Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)

11. szám - Dr. Dombi András–Dr. Galbács Zoltán–Dr. Király Dezső: Oldott gázokat tartalmazó vízminták tárolási és tartósítási vizsgálata

522 Hidrológiai Közlöny 1980. 11. sz. Dr. Dombi A.—Dr. Calbács Z.—Dr. Király D.: Gázokat tartalmazó víz Az egyszeres és kettős gumimembrános zárófelületekkel végzett mérések szerint szobahőmérsékleten az utóbbi alkalmazása az előnyösebb (7. ábra). Néhány napos tárolás után, kettős gumimembrán esetén lényeges metánveszteséget nem tapasztaltunk, és a további tárolás során fellépő metánveszteség is kisebb mértékű volt, mint az egyszeres gumimembránnal történő zárás esetén. Hűtőszekrényben történő tároláskor néhány napos tárolás esetén az egyszeres gumimembránnal történő zárással kaptunk kedvezőbb eredményeket. A tárolás során fellépő metánveszteség a kettős gumimembrán alkalmazásával volt nagyobb, mely jelenség a membránok gázoldó tulajdonságának hőmérsékletfüggéséyel lehet kapcsolatos. Az aluminiumfóliás és a csőmembrános zárási felületek alkalmazásánál tapasztalt analitikai eredményeket mutatja be a 8. ábra. Ezekkel a zárási módszerekkel elérhető volt, hogy hosszú, 35 napos tárolás után sem volt a gázkromatográfiás analízis hibáját meghaladó csökkenés a minták metán és egyéb gáztartalmában. III. A kezdeti metántartalom és a metánveszteség összefüggése A gumimembrános kisérleteinket két különböző metántartalmú kút vizével végeztük el. Az egyik kisérletsorozatban a víz metánkoncentrációja l,16Nl/m

3, a másikban 3,99Nl/m

3 volt. A két kisérletsorozatban az egy gumimembránnal végzett zárási módot alkalmazva, mindkét tárolási hőmérsékleten a mért metántartalom százalékos csökkenését a tárolási idő függvényében ábrázolva adjuk meg a 9. ábrán. A két kísérletsorozat jó egyezést mutat, a kezdeti metánkoncentrációtól függetlenül az időbeli változás azonos lefutású. Ez az egyezés arra enged következtetni, hogy a kísérleti tapasztalatainkat szélesebb metántartományban is érvényesnek tekintsük. Kísérleti tapasztalataink összegezése Kísérleti eredményeink birtokában az alábbi főbb következtetések vonhatók le: 1. A hagyományos gumimembrános zárási mód alkalmazásával, hűtőszekrényben történő tárolás esetén 4 napon belül elvégzett analízisekkel biztosítható az a feltétel, hogy az analitikai eredmények pontossága +5 rel %-on belül maradjon. 2. Egy hétig tárolhatók a vízminták, amennyiben zárófelületül két gumi membránt alkalmazunk, amelyeket egymástól a minta vizével választjuk el. 3. Egyhónapos tárolás csak speciálisan kiképzett fémmembrános zárási módokkal engedhető meg. Ilyen jellegű zárási módra, amelyek a vízminták térfogatváltozását is követik, két — a Tanszékünkön alkalmazott — megoldást ismertettünk. 4. "Baktériumölő hatású tartósítószerként phlogosol, rezorcin, glykosept, mikofen alkalmazását javasoljuk 0,lg/l ill. l,0cm

3/l koncentrációban. A javasolt szerek előnye, hogy a vízben oldott gázok koncentrációját nem változtatják meg, és minthogy nem erős oxidálószerek, mint például a neomagnol, a zárómembránt is kevésbé károsítják. Megjegyzendő, hogy a tartósítószerek alkalmazása olyan mintavételnél, ahol az oxigén jelenléte kizárt, elhagyható. IRODALOM [1] Az OVH elnökének 3/1978. (X. 10.) OVH számú rendelkezése és az OVH elnökhelyettesének 13 743/1978. (V. É. 17) OVH számú szakmai irányelve — Vízügyi Értesítő, 1978. dee. 4., 348—366. [2] W. Hnzeu: Somé Cultural and Physiologioal Aspects of Mothane-Utilizing Bacteria — Journal of Microbiology end Serology 41, (1975), 121—134. [3] Tom É. Patt, Glória C. Gole, Judith Bland and R. S. Harison: Isolation and Characterization of Bacteria That Grow on Methane and Organic Compounds as Sole Sourees of Garbón and Energy — Journal of Bacteriology, 120, (1974), 955—9G4. [4] T. R. Davies: Isolation of Bacteria Capable of Utilizing Methane as a Hydrogen Donor in the Process of Denitrification — Water Research 7, (1973), 575— 579. [5] T. E. Patt, G. C. Gole and li. S. Hanson: Methylobacterium, a New Genus of Facultatively Methylotrophic Bacteria — International Journal of Systematic Bacteriology, 26, (1976), 226—229. [6] Gesztesi Gyula (OGIL): Vízminták metántartalmának változása tárolás közben, oxigén jelenlétében, MHT Ankét, Gyula, 1976. [7] N. Irving Sax: Handbook of Dangerous Materials, New York, 1951. (Reinhold Publishing Corporation). [8] Paul W. Mullen: Modern Gas Analysis, New York, 1955. (Interseience Publishers Inc.) [9] V. J. Altieri, B. S.: Gas Analysis, American Gas Association Inc., New York, 1945. (Marck Printing Company, Easton). Speiclierungs- uiul Koiiservierungsuntersuchungen von gelöste Gase entlialtenden Wasserprobcn Dr. Dombi, A.—Dr. Galbács, Z.—Dr. Király, D. Untersuchungen wurden vorgenommen um zu erkláren, in wieweit die Gaszusammensetzung der zur Feststellung der Metangefahr entnommenen Proben durch die Speicherungsart beeinflusst wird. Wáhrend einer langen Speicherungszeit kann der Riickgang des Metangehalts prinzipiell auf zwei Ursachen zurückgeführt werden: 1. Die metanzehrenden Bakterien verringern den Metangehalt bei Anwesenheit von Sauerstoff. 2. Durch die zum Verschluss der Wasserproben angewandten Gummimembrane ist ein bedeutender Gas Transport möglich (Abb. 3-und 7). Im ersten Fali kann der Metanverlust über bakteriziden Mittel vermindert werden. Im zweiten Fali kann man den Fehler über Speicherung an cinem kalten Ort und anstatt des herkömmlichen Gummi-SchnullerVerschlusses über doppeltem Membranverschluss mit Oummi — Alufolie — und Rohrfeder verringern. Nachgewiesen wurde, dass bei Gummimembrane die Proben zur Sicherung der relativ 5 prozentigen analythisohen Genauigkeit nur vier Tage hindurch gespeichert werden dürfen. Im Fali Metallmembraneverschluss, hat der Metanverlust auch nach langerer Speicherungszeit (30 Tage) die 5 % nicht überschritten (Abb. 7 und 8).