerzőtársai: Bélapátfalvai új cementgyár agyagkiitatása. FTV 73/1365/111. sz. részletes fázisú földtani zárójelentés, 1976. Budapest. [18] Böcker T. és szerzőtársai: A bükkábrányi kutatási terület regionális vízföldtani viszonyai. VITUKI, III. 3.—15. sz. kút. jel., 1973. Budapest. [19] Böcker T.: A keleti Bükk karszthidrológiai kutatása a források hasznosítása céljából. VITUKI témabeszámoló, kézirat, 1971. Budapest. [20] Schmieder A.: A Mátra- és Bükkalja réteg vízutánpótlódásának mennyiségi vizsgálata. Hidrológiai Közlöny, 1964. [21] Böcker T.: Miskolc vízellátása szempontjából számbajöhető források hozamtartóssági vizsgálata. VITUKI, tanulmány, kézirat, 1969. Budapest. [22] Deák I.—Szalábóczky P.: Borsod megye vízföldtani atlasza. (MAFÍ kiadvány, 1976.) Budapest. Regionales hydrodynainiscbes Bild und Karstwasserumsatz des Bükk-Gebirges Szilágyi, G.—Dr. Böcker, T.—Dr. Schmieder, A. Die Verfasser gebén ein hydrodynamisches Bild des Raumes mit der Voraussetzung seiner zusammenhángenden Einheit, der Beziehungen des zentralen BükkGebirges zur Darnó-Zone, dem strukturellen Gürtel des Sajó-Tals bzw. der pannonischen Schichtenwasscrspeicher der Grossen Tiefebene. Umrissen wird der Charakter der in den Karstwassersysteinen des Bükk Gebirges abspielenden Wasserbewegungsprozesse und sowohl aus diesem als auch aufgrund der Analogie bzw. Morphologie der Karstwasseroberfláche kann die wahrscheinliche Verteilung der karsthydraulischen Parameter (Speicherfáhigkeit, potentielle Schüttung) geschátzt werden. Aufgrund einer Summierung der Quellschiittungen und Schátzung der Richtungen und des Masses der lateralen Versickerung, wird der Wasserumsatz des Karstsystems des Bükk-Gebirges angegeben. Aufgrund der Wasserbilanz wird auf die Verbesserung der Karstwasserwirtschafts-Möglichkeiten des Raumes hingewiesen.
